Hajóbaleset: másokat is el kellett volna fogni, nem csak a Viking kapitányát?
Ez a véleménye az egyik magyar áldozatot képviselő ügyvédnek, aki szerint a hajót sem lett volna szabad tovább engedni, azt ki kellett volna emelni a Dunából és úgy megvizsgálni.
3 személyt még mindig keresnek a hatóságok a május 29-én balesetet szenvedett Hableány 28 áldozata közül. Magyar György ügyvéd elmondta az ATV Start műsorában, hogy szerinte súlyos hibát követtek el azzal, hogy a balesetért felelős Viking hajót a nyomozás befejezése előtt elengedték. Bár a hatóságok azt állítják, hogy minden olyan adatot begyűjtöttek, ami releváns lehet a nyomozás során, de "tegye fel a kezét, aki lemerült 2 méterre a víz alá, hogy megvizsgálja a hajó víz alatti részét is a fekete Duna-vízben", mondta az ügyvéd. Azt is felelősségre kell vonni szerinte, aki engedélyt adott arra, hogy a hajó elhagyhassa a baleset helyszínét, majd átfestve jöjjön vissza, és tovább végezze a munkáját, hangsúlyozta. Magyar György fenntartja a véleményét, hogy itt bűnpártolásról van szó.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 11 fős legénységből nem biztos, hogy csak a hajóskapitány a felelős a balesetért, ezért nem csak őt kellett volna elfogni, hanem másokat is, és a hajót is, amit ki kellett volna emelni, és tüzetesen átvizsgálni.
Felhozta, hogy sokszor hivatkoznak a büntetőeljárás sikerére, amikor nem adnak ki tájékoztatást, pedig most aztán tényleg a büntetőeljárás sikere lett veszélyeztetve. Mivel ő az egyik magyar áldozat, a matróz családjának az ügyvédje, kötelessége jogi lépéseket tenni az ügyben, mert teljes körűen kell képviselnie az áldozatot, tette hozzá.
Elhangzott, hogy a gyanúsított ukrán hajóskapitányt, Juríj C.-t 15 millió forintos óvadék ellenében szabadon engedték, de nem hagyhatja el Budapestet, nyomkövetőt kell viselnie, és heti kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen. Magyar György ezzel kapcsolatban is kifejezte nemtetszését, mivel a hajóskapitány közlekedési előélete negatív, ráadásul információkat törölt le a telefonjáról a balesetet követően. Mi van, ha bizonyítékokat tüntet el, míg szabadlábon van? – tette fel a kérdést az ügyvéd, aki egy másik problémát is felvetett: a Viking a baleset után tovább ment, majd visszatolatott, ezzel elüthetett olyan embereket, akik a víz felszínén menekülni próbáltak. Azonkívül egy másik Viking is elúszott akkor azon a területen, vagyis a cserbenhagyás és segítség elmulasztása is felmerül, jelentette ki.
Magyar György említést tett arról, hogy emberfeletti munkát végzett mindenki, aki a mentésben részt vett, de a hibákról nem szabad elfeledkezni. Tüzetes vizsgálatot kell végezni, különösen azért is, mert nemzetközi figyelem alatt áll az ügy, a felelősséget nem szabad terelgetni, ki kell deríteni, kinek állhatott érdekében az információk eltüntetése, és azok az információk mit tartalmaztak, hangsúlyozta az ügyvéd.
http://www.atv.hu/belfold/20190613-hajobaleset-masokat-is-el-kellett-volna-fogni-nem-csak-a-viking-kapitanyat/hirkereso
The New York Times: a Hableány tragédiája előtt figyelmeztették a magyar hatóságokat, hogy veszélyhelyzet lehet a Dunán
A The New York Times írta meg a hírt: már jóval a hajókatasztrófa előtt figyelmeztetést kaptak a magyar hatóságok, hogy a Duna forgalma veszélyes méreteket öltött Budapest körül, ám a kormány mégsem korlátozta a folyót szelő járművek számát.
A 28 halálos áldozatot követelő tragédia a cikk szerint arra irányítja a figyelmet, hogy a turizmusból komoly bevételekkel számoló országunk politikai számításai és profitorientáltsága felülírta a biztonsággal
kapcsolatos aggodalmakat.
Mind a kormány, mind a szintén Fidesz által irányított főváros léphetett volna a The New York Times szerint, hogy limitálják a Budapest körüli hajók számát. A Magyar Turisztikai Ügynökség a városnéző vízi járművek engedélyeiért felel, míg a kikötők használatát a városvezetés ellenőrzi.
"A fővárosi hatóságok értesültek a túl nagy forgalomról - mondta Demszky Gábor, aki 1990 és 2010 között volt Budapest polgármestere -, mégsem tettek lépéseket. Nagyon jövedelmező üzletágról beszélünk. "
A The New York Times szerint a budapesti hatóságokat legalább két jelentésben értesítették arról, hogy a Duna főváros-közeli szakaszán jelen lévő hajók száma, valamint a nemzetközi és helyi hajók közti kommunikáció hiánya komoly veszélyhelyzetet teremtett.
Egy 2013-as, a főváros által megrendelt tanulmány már figyelmeztetett arra, hogy a szállodahajók megnövekedett mennyisége számos ponton feszültséget okoz, többek között a vízi út túlzsúfoltsága miatt. Idén pedig egy, a Budapesti Közlekedési Központ által készített közlekedésfejlesztési tanulmány megállapította, hogy több együttműködésre lenne szükség a budapesti Duna-szakemberek és a turizmussal foglalkozó hajók között.
A Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanakkor közölte, hogy az ország betartotta a vízi utakra vonatkozó nemzetközi szabályokat, beleértve a nagy hajók biztonságos hajózására vonatkozó előírásokat is, és hogy több jel is utal rá: emberi mulasztás történt.
A nagyobb szállodahajók, mint amilyen a Viking, kénytelenek a továbbhaladásért küszködni a Dunán, amivel az olyan kisebb városnéző hajókat veszélyeztethetik, mint a Hableány. A The New York Times szerint a budapesti lakosok szerint meglepő a hatalmas forgalommal járó zajártalom és érezhető a hajók általi légszennyezettség mértékének megnövekedése is.
"A kormány és a kormányközeli oligarchák folyamatosan keresik az új forrásokat, és ebben az üzletágban új forrásokra bukkantak" - nyilatkozta Demszky, aki a lap szerint azt is mondta, hogy Tarlós István főpolgármestert, Orbán Viktor szövetségesét a kormány támogatta, és ilyenformán a lépéseiben nem igazán szabad.
A The New York Times szerint Orbán és a Fidesz szinte teljes kontroll alatt tartja az államot, és egyre nagyobb befolyása van a magángazdaságra, beleértve a turizmust, amely az egyik legjövedelmezőbb szektor.
"A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az üzleti megfontolások indokolatlanul felülírták-e a szakértői véleményeket, olyannyira, hogy a budapesti Duna-part emelkedett szállodai hajóforgalma súlyos baleseteket okozhat" - mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetségének elnöke elmondta, nem hiszi, hogy a közelmúlt tragédiája túlzsúfoltság miatt volt. "Ha csak ez a két hajó lett egyedül a Dunán abban az időben, ez akkor is megtörténhetett volna - mondta.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/befejeztek-a-hableany-bunugyi-szemlejet-kiderult-hogy-tortent-a-tragedia/
Befejezték a Hableány bűnügyi szemléjét, kiderült, hogy történt a tragédia
A Magyar Nemzet ír a Hableány csütörtök délelőtt befejezett bűnügyi szemléjéről és azokról az eredményekről, amikre a vizsgálat során jutottak.
A kedden kezdődő szemle 26 órán keresztül tartott a Csepeli Szabadkikötőben. Itt a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei az ügyészséggel, a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikusaival és a katasztrófavédelem munkatársaival együttműködve, műszaki, igazságügyi, hajózási szakértő bevonásával tartották meg a szemlét.
A Magyar Nemzet úgy értesült, a Hableány sérülései súlyosak. A hajótest és a felépítmény roncsolásaiból pontosan azt lehetett rekonstruálni, amit a balesetet rögzítő ipari kamerák felvételeiből már korábban is valószínűsítettek:
amikor a Viking Sigyn utolérte a Hableányt, a tatjának ütközött, megperdítette és maga alá gyűrte. A sétahajó hét másodperc alatt elsüllyedt, a hatalmas szállodahajó azonban tovább görgette maga előtt a víz alatt is.
A Hableány megpördült, az orr került lejtmenetbe, a tat hegymenetbe, ugyanakkor hossztengelye körül is megfordult legalább egyszer.
A húszfős katasztrófavédelmi egység összesen öt köbméter gázolajos vizet, két köbméter tiszta gázolajat, valamint hét köbméter gázolajjal szennyezett homokot, iszapot és egyéb veszélyes anyagot távolított el a hajóból.
A rendőrök nem találtak újabb áldozatokat az iszapban. Korábban a TEK vezetője elképzelhetőnek tartotta, hogy a hajóban lehetnek olyan holttestek, melyeket nem láttak a búvárok a kiemelés során.
Három áldozatot még mindig keresnek, a többiek holttestét megtalálták a Dunában és a roncsban. Köztük volt a Hableány magyar kapitánya és matróza is.
Az eltűnt dél-koreaiakat továbbra is nagy erőkkel keresik a folyóban.
A Hableányt a hatóság lefoglalta. A csepeli kikötőből az újpesti kikötőbe szállították, ahol folyamatosan őrzik.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/befejeztek-a-hableany-bunugyi-szemlejet-kiderult-hogy-tortent-a-tragedia/2/
Két jelentés is figyelmeztette a budapesti városvezetést a Duna túlzsúfoltságára
"Több jel is arra utal, hogy emberi mulasztás okozhatta a balesetet" - közölte a New York Times a Hableány balesetéről érdeklődő újságírójával a Magyar Turisztikai ügynökség. A lap szerint ugyanakkor az emberi mulasztáson túl másnak is köze lehetett a tragédiához. Olyasvalaminek, amire két tanulmányban is figyelmeztették már a városvezetést.
A Viking Sigyn és a Hableány ütközése 2019. május 29-én este, a Margit Híd előtt.
"A városi Duna-partokon egyre nagyobb számban megjelenő szállodahajók jelentős hatást gyakorolnak a vízparti területekre és a városképre. A kikötött hajók infrastruktúra- és forgalmi kapcsolatokat igényelnek, jelenlétük, a hajók zaja terheli a környezetet. A megnövekedett forgalom számos feszültségeket is okoz. A színvonalas kiszolgálás érdekében a kikötői infrastruktúra kiépítésére és folyamatos fejlesztésére van szükség, ami a fővárost terheli, ezért elvárható, hogy a működtetési haszonból is részesüljön" - áll a Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve című, 2013-ban készült jelentés első kötetének 138. oldalán (.pdf).
A Dunán közlekedő hajók közti kommunikáció problémáját egy friss, 2019. januárjában készült jelentés, a Budapesti mobilitási terv 2030 is kiemeli. "A Dunához kapcsolódó turisztikai attrakciók hajós megközelítését is természetessé kell tenni, ennek érdekében a hivatásforgalmi és turisztikai célú hajózás jobb együttműködésére van szükség" - áll a 32. oldalán (.pdf).
"A város vezetőit figyelmeztették a túl nagy forgalom veszélyére, de nem cselekedtek. Ez egy nagyon nyereséges iparág" - nyilatkozta a lapnak Demszky Gábor, a város egykori polgármestere. A Times Tarlós Istvánt is próbálta megszólaltatni, de ő nem reagált a megkeresésre.
A Magyar Turisztikai Ügynökség a lapnak válaszolva arról írt, hogy Magyarország minden nemzetközi szabályozást betart a vízi útjain, beleértve a nagyhajók biztonságos hajózására vonatkozókat is. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy "Orbán úr és pártja szinte teljesen ellenőrzése alatt tartja az államot és hatalmát a magángazdaságra, így az egyik legnyereségesebb szektorra, a turizmusra is kiterjesztette". Mint írják, a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel a Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetirodát vezető miniszter alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt is megjegyzik, hogy az MTÜ a Hableány balesetében részt vevő Viking Sigyn szállodahajó üzemeltetőjével közös cégben tulajdonolja a 70 dunai kikötőt üzemeltető Mahart Passnave céget.
A Hableány roncsának kiemelése a Dunán 2019. június 11-én.Fotó: botost/444.hu
"A hatóságoknak vizsgálniuk kéne, hogy vajon az üzleti érdekek felülírták-e a szakértői véleményeket a megnövekedett dunai szállodahajózás veszélyeiről" - nyilatkozta a Timesnak Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója. Szerinte ha ez bebizonyosodna, akkor súlyos gondatlanság miatt kéne nyomozni.
Márpedig a megnövekedett dunai hajóforgalomra több nyilatkozó is panaszkodott. A már idézett jelentéseken túl, Branislav Vajda hajóskapitány, a szerb hajózási szövetség elnöke is arra panaszkodott, hogy a megnövekedett dunai hajóforgalom katasztrófával fenyeget. "Csak idő kérdése, hogy nekünk is egy hasonló tragédiát kelljen bejelentenünk" - mondta. Az Európai Bizottság 2018 áprilisában közölt tanulmánya szerint csak az osztrák-német határon 89 százalékkal nőtt a hajóforgalom 2002-2017 között, ez idő alatt megduplázódott a folyón közlekedő szállodahajók száma is. 2017-ben már 346 ilyen járt a Dunán, összesen 50616 utasnak helyet biztosítva.
Szekeres Dávid, a Gabriella Sailing nevű, hajóskapitányokat képző cég oktatója szerint a Duna budapesti szakaszán hajózni eleve különleges kihívás. Az hagyján, hogy sok a térképeken jelöletlen víz alatti akadály, de még navigációs jelzések is vannak rossz helyeken. A városon belül akár nyolc métert is változhat a folyó vízszintje - többet, mint a fentebbi, szabályozott szakaszokon -, magas vízállásnál pedig már trükkös az átkelés a hidak alat, a víz pedig mindenféle hordalékot sodor. Közben szerinte romlott a képzés színvonala. Mint mondta, amikor 2013-ban egy volt kormánytisztviselő átvette az elméleti képzést végző céget, onnantól szerinte már valós ismeretek helyett csak a vizsgakérdések válaszait magoltatják be a tanulókkal.
Nem mindenki osztja az aggályaikat. A személyhajósok Szövetségének elnöke, Varga Zsolt szerint a Hableány tragédiáját nem a túlzsúfoltság okozta. "Ha csak ez a két hajó lett volna akkor a Dunán, akkor is bekövetkezhetett volna" - mondta. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a nagy szállodahajók és a kis turistahajók közti koordináció aggályos. 2019. május 29-én este, amikor a Viking Sigyn átgázolt a Hableányon, a két hajó között nem volt rádiókapcsolat, de még a hajókürtöt se szólaltatta meg egyik hajó sem.
https://444.hu/2019/06/13/ket-jelentes-is-figyelmeztette-a-budapesti-varosvezetest-a-duna-tulzsufoltsagara
Nagyon gáláns volt a kormány a Viking Sigyn hajót üzemeltető céggel
A Viking River Cruises AG svájci székhelyű folyami hajózási céget 2013 végén engedte be maga mellé a budapesti hajózási bizniszbe a magyar kormány, és rögtön adott neki egy gazdaságossági szempontok alapján nehezen értelmezhető kedvezményt: a szállodahajós svájciak hazavihetik annak a magyar kikötőüzemeltető cégnek a nyereségét, amelynek ők a legnagyobb díjfizetői.
A 24.hu számítása szerint a Viking Cruises, amely a dunai szállodahajóival az egyik legfőbb bevételi forrása a Mahart PassNave Kft.-nek, több mint 1,1 milliárd forint osztalékot vitt ki az országból, amióta a magyar állam üzlettársa lett.
A hatalmas hajóparkkal rendelkező Viking Cruises magyarországi céges megjelenése érdekes módon egybeesett azzal, hogy az Orbán-kormány elhatározta: állami irányítás alá veszi a legnagyobb magyar dunai vállalatot. Németh Lászlóné egykori fejlesztési miniszter és Márton Péter, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója 2013 októberében jelentette be, hogy az állam 750 millió forintért megvásárolta a Mahart PassNave Kft. 51 százalékát a MASPED Zrt.-től.
Némethné az állami bevásárlás bejelentésekor arról beszélt, hogy a Mahart PassNave korábban is nyereségesen működött, állami kézben azonban még eredményesebb lehet majd. A miniszter arról egyetlen szó sem ejtett, hogy a növekvő eredményességet egy külföldi partnerrel összebútorozva képzeli el a kormány.
De arra sem volt kormányzati magyarázat, hogy az állam miért csak 51 százalékot vett meg a Mahart PassNave-ból, ha az általa üzemeltetett budapesti kikötők bevételeiből eleve komoly nyereséggel számolt. Nyitott kérdés maradt az is, hogy miért pont egy külföldi hajóvállalat kapott lehetőséget, hogy bevásárolja magát az kikötős cégbe. A Viking így egyik oldalon a Mahart PassNave klienseként a konkurenciához hasonlóan fizeti a hajók parkolási díját, az úgynevezett pontondíjat, a másik oldalon viszont tulajdonosként kiveszi a cégből a hasznot. Ezzel a megoldással a Viking sokkal jobb helyzetbe kerül a piac többi szereplőjénél, az állam viszont elesik a bevételek jelentős részétől.
A Viking Cruises néhány héttel az állam után vette meg a Mahart PassNave-ból a fennmaradó részt. Az eladó, a MASPED egy frissen alapított leányvállalatba, a MAPABE-Invest Kft.-be tette bele az eladásra váró kisebbségi tulajdonhányadot. Ez a kft., amelyet 2014 januárjában, a vásárlás lezárulta után Viking Hungary Kft.-nek neveztek át, jelenleg is összekötő kapocs a Mahart PassNave és a svájci anyacég között.
A magyar oldalon időközben változott a felállás: az államot egy ideje már nem az MNV Zrt. képviseli. A Viking a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve fölözi le a budapesti hajózáson keletkezett bevételeket. Németh Lászlóné ugyanis nem tévedett, a budapesti kikötőüzemeltetés nagyon jövedelmező üzletág, amelyben minden harmadik forint tiszta nyereségként jelenik meg.
A Mahart PassNave 2017-ben 1,2 milliárd, 2018-ban pedig 1 milliárdos nyereséget termelt. Ezeket a pénzeket osztalékként a két tulajdonos az utolsó fillérig kivette a cégből. Legutóbb éppen a Hableány katasztrófája előtt egy nappal döntöttek a kivételről.
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Rogán Antal miniszter által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökségnek 18665, a Vikingnek pedig 17993 szavazata van a Mahart PassNave tulajdonosi taggyűlésében, és a két fél ebben az arányban részesedett az osztalékból is.
A Viking egyedül a 2018-as üzleti évben 500 millió forintos osztalékhoz jutott a Mahart PassNave bevételeiből. A budapesti belváros Duna-szakaszán a kikötésekért fizetendő pontondíj összege üzleti titok, de forrásaink szerint egy szállodahajó esetében nagyjából egymillió forint körüli összeggel lehet számolni. Ebből az következik, hogy abban az esetben, ha a Viking hajói kevesebb mint ötszázszor kötöttek ki a fővárosi rakparton, akkor nemhogy nullszaldós, de nyereséges volt a cég számára a budapesti kikötés.
A múlt héten a Viking Criuses egyik hajója, a Viking Sigyn sodorta el a Margit híd lábánál a Hableány sétahajót, amelynek a fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A svájci cégnek emellett még 142 hajója van világszerte.
https://24.hu/belfold/2019/06/07/dunai-hajobaleset-viking-sigyn-viking-cruises-mahart/
