Az Alkotmánybíróság szerint nem jelent alkotmányos kérdést, hogy a szociális ellátások és számos kedvezmény alapjául szolgáló öregségi nyugdíjminimum összege a létminimumot sem biztosítja.

Az Utcajogász Egyesület 2021 júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz egy ügyfele ügyében. A férfi azért vesztette el az állam támogatását, mert a havi bevétele meghaladta a 25 650 forintot. "Az alkotmányjogi panaszban arra hivatkoztunk, hogy az állam köteles az emberi életet és méltóságot tiszteletben tartani. Azzal pedig, hogy a szociális ellátások jövedelmi feltételét és összegét megalapozó öregségi nyugdíjminimum 13 éve változatlanul alacsony, a Magyar Állam nem biztosítja a méltó létfenntartást azok számára, akiknek nincs lehetőségük más módon elégséges jövedelemhez jutni" - írták.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen alkotmányjogi panasz beadvány sem a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés fennállását nem valószínűsítette - adta hírül a Portfolio.hu.

Az Utcajogász szerint nyilvánvalóan valótlan az a jogszabályba foglalt állítás, hogy 2022-ben havi 25 650 forintból meg lehet élni. Az Alkotmánybíróság 2022. február 8-án hozott végzésével az alkotmányjogi panaszt visszautasította, azaz érdemben nem bírálta el. Az indoklás szerint a beadvány nem valószínűsítette “a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség” fennállását. A testület szerint a nemzetközi gyakorlatra, valamint a korábbi alkotmánybírósági döntésekre alapozott érvelésünk még annak valószínűsítéséhez is kevés volt, hogy az Alaptörvénnyel ellentétes lenne olyan jogszabályokat alkalmazni, amelyek emberhez méltatlan életkörülményeket megfelelőnek tekintenek.

A visszautasítás másik indoka az volt, hogy a beadvány nem valószínűsítette “alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés fennállását” sem. Álláspontunk szerint az emberi élethez és méltósághoz való jog és a szociális biztonsághoz való jog közötti kapcsolat alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, melynek részletes elemzését az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése óta nem végezte el - írja az Utcajogász. Szerintük a visszautasítással a testület ismét kitért a feladat elől.

Az Alkotmánybíróság újra kimondta, hogy az Alaptörvény szociális biztonságra vonatkozó rendelkezéseiből az ellátások feltételeinek törvényben való rögzítettségén túlmenően további követelmények nem vezethetők le. Ez az évtizedes múltra visszatekintő értelmezés lehetővé teszi, hogy a jogalkotó olyan törvényeket alkosson, amelyek semmibe veszik az állampolgárok valós igényeit - írta az Utcajogász.

A visszautasító döntést Schanda Balázs, Handó Tünde, Pokol Béla, Márki Zoltán és Szívós Mária alkotmánybírók hozták meg.

http://www.ma.hu/belfold/372792/Az_Alkotmanybirosag_szerint_nem_gond_hogy_a_letminimumot_sem_biztositjak_a_szocialis_ellatasok

Továbbra is fizetni kell a sürgősségi ellátásért a tb tartozóknak, az Alkotmánybíróság nem engedett az ellenzék tiltakozásának

Az Alkotmánybíróság elutasította a társadalombiztosítási törvény módosításának megsemmisítését, melyet ellenzéki képviselők még 2020 decemberében indítványoztak, szúrta ki az Index. Az ellenzék által támadott 2020-as módosítás többek között kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatások nem vehetőek igénybe térítésmentesen azoknak, akik nem rendelkeznek érvényes taj-számmal, továbbá azoknak, akik 6 hónapon át nem tudják fizetni a társadalombiztosítási járulékukat, kiszámlázzák a sürgősségi egészségügyi ellátást. 

Ahogy Korzós Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő bejelentette, az ellenzék utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mivel a 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítást igazságtalannak és embertelennek tartják. 

Korzós a 2020-ban tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, szerinte a törvénymódosítás egyszerre sérti a szolidaritás elvét és az emberi méltóságot, továbbá a szociális biztonsághoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogot, ezért nem összeegyeztethető az alaptörvény több pontjával, illetve számos nemzetközi szerződéssel. 

• A biztosítási szerv érvénytelenítheti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személyek taj-számát – a fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén, ha az ebből keletkező hátralék meghaladja a járulék havi összegének hatszorosát,
• ha valakinek nincs érvényes taj-száma, nem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat térítésmentesen,
• ha a betegnek sürgős ellátásra van szüksége, az egészségügyi szolgáltatásért csak utólagos díjfizetés írható ki, de a várható díjról még „a szolgáltatás megkezdése előtt” – vagyis a beteg ellátása előtt – kötelesek tájékoztatás nyújtani, 
• a térítési díj sürgősségi ellátás esetén akár 750 ezer forint is lehet. 

Azért fordult az ellenzék az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a társadalombiztosítási törvény módosítása, a tartozás utólagos megfizetésére vonatkozó szabályozás hatástanulmány és társadalmi egyeztetés nélkül, kevesebb mint egy hónap alatt ment át az Országgyűlésen, ami álláspontjuk szerint sérti a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét. 

Ahogy érvelésükben leírták, az új térítési díj veszélyezteti a megélhetési minimumot, valamint meghaladja a kötelezett képességeit és lehetőségeit, emiatt sérti az emberi méltóságot, a tulajdonhoz való jogot, az egyenlő elbánás alkotmányos követelményét, illetve a szociális biztonsághoz való jogot. 

Mindennek ellenére az Alkotmánybíróság az indítványt egyhangúlag elutasította.

Az alkotmánybírák érvelése szerint, az jogalkotó eleget tett alkotmányos kötelezettségének az egészségbiztosítási rendszer megalkotásával és az ellátási jogosultságok törvényi szabályozásával. Továbbá nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy a módosítás az Alaptörvény értelmében vett tulajdonvédelem védelmi körébe tartozna. Valamint, hatástanulmány készítése nem alaptörvényi szabály, vagyis annak hiánya nem sérti az Alaptörvényt.

https://merce.hu/2022/02/18/tovabbra-is-fizetni-kell-a-surgossegi-ellatasert-a-tb-tartozoknak-az-alkotmanybirosag-nem-engedett-az-ellenzek-tiltakozasanak/