Bár alapítványi finanszírozásból a régóta nagy bajban lévő Dunaferr egy darabig még működhet, orosz tulajdonosi háttere miatt az Európai Unió nyolcadik szankciós csomagja kilátástalanná tette a vasmű helyzetét, így az Index információi szerint felszámolás várhat a nagy múltú iparvállalatra.
Már régen több, mint helyi ügy az ISD Dunaferr Zrt. megmentése, a dunaújvárosi önkormányzat mellett azonban hiába akart segítő jobbot nyújtani a magyar kormány is a régió vezető acélgyárának, az Oroszország ellen megszavazott nyolcadik szankciós csomag végképp ellehetetlenítette a vállalatot, annak orosz tulajdonosi köre miatt – értesült az Index.
Az alapítvány lélegeztetheti a céget
A vasmű mindennapjaira rálátó forrásaink szerint arról azonban nincs szó, hogy azonnal szélnek kellene ereszteni a munkavállalókat, a Dunaferr ugyanis támaszkodhat egy alapítvány erőforrásaira, amelyen keresztül egy darabig még finanszírozható lenne a működés.
Mindez azonban csak átmeneti megoldás lehet, a dunaújvárosi céghez közeli informátoraink szerint a brüsszeli döntés után a társaság felszámolása elkerülhetetlenné vált, annak most már csak az időpontja kérdéses.
Már egy héttel a nyolcadik szankciós csomag elfogadása előtt – szeptember 29-én – arról beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, hogy a 450 milliárd forintos adósságot maga előtt görgető vasmű ügye visszatérő téma a kormányüléseken is, ugyanakkor nem biztos, hogy a Dunaferr megmenthető, az orosz tulajdonos és a szankciók miatt ugyanis nem látszik a helyzet megoldása.
A vállalat a mintegy 44 ezer lakosú Dunaújváros legnagyobb foglalkoztatója, a legutóbbi (2021-ben leadott), 2019-es évre vonatkozó beszámolójához tartozó kiegészítő melléklet szerint 3356 főnek adott munkát, ebből 2342 fő volt a fizikai, 1014 pedig a szellemi alkalmazottak állománya.
Abban az évben egyébként az ISD Dunaferr Zrt. 289 milliárd forint nettó árbevétel mellett 54 milliárd forintos veszteséget realizált.
Állami beavatkozás?
A nehéz helyzet ellenére Palkovics László technológiai és iparminiszter már az idézett Kormányinfó másnapján, szeptember 30-án Dunaújvárosba látogatott, és közölte: a kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehetne megmenteni a nemzetstratégiai szempontból fontos acélművet. A tárcavezető azonban ismertette, hogy a kabinet mozgástere igencsak szűkös, mivel magánvállalatról van szó. Az állami beavatkozás lehetőségei erősen korlátozottak, ráadásul az elrontott privatizációt követően azt sem lehet tudni, ki a tényleges tulajdonos, ebből fakadóan jelenleg nincs legitim vezetése sem a Dunaferrnek.
A kormány vizsgálja, hogyan lehetne megmenteni a Dunaferrt
Számos felszámolási eljárás és egyéb követelés van a Dunaferrel szemben.
Két hónapra 5-10 milliárd forint biztosíthatta volna az acélgyár működését Palkovics László szerint, ugyanakkor további akadály, hogy számos követelés van folyamatban az újvárosi céggel szemben.
Október első napjaiban a helyi önkormányzat is lépett: Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere bejelentette, hogy 2 milliárd forint iparűzési adó megfizetésének átütemezéséről döntöttek. Azt, hogy ez mekkora vállalás a város részéről, hűen tükrözi: a mindösszesen 10 milliárd forintnyi saját bevétel ötödéről van szó – a háború negatív gazdasági hatásai, így az energiaválság közepette. Mindez még a nyolcadik szankciós csomag megszavazása előtt történt, amelynek következtében a Dunaferr az időközben bejelentett gyármentő programra sem számíthat. A további fejleményekről érdeklődve kerestük az önkormányzatot és a vasműt is, ám egyelőre egyik fél sem kommentálta a fejleményeket.
A bank is nemet mond
Az ügy cseppet sem elhanyagolható mellékszála, hogy az Index értesülései szerint a Dunaferr pénzforrásai elakadtak, mivel a cég végső többségi tulajdonosa, az orosz Vnyesekonombank (VEB) a szankciós listán van, ezért az ING Bank, mint finanszírozó befagyasztotta a dunaújvárosi acélgyár számláit. A VEB-bel kapcsolatos megkeresésünkre a pénzintézet azt a tájékoztatást adta, hogy
Az ING Bank minden esetben a nemzetközi szankciókat betartva jár el, teljes hálózatunkban megfelelő folyamatokkal rendelkezünk a szankciókra való időben történő reagáláshoz. Szoros kapcsolatban vagyunk az illetékes hatóságokkal, figyelemmel kísérjük az adott helyzetet, és ennek megfelelően felülvizsgáljuk folyamatainkat és alkalmazkodunk az esetleges változásokhoz.
Leálltak a kohók
A bajokat tetézi, hogy olyan történt, ami a cég történetében még soha: a múlt hónap közepén leállították a nagyolvasztókat, aminek hátterében az áll, hogy a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást. A leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a cégnél.
Végveszélyben a Dunaferr
Kérdéses, hogy megmenthető-e a vasmű.
Az energiaárak egekbe szökése és az orosz–ukrán háborút követő szankciós politika miatt is nehéz helyzetbe került a Dunaferr, és augusztus elején az első, majd szeptember közepén a második kohót is le kellett állítani. Utóbbi leállás hátterében az áll, hogy a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást. Mindez egy időre a nyersvas- és acélgyártás teljes leállását eredményezte, ám a másodikként leállított kohót időközben újraindították.
Egyirányú utca
Most már csak az a kérdés, hogy az említett alapítványnak meddig és mire elég a pénze, mindenesetre a nyolcadik szankciós csomag megszavazásával eldőlni látszik az évek óta tartó, egyre reménytelenebb küzdelem. Az 1954-ben alapított kohászati-gépészeti komplexum haláltusája nemcsak a városnak, hanem a magyar iparnak, az országnak is fájó.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
https://index.hu/gazdasag/2022/10/14/elkerulhetetlen-a-felszamolas-brusszel-verte-be-az-utolso-szoget-a-dunaferr-koporsojaba/
