Kérdésem: Milyen és mennyi juttatást kapnak a külföldön dolgozó magyarok? Az ukrán magyar elvégezheti ingyen az egyetemet és még kollégiumot, támogatást is kap amikor az itthoni magyar 160 ezer NEM tandíjat fizet? De a beiskolázási segély vagy anyasági és más ellátás "benszülött" magyarnak feltételekhez kötött juttatás a külhoninak miért nem? Ha ilyen büszkén szórják az adóforintokat a közmédia miért nem harsogja? 10 éve nem emelkedik a minimál nyugdíj, orvosok, tanárok, szakemberek "elfogytak". Ki fog itt termelni, életet menteni, mert a külhoni magyar az ingyen szerzett diplomájával már másnap nyugatra távozik. Sok kérdésem van még, de belefáradtam ebbe a szemét világba ahol magyar és magyar közt egyre több és nagyobb árkot ás, falat emel a hatalom a mi pénzünkből...
2018-tól a külhoni magyaroknak is jár a babakötvény és az anyasági támogatás
A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatának elfogadása utána jelentette be Semjén Zsolt, hogy
a jövő évtől kezdve a 42 ezer forinttal járó babakötvényt és a 62 ezer forinttal járó anyasági támogatást megkapják a határon túli magyarok is.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a kormány szándéka az, hogy a demográfiai helyzet javítása érdekében, mindent kiterjesszenek azokra, akiknek nincs magyarországi lakcíme. Megállapodtak abban is, közölte Semjén, hogy
2018 a külhoni magyar családok éve, illetve Mátyás király emlékéve lesz.
https://444.hu/2017/11/10/2018-tol-a-kulhoni-magyaroknak-is-jar-a-babakotveny-es-az-anyasagi-tamogatas
„Minden harmadik nyugdíjas éhezik”
A Lendülettel Magyarországért párt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden harmadik nyugdíjas éhezik Magyarországon. Földényi György szerint önmagában a nyugdíjprémium kifizetésével nem lehet orvosolni az idősek helyzetét.
„Aki 12 hónapon keresztül éhezik, fázik, és megélhetési gondjai vannak, ha év végén a nyugdíjának egyszer megkapja a 20-30 százalékát, avval nem oldódik meg a problémája. És azért mondja a Lendülettel Magyarországért, hogy minden nyugdíjas jövedelmének el kell érnie a létminimum összegét” – jelentette ki Földényi György.
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/minden-harmadik-nyugdijas-ehezik-2426930
Semjén: Megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint töretlen lendülettel folytatódnak a diaszpóra támogatását célzó programok.
Töretlen lendülettel folytatódnak a diaszpóra támogatását célzó programok, és megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár – összegzett a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülése közben tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. 
Semjén Zsolt kiemelte: töretlen lendülettel és növekvő költségvetéssel folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program. Ez az egyik legsikeresebb program – tette hozzá.
Folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amely a diaszpóra hagyatékának összegyűjtését célozza. Ennek érdekében 15 magasan képzett levéltárost, muzeológust küldtek ki, s eddig 35 ezer kötet érkezett, a legértékesebb darabok az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek, a többit például kárpátaljai iskolákba juttatják el.
Kitért arra is, hogy borzasztó állapotok vannak Venezuelában, ellehetetlenült az egyébként jól szituált magyarok helyzete. Számukra lehetővé kell tenni, hogy hazatérjenek Magyarországra. Ezért akár soron kívüli honosítást, letelepedési engedélyt is kilátásba helyezett a nem magyar házastársak esetében.
(MTI)
Orbán: A nemzetegyesítés után következik a nemzetépítés
A következő évek a nemzetépítésről fognak szólni – jelentette ki Orbán Viktor a Máért plenáris ülésén.
Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén, Budapesten.
A kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Hangsúlyozta, hogy ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és a kultúra kiteljesedésének tere.
Ismét kitért az új ukrán oktatási törvényre, amellyel kapcsolatban közölte: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. A magyar kormány azt kéri, hogy ezt az ukrán fél is lássa be.
(MTI)
MINDTEN NATYON JO, MINTEN NATYON SZEP
részlet:
Az erdélyi, felvidéki, kárpátalji, vajdasági magyar egészen eddig természetes része volt a nemzetnek, ha a helyi orbánviktorok üldözték, akkor a magyar nép segítséget nyújtott nekik, ha úgy érezték, hogy a helyzetük szülőföldjükön tarthatatlanná vált, akkor menedéket, sőt lakást is nyújtottak nekik - lásd TGM és még sok más migránsunk példáját - ha már a menekült szót törölni kellett a szótárból.
Igaz, akkortájt legfeljebb a nyugatra menekült nyilasok, horthysták és magukat hősnek eladó ötvenhatos disszidensek pofáztak volna bele a dolgainkba, de vevő erre kevés volt, az a pár alkoholista meg maoista idealista nem nagyon számított...
Az persze biztos, hogy a sok aktatáskában kihordott lóvé megtette hatását, a nemzetiségek hajdan gatyából kilógó seggű vezetői ma tehetős emberek, cserébe persze az itthoniaknak is leesett egy-két panziócska, kastélyocska, de hát ugye Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen...
A Nemzet Szabója úgy véli, hogy összefoltozta a nemzet szanaszét hasogatott szövetét, habár kívülről inkább úgy tűnik: elszabta.
Túl sokat erről nem érdemes beszélni, engem leginkább az érdekelne, hogy a miniszterelnököt milyen jogszabály hatalmazza fel arra, hogy a nemzet nevében hülye nyilatkozatokat tegyen.
Csak tájékoztatásul: a miniszterelnök és a végrehajtó hatalom feladata az, hogy két választás között, a kormány programja alapján irányítsa a napi ügyeket.
A Mi Boldogságunk egyébként visszavitte az országot azokba az időkbe, amikor nem az országnak volt királya, hanem a királynak országa.
Úgy gazdálkodik a pénzeddel, mintha a sajátja volna, a saját vagyona meg úgy nő, mint a hasa - ha mond ez valamit.
Most éppen a Népligetet lenyúlása folyik - Budapest legnagyobb közparkja veszik el a nagyközönség számára, mintha a New Yorki Central Parkot csesznék tele focipályákkal.
Egy ideig nem lesznek új ingyenes oltások
Valószínű, hogy az idén már nem lesz döntés arról, hogy lesz-e ingyenes bárányhimlőoltás, és mennyiben támogatják majd az agyhártyagyulladás (meningococcus B) elleni vakcinát. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ugyanis arról beszélt a sajtónak egy pénteki eseményen: a javaslat még csak az illetékes kabinet előtt van, a kormány ezután foglalkozhat a kérdéssel.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének konferenciáján elmondta: a bárányhimlő elleni védőoltás esetében két verzióval számolnak, az egyik, hogy ajánlott, ingyen elérhető oltássá teszik. A másik, hogy – mivel a terhesség alatt súlyos szövődményeket okozhat – a 16 éves lányoknál vizsgálnák, ki az, aki nem védett, és az kaphatna ingyen oltást.
A kanyaróval kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a járvány miatt a Romániával határos megyékben vizsgálták, hogy a korábbi védőoltások mennyire nyújtanak védelmet a felnőtteknek, és kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók több mint tíz százaléka nem védett. Kiemelte: fontos lenne elérni, hogy legalább részükre ingyenes és kötelező legyen az oltás. Az elvégzett szűrést egyébként kiterjesztenék az egész országra.
Az agyhártyagyulladás elleni meningocuccos B-vakcina jelenleg egyáltalán nem támogatott, Ónodi-Szűcs Zoltán szerint valamilyen mértékben szeretnék támogatottá tenni, de konkrét számokat nem mondott. Így továbbra sem tudni, hogy mennyivel lehet majd olcsóbb a jelenleg százezer forintnál is drágább oltássorozat. A vakcina darabja ugyanis 27 ezer forint körül mozog, így a csecsemőjét védeni kívánó szülőnek 108 ezer forintjába kerül, hogy a szükséges négy oltást beadassa. Egyéves kor felett már elegendő két oltás is, de a gyermekorvosok szerint nem érdemes olyan sokáig várni, mert 4 és 12 hónapos kor között regisztrálják a megbetegedések felét.
A konferencia fő témája egyébként a házi gyermekorvosi rendszer megújítása volt, ugyanis – mint kiderült – Magyarországon júliusban 1500 házi gyermekorvosi praxis működött. Ők látják el a gyermekek 75 százalékát. A többi gyereket gyermekorvosi ellátás hiányában vegyes praxisokban látják el, illetve 14 éves kor felett a felnőttháziorvosi praxisok is elérhetők. A vegyes praxisok esetében probléma, hogy a háziorvosok képzésük során mindössze négy hónapot tanulnak gyermekgyógyászatot.
https://mno.hu/belfold/egy-ideig-nem-lesznek-uj-ingyenes-oltasok-2426898
A haza és a nemzet mint áru
A magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok a jogi definíciók alapján nem követhetnek el hazaárulást Magyarországgal szemben. Ezért volt szükség a jogon túli nemzetáruló kifejezés bevezetésére.
„A hazaárulás egyik legnagyobb magyarországi szakértője, Bencsik András januárban már arról beszélt, hogy egy helyi népszavazás kiírását kezdeményező aláírásgyűjtési ív kitöltése is elég a bűncselekmény megvalósításához. Azóta pedig komoly kormányzati pozícióban lévő politikusok szájából is elhangzott hasonló tartalmú kijelentés. Nemrégiben Semjén Zsolt Navracsics Tibornak, a Fidesz által jelölt európai biztosnak rótta fel, hogy a nemzetéhez kellene hűségesnek lennie, nem egy nemzetközi szervezethez. Navracsics ezt hazaárulásként dekódolta, és úgy gondolta, nem fair a bírálat.
Röviden tekintsük át, hogy jogilag miért megalapozatlan az efféle vádaskodás! A magyar szabályozás az ország alkotmányos rendjét, függetlenségét, területi épségét védi. A fentiek szerint hazaárulásnak minősített cselekmények mindezeket nem veszélyeztetik. A külföldi kormánnyal vagy szervezettel való kapcsolat felvétele, illetve fenntartása azonban lehet bűncselekmény. Az összeesküvések világába vezetne, ha Semjén gondolatmenetét úgy értelmeznénk, hogy az Európai Unió Magyarországéival ellentétes érdekeket képvisel. Szögezzük le, hogy Magyarország az EU része, önként vált azzá, és nettó haszonélvezője, főleg gazdaságilag!
A gyakorlott hazaárulózókat nyilván nem érdeklik az efféle jogi megközelítések, de maguk is érzik a fogalom korlátait akkor, ha mondjuk a kategóriáikba nem férő határon túli magyarokra szeretnék kiterjeszteni. Kövér László még tavaly decemberben jelentette ki, hogy Felvidéken »egyszerű nemzetárulás történt«. Hazaárulásnak valóban nehezen lehetne minősíteni, mivel azt csak magyar állampolgár követheti el. Márpedig Szlovákiában ma a kettős állampolgárság tilalma miatt alig van magyar állampolgár. A magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok a jogi definíciók alapján nem követhetnek el hazaárulást Magyarországgal szemben. Ezért volt szükség a jogon túli nemzetáruló kifejezés bevezetésére.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hulljon a férgese
A „családbarát kormány” csak a középosztálybeli és a náluk is jobb módú családokat tekinti barátjának.
„A »családbarát kormány« csak a középosztálybeli és a náluk is jobb módú családokat tekinti barátjának, ők a haszonélvezői a támogatási politikának. Ők tudják igénybe venni az évről évre bővülő adókedvezményt és a százmilliárdokra rúgó otthonteremtési támogatást. Hozzávetőleg egymillió ilyen privilegizált helyzetben lévő család él az országban.
Nincsenek sokkal kevesebben – csaknem 800 ezren – azok a rászoruló, szegény családok sem, amelyeket nem barátoknak, hanem ellenségeknek tekint ez a kormány. A kis bicebócák, a Nyilas Misik, Édes Annák és Nemecsek Ernők ma éppen olyan esélytelenül indulnak az életnek, mint amikor Móra, Móricz, Kosztolányi, Molnár Ferenc megírta sorsukat. Ahogyan felesleges nyűgként tekint a kormány a mentálisan, pszichésen vagy fizikailag sérült emberekre is.
Ha néha-néha kirobban egy botrány a sérült emberek gondozására kialakított intézmények zárt kapui mögül feltáruló embertelen körülményekról és bánásmódról, akkor szembesülhetünk azzal, hogy milyen sorsuk van azoknak, akik a leginkább rászorulnának a társadalom segítségére.
Egy kormány szociálpolitikai törekvéseinek vannak a rendelkezésére álló pénzösszeg újraelosztásában megtestesülő konkrét céljai és vannak rejtett társadalmi üzenetei. Az a koncepció, amelynek alapján az Orbán-kormány újraosztja a jövedelmeket és tudatosan mélyíti a szakadékot a legszegényebbek és a leggazdagabbak között, azt jelzi, hogy a mélyszegénységben élőket, az időseket, a gyámolításra szorulókat afféle koloncnak tekintik, amelytől minél rövidebb időn belül meg kell szabadítani a társadalmat. Ez az elképzelés azonban nemcsak ostoba, hanem mélységesen embertelen és gonosz is. Nemcsak a felvilágosodás és a humanizmus szellemével, hanem Jézus tanításaival és a kereszténység alapértékeivel is tökéletesen szemben áll.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A közmunkás nem egy ürge a mezőről, nem lehet csak úgy áttelepíteni
Közmunkások dolgoznak Gyöngyöspata határában 2014-ben
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Diszkriminatív rendeletet semmisített meg az Alkotmánybíróság, de ezzel még korántsem javul a közfoglalkoztatottak helyzete. Kiüresedő falvakról és bizonytalanságról beszélt Csath Magdolna közgazdász, a Fekete-Győr András által felvázolt átköltöztetős „megoldással” pedig senki sem tudott igazán azonosulni.
Székely László ombudsman alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett azért, mert a szabályozás szerint három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki nem tesz eleget a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségének. Az Alkotmánybíróság végül csütörtökön megsemmisítette a szerinte is diszkriminatív, a magánszférát szükségtelenül korlátozó rendelkezéseket.
Erre reagálva Csath Magdolna lapunknak azt mondta, jó lenne, ha mindenki rendben tartaná a kertjét, lakása környékét, de valóban nem megoldás, ha kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akik ezt nem teszik meg. A probléma nem csak a közmunkásokat érinti, így valóban negatív megkülönböztetésnek tekinthető, hogy csak rájuk vonatkozik ez a szabályozás.
Bizonytalan helyzet, kiüresedő falvak
A közgazdászt a közfoglalkoztatási rendszerrel, a jelenlegi problémákkal és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban is kérdeztük.
Csath Magdolna kiemelte: kifejezetten egyetért azzal, hogy létrejött a közmunkaprogram, hiszen azok az emberek kerültek bele, akik már hosszabb ideje nem tudtak valamiért elhelyezkedni. Az pedig sokkal jobb, ha valaki bármilyen értelmes feladatot, munkát végez, mintha semmit sem tudna kezdeni az életével.
Azonban gond, hogy nagyon alacsony béreket kapnak a közfoglalkoztatottak: olyan esetek is előfordulhatnak, hogy valaki közmunkásként ugyanazt a munkát végzi, mint a vele együtt dolgozó állami alkalmazott, a bérük közt mégis hatalmas a különbség, ami megalázó helyzetet teremthet. Ennél is nagyobb probléma, hogy egyszer van közmunka, máskor pedig nincs – fontos lenne, hogy az emberek stabilnak érezhessék a helyzetüket.
https://mno.hu/belfold/a-kozmunkas-nem-egy-urge-a-mezorol-nem-lehet-csak-ugy-attelepiteni-2426550
