Nem emlékszem, hogy politikusaink a segélyek "áttervezésének" vagy "eltérítésének" módján kívül segítséget nyújtottak volna a károsultaknak. Kérem segítsetek. Tud valaki arról, miként dönthettek SZABADON az emberek a rengeteg helyről nekik (szánt,) küldött 100 milliók (milliárdok!?) felhasználásáról? Azért nem kaphatták személyesen meg pl Soros pénzét, nehogy ők legyenek Soros új ügynökei? Nálunk így semlegesítették az emberek adakozó kedvét és került a hatalom kedvezményezettei zsebében az a pénz amit a polgárok a bajba jutottaknak szántak. Nekem ez a járadékok átnevezésének a trükközése óta roppant ismerős vagy a civilek pénzének lenyulására emlékeztet. Legocsmányabb, hogy a gyerekektől is kértek 100ft-t az iskolákban, de még ezzel a 73 millióval sem tudtak tisztességesen elszámolni... A pénz "jó" része mindig máshol köt ki? Miért? Rosszul látom, gondolom ha az eseményeket csoportosítom így is?

A kármentés a civilek diadala

Egy évvel ezelőtt, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után valóban megmozdult az ország. Pár hónap alatt hárommilliárd forint gyűlt össze az adományszámlákon a károsultak megsegítésére, ami a kármentés hivatalosan kommunikált 30 milliárdos végszámlájához viszonyítva is döbbenetesen nagy összeg. Más kérdés, hogy mi lett a pénz sorsa. Az adományok útját követve úgy tűnik, a civil szervezetek elsősorban a károsultakra költöttek, míg az állami alapba utalt adományokból szennyvízcsatorna is épülhet.Orbán október 7-én Kolontáron

Egy évvel Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófája után ideje mérleget vonni. A Mal Zrt. X-es, kolontári zagytározójának gátszakadása után három településen söpört végig a lúgos iszapár, a katasztrófában 10-en vesztették életüket, 306 lakóingatlan semmisült vagy rongálódott meg helyrehozhatatlanul. A társadalom már a katasztrófa másnapján megmozdult, és, hangozzék ez bár patetikusan, de valóban példátlan összefogással ajánlotta fel segítségét a bajba jutottaknak. Az összefogás mértékét jól jelzi, hogy a kormány számításai szerint a katasztrófa utáni helyreállítás összköltsége 30 milliárd forint volt - amiben egy-két, valószínűleg fölöslegesen felépített gát is belefért. Közadakozásból az összeg tíz százaléka, mintegy 3 milliárd forint jött össze. Cikkünkben annak járunk utána, hogy hasznosultak mindannyiunk adományai.

A katasztrófa után két segélyhívó számon is megindult a gyűjtés, a 1749-esen exkluzívan a Magyar Vöröskeresztnek gyűjtöttek adományokat, míg a Nemzeti Segélyvonal (NSV) 1752-es telefonszámán négy másik segélyszervezet - a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet - javára lehetett adakozni.

Az NSV számláján a gyűjtés két hónapjában 333,5 millió forint gyűlt össze, ebből a költségek - javarészt a telefonszolgáltatók jutalékának - levonása után fennmaradó 318 millió forintot egyenlő arányban osztották szét a négy kedvezményezett szervezet között.

A Katolikus Karitász az így befolyt 79,5 millió forinton túl saját gyűjtésből és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett templomi adakozásból összegyűjtött 280 millió forinttal, összesen tehát 360 millió forinttal gazdálkodhatott. A Karitász október 4-től, a gátszakadás napjától a katasztrófa helyszínén tevékenykedik, és bár a kormány 2011. július 18-án hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a kárelhárítást, jelenleg is két fővel dolgoznak a terepen. Az adományokból közel 150 millió forintot 76 érintett család kártalanítására fordítottak.

A katasztrófában nem csak otthonok, de a házakhoz tartozó melléképületek is megsemmisültek, a Karitász ezek közül 40 újjáépítését vállalta, becslésük szerint ez 80-100 millió forintjukba fog kerülni. A fennmaradó 130-150 millió forintból utaztattak a katasztrófa helyszínére közel ezer önkéntest, köztük egyedülálló módon a 2010-es borsodi árvizek károsultjait, akik önként vállalták, hogy segítenek sorstársaikon. A károsultakat az első hetekben rendszeres ruha- és élelemosztással is segítették, karácsonykor és húsvétkor pedig nagy értékű ajándékcsomagokat osztottak nekik. Fotó: Nagy Attila

A Karitász ezen felül személyre szabottan is igyekszik segíteni a károsultakon, voltak olyan családok, akiknek autót vásároltak, ha ez megélhetésük forrását biztosította. A Karitász munkatársai ráadásul egyelőre nem is terveznek levonulni a terepről, további források szétosztását tervezik.

 A Kármentő Alapból a segélyszervezetek közül egyedüliként a Máltai Szeretetszolgálat jutott forráshoz, 20 millió forintot kaptak albérleti programuk támogatásához, amihez több önkormányzat is hozzájárult "kisebb-nagyobb összegekkel", mondta el érdeklődésünkre Romhányi Tamás, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. A szervezet az elmúlt egy évben 220 millió forintot fordíthatott a károsultak megsegítésére, ebből 74 millió forintnyi adomány a nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkárságával közösen szervezett 100 forint segélyakcióból folyt be. Hoffmann Rózsa államtitkár ennek keretében kérte valamennyi magyar iskolástól, hogy száz forinttal támogassák a vörösiszap-katasztrófa károsultjait. A fennmaradó körülbelül 125 millió forintból 79,5 milliót a Nemzeti Segélyvonal adományaiból, a többit magánszemélyektől és cégektől kapták.

A máltaiak is részt vettek az ingóságpótlási programban, a 125 millió forintból 55 család kártalanítását fizették ki úgy, hogy az érintett családok maguk választhatták ki azokat a bútorokat és háztartási kisgépeket, amikre szükségük volt.

A legkevesebb pénzből a Magyar Baptista Szeretetszolgálat gazdálkodott, a segélyvonalon érkezett 79,5 millióval együtt 120 millió forintnyi adományt gyűjtöttek össze, de több cégtől kaptak természetbeni adományokat: tisztítószert, pelenkát, cipőt, élelmiszert. Állami forrásból, a kármentő alapból vagy a költségvetésből nem kaptak támogatást. A 120 millió forint nagy részét, 108 millió forintot 54 család teljes ingóságpótlására fordították, a szeretetszolgálat a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezetével együttműködve elsősorban a nagycsaládosokra koncentrált.

A Baptista Szeretetszolgálat működteti a Rescue 24 mentőcsapatot, ami már a világ több, katasztrófa sújtotta térségében bizonyított - az elmúlt években részt vettek a 2004-es cunami, az iráni és a haiti földrengés utáni mentésben is -, amit a katasztrófa másnapján már a térségbe vezényeltek hogy segítsen a mentésben és a kárelhárításban. Szerveztek önkénteseket és a bajba jutottak mellett a mentésben résztvevők élelmezését is biztosították. Utolsó programjaikat szeptember 15-én fejezték be Devecseren és Kolontáron.

Az Ökomenikus Segélyszervezet volt a negyedik, amely részesült a Nemzeti Segélyvonalon gyűjtött adományokból, a tőlük kapott 77,5 millió forinton túl saját gyűjtésből 64,5 millió, a Nemzeti Összefogás Alapítványtól 6 millió, a Duna Televízió gyűjtéséből 5 millió forint, illetve 89,8 millió forint természetbeni adomány folyt be hozzájuk, összesen 242,8 millió forint. Ebből 23,5 milliót osztottak ki gyorssegélyként, 36 család ingóságpótlására költöttek 76,5 millió forintot, kiosztották az összes természetbeni adományt, a fennmaradó 53 millió forintból pedig olyan közösségi projekteket finanszíroztak, mint a kolontári művelődési ház felújítása, vagy az orvosi rendelő modernizálása.

Az Ökumenikus Segélyszervezetnek jutott az állami Kármentő Alapból is, 55 millió forint arra a környezetvédelmi tanösvényre, mely egyben a tragédia emlékhelye is lehet. A megvalósítás első lépéseként az évfordulón átadják az emlékhelyet. A Kármentő Alap az 55 millió forintos támogatást a Kolontárnak megítélt közösségi fejlesztési keret terhére ítélte oda, tehát elvileg ez az összeg nem terheli a kármentő alap költségvetését.

A négy segélyszervezet összesen 942,8 millió forintnyi adományt gyűjtött össze a vörösiszap-katasztrófa áldozatai javára, és az összeget szinte maradéktalanul szét is osztotta. A közösségi programokon, élelmezésen, a kármentők ellátásán túl a károsult családok közel kétharmadát ez a négy segélyszervezet kártalanította.

A kizárólag a Vöröskereszt számára adományokat gyűjtő 1749-es telefonszámon 206 millió forint adomány gyűlt össze, ehhez érkeztek még magán- és céges adományok - köztük Angelina Jolie és Brad Pitt adománya -, így összesen 400 millió forintot használhattak a katasztrófa áldozatainak segítésére, kártalanítására. A Vöröskereszt is részt vett az ingóságpótlásban, a szervezet elsősorban a nagyobb háztartási eszközök - mosógépek, gáz- és villanytűzhelyek, hűtőszekrények pótlásával foglalkozott, de vettek szárítókat, ágyneműt, eszcájgot is összesen 130 millió forint értékben. A katasztrófa után rögtön a helyszínre szállított gyorssegély - élelmiszer, ásványvíz, vegyi áru - összértéke 180 millió forint volt.

A Vöröskereszt hat sérült ház és a devecseri általános iskola felújítását is magára vállalta, illetve 11 család házvásárlását segítette 80 millió forint értékben, és segített a devecseri orvosi rendelő felszerelésében is. A fennmaradó összegből még az ősszel könnyűszerkezetes melléképületet építenek öt családnak, illetve a kerti munkához szükséges eszközöket vásárolnak a károsult családoknak.

A központi kormányzat által létrehozott Magyar Kármentő Alaphoz csaknem kétszer ennyi adomány futott be az elmúlt egy évben. A Kármentő Alap online elérhető 2010. évi beszámolója szerint december 31-ig az alapba 1,7 milliárd forint érkezett be, ebből 1,696 milliárd volt az adomány. A pénzügyi beszámoló szerint ebből abban az évben egy fillért sem fizettek ki, ám ennek, mint azt Lasztovicza Jenőtől, a kármentő alap elnökétől megtudtuk, csupán elszámolástechnikai okai vannak. Az önkormányzatoknak kiutalt 155,224 millió forint közvetlen támogatás - ami a katasztrófát elszenvedettek 50-100-150 ezer forintos gyorssegélyét fedezte - technikailag előlegnek minősült, tételesen csak az elszámolás és az ellenőrzés után lehet kiadásként lekönyvelni.

Lasztovicza tájékoztatása szerint 2011. szeptember 30-ig 2 111 711 330 forint folyt be, ebből 2 046 774 141 forint adomány, 64 503 041 forint kamat és 434 148 forint 1%-os szja-felajánlás. Az adományok felhasználásáról a Kármentő Bizottság dönthet, melynek döntései ugyan nyilvánosak, de nyilvántartásuk nem naprakész, így ez ügyben is Lasztovicza tájékoztatására kell hagyatkoznunk. Mint kérdéseinkre írta, a bizottság szeptember 30-ig 764 369 500 forint támogatást ítélt meg, ebből az érintett önkormányzatok 284 440 599 forintot igényeltek, azaz ennyit fizettek ki ténylegesen. A kármentő bizottság weboldala szerint - ott összesen 530 millió forint megítéléséről olvashatók határozatok - ebből az összegből legalább 293 millió forintot a közösségi célú fejlesztési keret terhére ítéltek meg.

Lasztovicza szerint a közösségi fejlesztési keretről a bizottság 2011. március 2-i ülésén döntött, miután a kormány átválallta az "összes ingatlanban és ingóságában keletkezett károk megtérítését" - bár, mint láttuk, az ingóságokban keletkezett károkat a civil segélyszervezetek térítették meg a károsultak igényeihez szabottan. Mivel eredetileg ezeket a károkat is az alapból térítették volna meg, az így felszabadult összegből - a március 2-i döntés alapján 1,5 milliárd forintból - hozták létre a közösségi célú fejlesztési keretet, amiből Devecsernek 1,05 milliárd, Kolontárnak 300 millió, Somlóvásárhelynek 150 millió forint jutott. 

A fejlesztési keret terhére utaltak például Devecsernek 95 millió forintot három szolgálati lakás megépítésére, 48 milliót pedig az újonnan épült lakóparkban megépítendő új orvosi rendelőre. Kolontáron a szennyvízcsatornázási projekt önrészét, a sporttelep új öltözőjét, az iskolai sportpálya felújítását és a műfüves kispályás focipályát finanszírozták a fejlesztési keretből, de ebből utaltak 55 millió forintot az Ökumenikus Segélyszervezet tanösvény- és emlékhely-projektjére is. Somlóvásárhelyen az iskola fejlesztési terveit és a szennyvízcsatorna tervezési költségeit fedezték az adományokból.

Akárhogy is, a kármentő alapban összegyűlt pénznek elméletben is alig több, mint az egyharmadát költötték el, és kevesebb mint 15 százalékát használták fel eddig. Bár a kormány hivatalos tájékoztatása szerint a kármentés 2011. július 18-án véget ért, a Kármentő Alapot létrehozó kormányhatározat szerint az 2012. december 31-ig működik, és végzi az adományok továbbjuttatásával a közösségi célú beruházásokat, felújításokat.

https://index.hu/belfold/2011/10/04/a_karmentes_a_civilek_diadala/#

Vörösiszap: einstandolt adományok

A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére. Az érintettek azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.

Az előzményekről: idén februárban az úgynevezett kármentő bizottság – az ülésen megjelent miniszterelnök javaslatára – úgy döntött, hogy az összegyűlt adományokból 1,5 milliárd forintot a vörösiszap-katasztrófában érintett három település közcélú fejlesztéseire fordítanak. Ferenczi Gábor, a térség jobbikos képviselője a döntést követően többször is interpellált amiatt, hogy a civil adományokat nagyrészt kormányzati célokra fordítják. Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocialista képviselő is több alkalommal kért választ Pintér Sándor belügyminisztertől, mivel ő is úgy vélte, hogy az adományokból összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározatnak megfelelően használják fel. Ő – miként azt többször is kifejtette – attól tart, hogy az alapba befizetett adományok a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések sorsára jutnak.

A kármentő bizottság vezetője, Lasztovicza Jenő – ő a Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke – visszautasította Gőgös állításait azzal, hogy a képviselő vehette volna a fáradságot elolvasni az alap felhasználásáról szóló rendeletet. Abban ugyanis nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. A kormányrendelet kilencedik paragrafusa szerint az MKA forrásai a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára, tehát közcélokra is fordíthatóak.

Ekként is tettek. Kérdés persze, hogy a térség revitalizációjába belefér-e, hogy Kolontáron például több mint 11 millió forintért műfüves focipályát, 55 millióért pedig tanösvényt és emlékparkot építsenek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezek valóban közösségi célú létesítmények, még ha az adakozók aligha gondolták is, hogy karitatív befizetéseikből ilyen, életfontosságúnak aligha minősíthető projekteket finanszíroz majd a kormány.

A kármentési bizottság 2011. március 3-án kelt, a kármentő alap új felosztási elveit kimondó határozata szerint Devecser 1 milliárd 50 milliót, Kolontár 300 milliót, míg Somlóvásárhely 150 milliót kapott a befizetett adományokból „az önkormányzatok katasztrófahelyzettel összefüggő közösségi céljának finanszírozására”. A pénzek felhasználásáról szerettünk volna beszélni a kármentő bizottság elnökével, de Lasztovicza Jenő kérdéseinkre már hónapok óta nem válaszol.

A települések polgármesterei – akik egyébként a kármentő bizottság tagjai – kötélnek álltak. Toldi Tamás, Devecser fideszes polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az állam nem támogatást, hanem kézzelfogható segítséget nyújtott a három településnek, amelynek értéke „a 33 milliárd forintot is meghaladta”. Ebben – tette hozzá – benne vannak az új lakásépítések, -vásárlások és egyéb lakhatási megoldások, és maga a kármentesítés. Devecserben a Magyar Kármentő Alapból két alkalommal összesen 68 millió forintot kaptak a károsult családok, 44 milliót osztottak ki a „károsult, szegény” családok lakásvásárlásának támogatására, 41 millió forintot pedig a kisvállalkozásokat működtető családok kétszeri kárpótlására, illetve 20 millió forintot albérleti elhelyezések támogatására. Ez összesen 173 millió forint.

A kármentő bizottság honlapján lévő adatok szerint a kármentő alapból Devecsernek tizenegyszer ítélt oda segélyt, illetve támogatást (ennek legnagyobb összege 95 millió, a legkisebb 4,074 millió forint volt) a bizottság. Az utolsó határozatot az idén július 26-án hozták. Hogy ezt követően születtek-e további döntések, annak a honlapon nincs nyoma, írásbeli kérdéseinkre pedig választ nem kaptunk. Az összesítés szerint Devecsernek 2011. július 27-ig összesen 352 millió 357 ezer forint támogatást ítélt oda a bizottság a Magyar Kármentő Alapból, ami több mint kétszerese annak, mint amekkorát október végén a polgármester közölt a Népszabadsággal.

Igaz, a polgármester nem számszerűsítette a közösségi célú fejlesztésekre – rendőrőrs, a lakóparkban épülő rendelő és orvosi lakás, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, a mentorprogram, az elfogadott rendezési terv szerinti ipari terület kialakítása, infrastrukturális ellátása, a városközpont rehabilitációja stb. – kapott, illetve kilátásba helyezett pénzeket. Ezek finanszírozásáról azonban nem lelhető fel semmilyen nyilvános adat azon kívül, hogy az azóta már megépült rendőrőrs járulékos költségeire a közcélú fejlesztésekre elkülönített 1 milliárd 50 millió forintból a kármentő bizottság márciusi határozata 5 millió 183 ezer forintot előlegezett meg. Figyelemre méltó, hogy az MKA számláján lévő, már kamatokkal együtt számított 1,8 milliárd forintból 1,1 milliárdot decemberig, illetve jövő januárig lekötöttek. Vagyis a segélyek – legalábbis azok egy része – virtuális. 

Kolontár közjegyzője, Szarka Gyula lapunkkal azt közölte, hogy a kármentő bizottság által odaítélt 155 millió forint nem egészen hét százaléka került közvetlenül azokhoz, akiknek azt az adományozók szánták. (Devecserhez hasonlóan csak a július végéig megítélt támogatások olvashatóak a bizottság honlapján.) Ugyanis a Magyar Kármentő Alapból a magánszemélyek 9 millió 300 ezer, a vállalkozások pedig 1 millió 200 ezer, összesen tehát 10 és fél millió forint támogatást kaptak. Az alapból a közcélú fejlesztésre a községnek 300 millió forintot különítettek el. Ebből eddig 11 millió 344 ezret fordítottak a műfüves iskolai kézilabdapálya megépítésére, 10 millióért pedig egy „közösségi célú” kisbuszt vásároltak. Emlékház és tanösvény megépítését is tervezték 50 millióért – a bizottság határozatában egyébként erre vonatkozóan 55 millió forint áll. Ez már félig-meddig el is készült a katasztrófa egyéves évfordulójára. A kolontáriak 40 millióért bővítik és újítják föl majd a kultúrházat, 20 millióért a sportpálya öltözőjét, a település rendezési tervének felülvizsgálatára 8 millió forintot akarnak az adományokból fordítani.

Somlóvásárhely polgármestere arról tájékoztatott, hogy október végéig 32 millió 198 ezer forintot kapott a község. (A bizottság honlapján 27 millió 150 ezer forintot olvashatunk.) Ebből csaknem 14 millió forintot fizettek ki eddig az embereknek, további kétmilliót fordítanak még bútorvásárlásra.

A Magyar Kármentő Alap számlájának aktuális egyenlege 2011. november 7-én 1 milliárd 783 276 572 forint volt, a károsultak részére támogatásként 350 millió 003 099 forintot utaltak el. Ha azonban összeadjuk a kármentő bizottság által megítélt segélyeket és támogatásokat, az mindössze 348 millió 554 ezer forintra jön ki. A kisebbik kérdés talán az, hogy hová tűnt akkor a különbözet? A nagyobb kérdés az, hogy a bankban fialtatott több mint egymilliárdból vajon még hány műfüves kézilabdapálya épül?

(A cikk a Független Médiaközpont és a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány támogatásával készült.)

http://nol.hu/belfold/20111130-einstandolt_adomanyok-1289823

Kolontár tízmilliói

2010. október 4-én a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál átszakadt a gát. A kiömlő lúgos kémhatású vörösiszap-áradat elöntötte Kolontár felét, Devecser egyharmadát, és Somlóvásárhely egy részét. Tíz ember meghalt, százötven megsérült, sokaknak tönkrement a háza vagy a lakása. Azok között az emberek között, akiknek a vörösiszap ömlés miatt az otthona lakhatatlanná vált, nagyon sok volt a roma.

Ezt onnan tudom, hogy újságíróként jelen voltam egy adomány-átadási ünnepségen a devecseri kultúrházban. Most akartam írni egy riportot arról, hogy ezekből a támogatásokból miképp sikerült az érintett családoknak helyrehozni a kárt és újjáépíteni az életüket. Pontos kiinduló adatokért az EMMI sajtóosztályához fordultam.

A következő szövegű levelet írtam a minisztériumnak: "A kolontári vörösiszap-ömlés kapcsán Hoffmann Rózsa államtitkár asszony kezdeményezte, hogy minden iskolás gyerek adakozzon 100 forintot a károsultak megsegítésére. Erről szeretnék most írni, ehhez gyűjtök anyagot. Úgy emlékszem 70 millió forint gyűlt össze. A kérdésem az, hogy hány gyerek kapott és fejenként milyen összeget? A pontos információkra egy cikk megírásához volna szükségem. A segítséget előre is köszönöm."

Nemsokára kaptam egy választ, a benne foglaltakat nem értem, és szeretném a közvéleménnyel megosztani.

Szövegszerűen ez érkezett: "Kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága az alábbi tájékoztatást adja: Az adománygyűjtés és szétosztás részletei elérhetőek a minisztérium archívumában, a következő linken: http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/adomanyozo-unnepseg-iszapkatasztrofa. A további kérdések kapcsán segítséget nyújthat még a Máltai Szeretetszolgálat beszámolója az alábbi PDF dokumentum 5-dik oldalán: http://www.maltai.hu/data/editor/staticpages_15_file/maltai_eves_jelentes_2010.pdf. Az adakozó iskolák listája itt található: http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/szazforintos-akcio-adakozo-iskolak. Üdvözlettel: Gosztola Bernadett, sajtóreferens, Emberi Erőforrások Minisztériuma."

Természetesen nem a levelet nem értem, sőt, köszönöm Gosztola Bernadettnek a gyors és pontos tájékoztatást. A probléma a következő. Ha a linkekre kattintunk, kiderül, hogy "a százforintos gyűjtőakció során 73 millió forint gyűlt össze. A vörösiszap által elöntött házakban 212 gyermek lakott. A három településen rajtuk kívül még további 1387 gyermek él. Azok a gyermekek, akiknek az otthonába betört az iszap, 230 000 forint támogatásban részesülnek … A többi devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi gyermek (akiknek otthonát nem öntötte el az iszap) személyenként 10 ezer forint támogatásban részesült."

Először csak azt nem értettem, hogyan került ebbe az akcióba a Máltai Szeretetszolgálat? Itt nem arról volt szó, hogy a lakosság által összegyűjtött pokrócokat vagy konzerveket kell eljuttatni valamilyen katasztrófa áldozatainak, hanem a minisztérium által a magyar iskolásoktól összegyűjtött összeget kellett szétosztani a rászorulók között, ez egy hivatalos állami akció volt, miért vontak be ebbe a munkába egy nem állami szervezetet? Talán a katolikus segélyszervezet népszerűségét akarta emelni a kereszténydemokrata minisztériumi vezetés? Miért? A közvélemény bízik bennük, náluk nem tűnnek el az adományozásra átadott összegek. Mint ahogy például a nem cáfolt sajtóhírek szerint parlagfű-mentesítésre adományozott 1 százalékokat az illetékes minisztérium autók vásárlására fordította nemrég.

Nagyobb probléma ennél, hogy azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi gyerekek, akiknek az otthonát nem öntötte el a vörösiszap, miért kaptak fejenként tízezer forintot? Nem sajnálom tőlük, de hát nem az ő számukra történt az adománygyűjtés!

És végül: összeadtam az összegeket. Mint írják, a vörösiszap által elöntött házakban 212 gyermek lakott, ők fejenként 230 ezer forint "támogatásban" részesültek (támogatásban? ez a többi gyerek adománya volt!), ez összesen, ha jól működik a zsebszámológépem, 48 760 000 forint. A három településen rajtuk kívül még további 1387 gyermek él…ők személyenként 10 ezer forint támogatásban részesültek. Ez 13 870 000 forint.

A kettő együtt 62 millió 630 ezer forint. De az adománygyűjtés során 73 millió forint gyűlt össze. Vagyis az érintetteknek 24 millióval kevesebbet osztottak ki, mint kellett volna, továbbá az ide-oda telepített osztogatási folyamat során valahogy eltűnt több, mint tízmillió forint.

Hát ezt nem értem. Talán azt gondolták, ezek a romák örüljenek, hogy egyáltalán kaptak valamit? És hogy ők úgysem fognak panaszkodni?

Itt nem arról van szó, hogy jobboldali a kormány vagy baloldali, kereszténydemokrata a miniszter vagy szocialista, hanem az általános iskolás gyerekek által adományozott pénzről, a pedagógusok által tisztességesen összegyűjtött adományról van szó, amit részben más célra fordítottak, és amiből a minisztérium aktív közreműködésével ezek szerint eltűnt jó néhány millió.

Föltéve persze, hogy a minisztérium által megadott adatok helyesek, és nincsenek eleve kozmetikázva.

Szunyogh Szabolcs újságíró

http://nepszava.hu/cikk/1039231-kolontar-tizmillioi

Az összegyűlt 2 milliárdnyi adományból sem kaptak eddig semmit a vörösiszap-károsultak

A kormány most "gesztust gyakorolva" utalt ki pénzt a károsultak megsegítésére.

Hiába fogott össze az ország és gyűjtött rengeteg pénzt a vörösiszap-katasztrófa után, egy jogszabály miatt nem juthattak hozzá a károsultak – írja az atv.hu.

A Miniszterelnökség államtitkára, Kovács Zoltán szombaton azt jelentette be, hogy döntött a kormány a károsultak jogerős vagyoni kárának megtérítéséről, amelynek összege mintegy 70 millió forint, és a kormányzat által vállalt, a vagyoni károk megtérítésére vonatkozó állami segítségnyújtás több mint tíz családot érint.

Eddig azonban egy forintot sem kaptak a károsultak, Magyar György, a károsultak képviseletét ellátó ügyvéd ugyanis az ATV Start című műsorában azt mondta, az ügyfelei sokáig azért nem kaptak semmit, mert a Mal Zrt. fizetésképtelenné vált, de a közben indult gyűjtésen hiába gyűlt össze mintegy 2 milliárd forint, ehhez sem juthattak hozzá.

Magyar elmondta, a gyűjtés során Soros György is 1 millió dollárral járult hozzá a károsultak megsegítéséhez, akik viszont ebből sem kaptak semmit, mert az ügyvéd elmondása szerint a vonatkozó jogszabályt úgy állították össze, hogy az összeget csak közcélúan lehet felhasználni. "Nem azt mondom, hogy hazavitték, hanem olyan célra használták, amit a jogszabály definiált. Például, tanösvényt építettek" – mondta.

Ezután bár több pert is megnyertek, ezeknek sem volt pénzügyi fedezete, ezért a kormány "gesztust gyakorolt", és biztosított 280 millió forintot (most pedig további 70 milliót), így már csaknem 350 millió forint segítséget nyújt az állam a felszámolás alatt álló céggel szemben fennálló jogerős peres követelések kifizetésében.

Soros egymillió dollárral segíti a vörösiszap károsultjait

A körülbelül 197 millió forintos összeget az újjáépítési munkálatokra és az esetleges jövőbeli hasonló katasztrófák megelőzésére adja Soros alapítványa.