Interjút adott a Magyar Hangnak Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke, aki elmondta, örül annak, hogy vége van a választásoknak, aminek a hangneme nagyon megviselte őt. Szerinte most már előre kell nézni,

„ki kell kiengesztelődnünk egymással, be kell gyógyítanunk az egymásnak okozott sebeket, meg kell próbálnunk rendbe hozni emberi kapcsolatainkat”.

Arra a kérdésre, hogy miért vállalt el egy rövid beszélgetést Márki-Zay Péterrel a választások előtt, úgy felelt, eszébe sem jutott, hogy beszálljon a kampányba, bántja, hogy sokan úgy értelmezték, ő aktívan részt vett ebben. Azért fogadta el az ellenzéki miniszterelnök-jelölt meghívását, mert régi szokása, hogy ahova meghívják, oda elmegy. „Márki-Zay Péter hívásának azért is eleget tettem, mert mint hívő emberhez régi ismeretség fűz, a családjával a falumban, Zebegényben szoktak nyaralni”.

Az újabb kétharmados Fidesz-győzelemre és arra, hogy sok paptársához hasonlóan egy kereszténydemokrata kormánynak akár örülhetne is, úgy felelt, hogy

„az egyház és a papok nyílt pártelköteleződését nem tartom szerencsésnek. Ha a ”kereszténydemokrata„ politikát említi, nálunk ez azt jelenti, hogy a politika kisajátítja és a magyarság állandó jelzőjévé teszi a kereszténységet. Nekem ezzel van bajom. … A problémát a felhasznált vallás, és a megélt hit között feszülő ellentétben látom. Előbbi kizárólag a külsőségekről szól, mint ahogy a politikai megnyilvánulások jelentős része. A megélt hit azonban – már amennyiben vallásos hitről beszélünk – igen távol esik a külsőségektől és különösen a pártelköteleződéstől. Pont ezért igyekszem hangsúlyozni, hogy választópolgárként is megvan a szabadságunk, nem leszünk rosszabb keresztények akkor, ha épp nem arra a pártra húzzuk az x-et, amely kisajátítja, felhasználja a kereszténységet”.

A Magyar Hang felidézi, hogy Beer Miklós egyedülálló módon nyíltan beszél arról, hogy az egyház lekötelezettjévé vált a politikának. Arra a kérdésre, hogy az egyház mikor lépte át a vörös vonalat, a volt püspök azt felelte, felkészületlenül érte őket a rendszerváltás,

„azóta sem tudjuk, hogy egy demokratikus rendszerben hogyan is kellene viselkednünk. Észrevétlenül belecsúsztunk abba a szerencsétlen helyzetbe, hogy sok mindent az államtól kapunk és az államtól várunk. Végigkísérte a történelmünket a trón és az oltár kettőssége, tehát lett volna módunk megtanulni, hogy az sosem segítette az egyház hitelét, ha túl közel került a politikához”.

Beer arra a kérdésre, hogy szerinte tanultunk-e valamit a Covid-járványból, azt válaszolta, úgy tűnik, a veszteségeink nem voltak elegendők arra, hogy felismerjük: nincs vesztegetni való időnk. Mint mondta, ugyanerre figyelmeztet most a szomszédban dúló háború, ez egy még erősebb figyelmeztetés, „bízom benne, hogy most talán felébredünk”.

„Ha már a járvány nem volt elég, talán ez a háború felhívja a figyelmünket, hogy ne a gyűlölködéssel folytassuk, hanem ha van problémánk egymással, akkor azt beszéljük meg, és engesztelődjünk ki. … Azt várom magunktól, minden jó szándékú embertől, hogy tartsunk egy kis önvizsgálatot, és tegyük le a múlt sérelmeit, hogy tovább tudjunk lépni. Merjünk egymás szemébe nézni, bocsánatot kérni és megbocsátani. Megbékélni. Ez ugyanúgy szükséges a magánéletünkben és a közélet szereplőinél is”.

https://telex.hu/belfold/2022/04/15/beer-miklos-valasztas-fidesz-keresztenyseg-egyhaz

Hodász atya: Annyira jót tenne az egyháznak, ha elapadnának az állami források

Írott szabályzat nincs arra, hogy szabad-e pártkampányba beleállnia egy papnak, de kimondott-kimondatlan jogszokás van. „Eszerint alapvetően nem kampányolunk, de ha mégis, akkor a Fidesz mellett” - mondta a Válaszonline-nak adott interjúban Hodász András atya, aki maga egyébként pont nem arról híres, hogy a kormánypártot támogatná.

Hodász András

Az interjút készítő Stumpf András arra kérdezett rá, hogy Bese Gergő atya a zugligeti templomban „echte Fidesz-kampányemberként működött”. Hodász azt mesélte, hogy ő maga egy fényképen szerepelt Márki-Zay Péterrel, ami ennek megfelelően kiverte a biztosítékot a „keresztény-nemzeti oldalon”. „Az viszont nem, hogy egyes paptársak egyenesen fideszes szórólapon szerepeltek és ajánlották a jelöltet. Bese Gergő atya kampányrendezvénye sem okozott megütközést. Jobb lenne pedig a tiszta képlet. Vagy az a döntés, hogy kimaradunk a pártpolitikából és egyetlen pap sem buzdít senkinek a támogatására, vagy mindenki támogassa, akit szíve szerint támogat és buzdítson rá, ha kedve tartja. Mondjuk konkrét pártkampányt én akkor sem folytatnék. Pláne nem templomban. Ha Bese Gergő atya egy közösségi házban, reverenda nélkül elmondaná, hogy ő ezért meg ezért támogatja a kormánypártot, nem lenne vele gondom. Templomban, az oltár mellől… Ezt viszont nem tartom szerencsésnek”.

„Mit tud mondani azoknak a híveknek, akik fentiek miatt úgy vannak vele, hogy nem lépik át a templom küszöbét?

Nem buzdítanék arra senkit, hogy ne menjen templomba, de megértem azok fájdalmát, akik most nem tudnak. Nagyon nehéz lehet, főleg olyan helyeken, ahol az adott plébános direkt propagandában utazott.”

Szóba került Bese érve, hogy ha az ellenzék nyerne, elapadnának az egyháznak szánt források. Amire Hodász így válaszolt:

„Halleluja! Bárcsak. Annyira jót tenne az egyháznak! Ez bizony a probléma szíve közepe. Bárkivel vitatkozom kereszténység és politika kapcsolatáról, mindig ezt kapom meg érvként. „De hát kapjuk a pénzt!” Mégis milyen erkölcsiség ez? Milyen evangélium?

Hol van a Bibliában, hogy a lopott pénz csak addig lopott, ameddig mi nem kapunk belőle?

Az egyházban márpedig felütötte a fejét ez az erkölcsiség, sajnos. A gyűlöletkeltés nem bűn, ha nem ránk irányul, a hazugság nem hazugság, ha nem rólunk hazudnak. Ez viszont így nem helyes. Hivatásunkból fakadó kötelességünk, hogy a bűnt elítéljük, függetlenül attól, ki követi el. A hazugságnak sincs pártlogója. Van a hazugság és az igazmondás – nekünk utóbbi mellett kellene állnunk mindig. Nem ez a helyzet. Ettől talán nem függetlenül – ahogy Beer Miklós megfogalmazta – már arra is kapunk pénzt, amire nem is kérünk.”

Miután a templomok sok esetben állami kézben vannak, műemlékek, Hodász szerint az teljesen érthető és jó, ha az állam ad forrást a felújításukra.

„De az evangéliumot tényleg nem a pénz mozgatja. Nem attól lesz több hívő a templomban, hogy az csilivili. Egyre csökken a hívők száma, a papok száma is. Holott pénz, az most aztán van”.

Hodász elmesélte, hogy egyszer karácsonykor utaltak majdnem egymilliót minden papnak, így neki is, de azóta van új megállapodás és havi apanázst is kapnak az államtól.

„Miközben az állami alkalmazott tanárok egy-két kósza ígéretet kaptak csak?

Az állami alkalmazott tanárok? A szintén állami alkalmazott egészségügyi szakdolgozók? Akiknek családjuk van? Nekik minek? Nekünk kell a pénz! Mindig van még egy motor, amit meg lehet venni!

Cinikus.

– Csupán a helyzet abszurditására igyekszem rávilágítani. A tanárok kiállása egyébként elég gyengére sikerült: visszavonulót fújtak, merthogy kampány van, beérték néhány ígérettel. Hol van a nekik ígért pénz? A mienk, jelentem, megjött: a választás után pittyent az sms. Kezdő pedagógus nettójának nagyságrendje érkezik mostantól havonta. Ezt a hívek sem mind nézik ám jó szemmel. A Szemlélek felmérésében egyébként a majd’ 3000 megkérdezettnek több mint hetven százaléka mondta: zavarja, hogy a kereszténységből politikai termék lett.

Kiállunk a szószékre arról prédikálni, hogy ne lopj, ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy, tíz perccel később, a hirdetéseknél meg arra buzdítjuk a híveket, hogy szavazzanak arra a formációra, amely ezeket látványosan nem tartja be?”

Hodász beszélt arról is, hogy „az úgynevezett keresztény oldaltól” érkezett támadások miatt fejezte be nemrég a Papifrankó nevű Youtube-csatornáját, fáj neki, hogy az egyháza sem védte meg.

https://444.hu/2022/04/15/hodasz-atya-annyira-jot-tenne-az-egyhaznak-ha-elapadnanak-az-allami-forrasok