Orbán Ráhel, a miniszterelnök felesége magánúton tárgyalt Bahreinben

Orbán Viktor lányát egy arab lap nevezte a miniszterelnök feleségének, aki közös fotón szerepel Bahrein energiaügyi miniszterével.

Tegnap este Orbán Ráheltől volt hangos a magyar sajtó. Még tavaly szeptemberben történt, hogy a miniszterelnök lánya férjével, a közvilágításokról elhíresült Tiborcz Istvánnal Bahreinben járt. És az ottani lapok tudósításai szerint az energiaügyi miniszterrel tárgyalt. Erről fotó is készült.

A lap azonban a miniszterelnök feleségének nevezi Orbán Ráhelt. Amúgy sem Orbán Ráhelnek, sem Tiborcz Istvánnak nincs sem választott, sem kinevezett állami tisztsége, így Magyarország nevében nincs joguk tárgyalni.

És mindez közvetlenül azután történt, hogy Orbán Viktor kijelentette a parlamentben: „A bevándorlók ránk törik az ajtót, millióik ostromolják Európa határait, és Magyarországnak történelmi és erkölcsi kötelessége megvédeni a kontinenst.”

A lapok szerint egyébként energetikai, konkrétan olaj és gázügyekről tárgyaltak az ottani miniszterrel és arról, hogyan tudja szorosabbra fűzni a két ország a gazdasági együttműködés szálait. A beszámoló szerint Orbán és delegációja (köztük a képen mellette ülő Tiborcz István) megköszönték a vendéglátást, és reményüket fejezték ki, hogy fenntartható üzleti kapcsolat alakul a két ország között új befektetési lehetőségekkel.

A 444.hu megkereste a Miniszterelnökséget, a sajtóiroda ennyit válaszolt: „Semmilyen állami felhatalmazásról nincs szó, ilyen látogatásról nekünk nincs is információnk, kérem, forduljanak az érintettekhez.”

Orbán Ráhel pedig tegnap este közleményt adott ki, ami két mondatból áll:

„2015. szeptember 17-e és 20-a között Barhreinben voltunk férjemmel magánúton. Az utazás költségeit magunk álltuk. Minden más ezzel kapcsolatos állítás hazugság.”

Csak szólunk, hogy így a látogatásról tudósító arab lapokat vádolja meg hazugsággal a miniszterelnök lánya.

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/orban_rahel_bahrein_targyalas_miniszterelnok

Világhírű lett Tiborcz István, aki uniós pénzből, gyanús módon gazdagodott, miközben az apósa Brüsszel ellen harcolt

Bár az Orbán-rendszer iránt egyre nő az érdeklődés nyugaton, de még így is ritkaság, ami az elmúlt 24 órában történt. A világ vezető napilapjának címlapján és a világ egyik legolvasottabb online hírportálján is Magyarország lett a vezető anyag. A vasárnapi NYT címlap

A New York Times cikke a 2010-es választási győzelemmel kezdi, és végigveszi a jogállam leépítésének, illetve a Putyinhoz való közeledés itthon már untig ismert lépéseit. Ami figyelemre méltó újdonság, hogy részletesen tárgyalják a miniszterelnök környezetének látványos gazdagodását, és azon belül is a Tiborcz Istvánt érintő OLAF-vizsgálatot. 

Hivatkoznak a Direkt36 által közzétett hangfelvételre, amelyből kiderül, hogy a miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. Idézik a Korrupciókutató Központ tanulmányát is, amely szerint Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletemberek, Tiborcz, Mészáros, Habony, Garancsi és Simicska 2010 és 2016 között az állami és uniós források 5 százalékát nyerték el, mintegy 2,5 milliárd euró értékben. Ez már akkora összeg, ami Amerikából is látszik.A Guardian nyitólapja hétfőn

A Guardianben két hosszabb cikkel támasztották ki a címlapot uraló Orbán-fejet. Az első kifejezetten arról szól, hogyan nyertek milliárdokat az uniós adófizetők pénzéből Orbánhoz köthető vállalkozók. Említik a felcsúti kisvasút körüli problémákat, illetve az Átlátszó becslését, amely szerint a Mészáros-cégek bevételeinek négyötöde az EU-ból érkezik. Mészáros nem válaszolt a Guardiannek, ezért reakcióként azt a legendás nyilatkozatát idézték, hogy a sikerét a Jóistennek, a szerencsének és Orbán Viktornak köszönheti.

A cikk kitér a 4-es metró ügyében indított OLAF-vizsgálatra, amely a 2010 előtti és utáni kormányok felelősségét egyaránt felveti, és amely miatt az uniós támogatások visszafizetését javasolták. Ez azonban máig nem történt meg, a Guardian uniós forrásai szerint Brüsszelben még a magyar ügyészség döntésére várnak. Ezután a cikk ráfordul az újabb OLAF-vizsgálatra: Tiborczra és az Eliosra.

A pénztárgép visszaszól

A másik guardianes anyag arra fókuszál, hogy az EU-n belül megint felerősödtek azok a hangok, amelyek az uniós támogatások szigorúbb ellenőrzését követelik - különös tekintettel Magyarországra. Ingeborg Grässle, az EU költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke szerint erősíteni kell a kontrollt, mert a magyar miniszterelnök körüli oligarchák „pénztárgépnek” használják az Európai Uniót.

A néppárti, tehát a Fidesszel egy frakcióban ülő Grässle által vezetett bizottság többek között Felcsútot is érintő látogatása során azt találta, hogy a közbeszerzések 36 százalékában egyetlen induló volt a pályázaton. (A kormány szerint ez az arány tavaly már „csak” 26 százalék volt.) 

Magyarország a következő évben 25 milliárd eurót kaphat Brüsszelből, amellyel a közösség egyik legnagyobb haszonélvezői maradunk az egy főre jutó támogatásokat nézve. Egyes uniós képviselők azonban egyre jobban aggódnak, hogy Orbán családtagjai, barátai és támogatói nyerik el ezek jelentős részét - írja a Guardian.

Ezzel a problémával nem vagyunk egyedül, de nálunk különösen szembeszökő az uniós támogatások lelkes felhasználása és a Brüsszelt megállítani akaró, azt a szovjet megszállókhoz hasonlító Orbán szólamai közti különbség.

Fotó: JOHN THYS/AFP

A két nagy világlap után az európai döntéshozók kedvenc reggeli olvasmánya, a Politico hétfői hírlevele a Direkt36 múlt heti cikkét ismerteti, amely szerint megint nagyértékű EU-támogatást kapott Orbán testvérének cége.

De megemlítik az Elios utáni vizsgálatot is, ami, úgy látszik, már magától értetődik. Tiborcz István jó úton jár, hogy az EU rossz támogatási politikájának és kormányközeli korrupciónak világszerte ismert szimbóluma legyen.

https://444.hu/2018/02/12/vilaghiru-lett-tiborcz-istvan-aki-unios-penzbol-gyanus-modon-gazdagodott-mikozben-az-aposa-brusszel-ellen-harcolt

Már külföldön is vezető téma az Elios elleni OLAF-vizsgálat

Hétfőn vezető helyen, két cikkben is tárgyalta a Guardian a magyarországi közbeszerzésekkel kapcsolatos problémákat. Az újságírók több EP-képviselőt, illetve a közpénzek átláthatóságáért küzdő aktivistát is megszólaltattak, akik arról beszéltek, hogy Orbán Viktor barátai pénztárgépként használják az Európai Uniót.

Ingeborg Grässle német EP-képviselő és egyben az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) elnöke úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak olyan specifikus problémái vannak, amelyeket meg kell oldani. Grässle volt az, akinek 2017. szeptemberben a CONT egyik ülésén Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felrótta, hogy az Európai Unió csak azért vizsgálja az uniós pénzekkel is megtámogatott felcsúti kisvasutat, mert azt a miniszterelnök falujában építették fel. Grässle a Guardiannek hozzátette:

Azt látjuk, hogy az egyes tagállamokban oligarchákból lesznek politikusok és a cégeik egyszerre profitálnak az EU-ból és a saját állami költségvetésükből.

A Guardian kitér a Tiborcz István egykori cégével, az Eliosszal kapcsolatos OLAF-jelentésre is, amelyet a 24.hu-n már több cikkben is ismertettünk. A lap megjegyzi, hogy az Elios annak ellenére nyerte meg Hódmezővásárhelyen a közvilágítás felújítására kiírt, közel 1 milliárd forintos közbeszerzést, hogy előtte nem volt semmilyen tapasztalata ezen a téren. Később ezt a projektet használták referenciaként és szereltek fel LED-lámpákat többtucatnyi településen. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF később vizsgálatot indított és számos szabálytalanságot állapított meg. A jelentés egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált közbeszerzések esetében a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja is felmerülhet.

A 4-es metróval kapcsolatos szabálytalanságok miatt egy 2016-ban készült OLAF-jelentés a 452 milliárd forintos, 181 milliárd forint uniós támogatásból létrejött beruházás során 167 milliárd forint felhasználását találta szabálytalannak és gyanúsnak, ebből maximum 59 milliárdot kérhetne vissza. A magyar kormány egyelőre vitatkozik, hogy szerintük mennyit jogosultak visszafizetni.

Nyilatkozott a Guardiannek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is, aki elmondta, hogy a kormányközeli oligarchák gyors meggazdagodásában kulcsszerepe van az uniós támogatásoknak, ezért azt várnák, hogy az Európai Unió jobban odafigyel a demokratikus fékekre és egyensúlyokra. Frank Engel, luxemburgi EP-képviselő egyenesen azt javasolja, hogy ha Magyarország továbbra is igényt tart az uniós támogatásokra, akkor csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, amelynek létrehozását hazánk nem támogatta.

Engel hozzátette: miközben a gyakorlatban nem ütközik törvénybe, hogy Orbán Viktor barátai nyerjenek közbeszerzéseket, sehol máshol az EU-ban nem jellemző, hogy ilyen mértékben mennek közpénzek egy ország vezetőjének köréhez. 

A lap megkereste a magyar kormányt is, akik elutasították azt a vádat, hogy összeférhetetlenség merülne fel a közbeszerzések esetében, és azt is hozzátették, hogy a magyar szabályok még szigorúbbak is, mint a vonatkozó uniós direktívák. Azt is megjegyezték, hogy az OLAF már a korábbi szocialista kormány alatt is nyomozott közvilágítási tenderekben, és ahogy akkor is, a magyar kormány most is támogatja az uniós vizsgálatot.

Amit a magyar rendőrök nem találtak Orbán vejénél, előásta az OLAF

Kiemelt kép: Europress/AFP/Kisbenedek Attila

https://24.hu/kozelet/2018/02/12/mar-kulfoldon-is-vezeto-tema-az-elios-elleni-olaf-vizsgalat/