A globális nyomozás összefoglalója:
Befolyásos magyarok üzleteiről is kiderülnek részletek az újabb nagy offshore-kiszivárogtatásból
szállította Másfél évvel a Panama-iratok ügyének kirobbanása után újabb hatalmas mennyiségű bizalmas irat és eddig rejtett információ vált hozzáférhetővé több tízezer úgynevezett offshore cégről. A több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek magyar szereplők is, bár politikusok most nincsenek köztük. Az iratok révén ugyanakkor megismerhetővé vált több befolyásos, közéletileg is aktív üzleti szereplő eddig rejtett vagy csak részben ismert tevékenysége.
A dokumentumokból többek között a következők derültek ki:
- Az Orbán Viktorral személyesen is jó viszonyt ápoló Nagy István svájci nagykövet tisztséget viselt egy cégben, amely az egyik leggazdagabb európai nemesi családhoz kötődik.
- Az OTP és az MKB bank egy offshore szolgáltató céghez fordult jogi tanácsért egy ügyvéden keresztül egy Seychelles-szigeteken zajló és Demján Sándor érdekeltségébe tartozó, ingatlanfejlesztési projekttel kapcsolatban.
- A magyar állam tulajdonában lévő Eximbank az egyik projektjéhez egy magyar ügyvédi irodán keresztül adott megbízást ugyanennek az offshore szolgáltató cégnek.
- A kiszivárgott adatokban szerepelnek információk Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó két korábbi, már több mint tíz éve megszüntetett offshore cégéről is.
- Emellett az iratok tartalmaznak részleteket Soros György, az Orbán-kormány által sokat támadott magyar származású amerikai üzletember offshore-érdekeltségeiről is.
Az iratok jelentős része az Appleby nevű, a világ egyik legnagyobb, offshore cégek alapításával és működtetésével foglalkozó társaságától szivárgott ki. Vannak köztük emellett olyan dokumentumok is, amelyek egy hasonló profilú, Asiaciti Trust nevű cégtől kerültek ki. A Süddeutsche Zeitung nevű német újság szerezte meg a fájlokat, amelyeket az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 67 ország több mint 380 újságírója. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában.
Az offshore-szolgáltató cégek belső iratanyaga mellett a nemzetközi újságírócsapat hozzájutott 19 ország korábban részlegesen vagy teljes egészében zárt cégnyilvántartási adataihoz is. Köztük volt Málta is, amelynek adatai között több mint 560 olyan magyar embert azonosítottunk, akik tisztviselőként vagy tulajdonosként megjelentek máltai cégekben. Ennek részleteit későbbi cikkekben mutatjuk be.
A nemzetközi nyomozás több fontos politikai szereplőnek – köztük Donald Trump amerikai elnökhöz kötődő embereknek és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök egyik közeli szövetségesének – és óriásvállalatoknak (mint az Apple, a Nike vagy a Glencore) offshore ügyleteiről tárt fel részleteket. Ezek ebben a cikkben olvashatók.
Mi is az offshore?
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt komoly nemzetközi összefogással próbálják visszaszorítani ezeket.
Nem ez az első alkalom, hogy offshore cégekről szivárognak ki bizalmas iratok. 2016 áprilisában szintén a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ robbantotta ki a Panama-iratok ügyét, majd később nyilvánosságra hozták több mint 175 ezer bahamai cég adatait. Azokban a nemzetközi projektekben is a Direkt36 volt az egyetlen magyar résztvevő, és a kiszivárgott dokumentumok alapján többek között azt tártuk fel, hogy rejtett offshore érdekeltségei voltak egy korábbi fideszes képviselőnek, Horváth Zsoltnak, valamint Boldvai László szocialista politikus feleségének.
A berni követ
A legújabb kiszivárgott iratokban az egyik legérdekesebb magyar figura Nagy István, Magyarország svájci nagykövete. Nagy 2013 óta tölti be ezt a posztot, de a Mandinernek adott interjújából kiderült, hogy már a 90-es évek óta ismeri Orbán Viktort. A nyilatkozatai és önéletrajza szerint kalandos életű Nagy évtizedeket töltött a bankszférában vezető pozíciókban, és ennek során dolgozott Egyesült Államokban, Európában és a Közel-Keleten is. A most kiszivárgott dokumentumokból újabb részletek derültek ki kötődéséről az egykori nemesek és iparmágnások leszármazottaiból álló Thyssen-Bornemisza családhoz.
A német Thyssen család a 19. században indította el később hatalmasra nőtt ipari vállalkozását, a Bornemisza nevet pedig akkor vették fel, amikor a 20. század elején a család egyik tagja, Heinrich Thyssen feleségül vette Bornemisza Margit magyar bárónőt. Később a család már nem is annyira az üzleti tevékenységéről, hanem hatalmas műgyűjteményéről vált híressé, és ma már egy madridi képzőművészeti múzeum is viseli a nevüket. 
Nagy István svájci nagykövetFotó: Berni Nagykövetség
A 2000-es évekből származó kiszivárgott iratok szerint akkoriban a család vagyonát számos cég kezelte, köztük egy Fragonard Limited nevű Brit Virgin-szigeteki társaság. A dokumentumok szerint ennek a cégnek az egyik igazgatója Nagy István. Az ő neve egy olyan 2008-as ügylet iratain kerül elő, amikor a Fragonard az Appleby kajmán-szigeteki cégének közreműködésével létrehozott egy úgynevezett trustot (bizalmi vagyonkezelőként lehet magyarra fordítani). Nagy ekkor még nem volt Magyarország berni nagykövete, de volt köze a magyar államhoz. 2001-ben, az első Orbán-kormány idején ugyanis kinevezték genfi tiszteletbeli konzulnak, amelyet egészen 2013-ig, nagyköveti megbízatása kezdetéig betöltött.
Nagy István nem válaszolt a közel négy héttel ezelőtt elküldött kérdésekre.
Nagy és a Thyssen-Bornemisza család közötti kapcsolatról közölt részleteket nemrég az Átlátszó is. Az oldal beszámolt arról, hogy a nagykövet lett a magyar kormány által létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány elnöke, és a cikk kitért arra, hogy Nagy Istvánt régóta jó kapcsolat fűzi a jelenlegi Habsburg-családfő, Károly herceg feleségéhez, Francesca Thyssen-Bornemiszához. A cikkben szerepel egy Nagy Instagramjáról származó fotó, amelyen a nagykövet Francesca Thyssen-Bornemiszával látható egy képen, amint egymásba karolva állnak egy repülőgép mellett. (Az Instagram-oldal jelenleg zárt, a rajta lévő fotók nem elérhetők nyilvánosan.)
Demján szigete
A kiszivárgott dokumentumokból fény derül egy olyan projektre is, amelyben Magyarország legbefolyásosabb üzleti szereplői közé tartozó emberek, illetve azok cégei működnek együtt.
Az iratok szerint két nagy magyar bank, az OTP és az MKB 2014-ben egy ügyvédi irodán keresztül jogi és pénzügyi tanácsokat kért az Applebytől egy Seychelles-szigeteki projekttel kapcsolatban. A dokumentumokból kiderül, hogy a bankok három cég számára adtak kölcsönt: Polus Investment Limited, Polus Management Limited, Luxury Resorts Travel Agency Limited. Az iratok nem részletezik, hogy milyen projektről van szó, de a Demján Sándor nagyvállalkozó által alapított és elnökölt Granit Polus Group nevű ingatlanfejlesztő cég honlapján a projektek között szerepel egy Seychelles-szigeteki luxusüdülő építése, amelynek egy Polus Investments nevű cég a gazdája. 
A Seychelles-szigeteki projekt látványterveFotó: Granit Polus Group
A Granit Polus Group kommunikációs vezetője, Koncz Ernő megerősítette, hogy az OTP és az MKB hitelt biztosítottak a luxusüdülő fejlesztésére, de hozzátette, hogy a két pénzintézet már nem vesz részt a projekt finanszírozásában. A Granit Polus Group honlapja szerint a cégnek Demján mellett a másik alapító-részvényese Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Koncz Ernő szerint ugyanakkor Csányi nem részese a Seychelles-szigeteki ingatlanfejlesztéseknek, és nem volt köze ahhoz a három céghez sem, amelynek az OTP hitelt adott. Csányi egy munkatársán keresztül szintén azt üzente, hogy nem érintett a projektben.
A Granit Polus Group honlapja szerint a Seychelles szigetcsoport egyik, 21 hektáros szigetén zajló, 100 millió euróba kerülő ingatlanfejlesztés “Demján víziója”. A honlapon még az szerepel, hogy az üdülőkomplexum nyitása 2018-ra esedékes, de Koncz közölte, hogy a globális gazdasági válság „az ágazatot igen nagy mértékben sújtotta”, ezért „az átadás minden bizonnyal csúszni fog”.
Az MKB Bank arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást a kérdéseinkre, hogy azok szerinte nem közérdekű információkra vonatkoznak, illetve a banktitok védelme miatt amúgy sem adhatnak ki ilyen részleteket.
Vajna egy karibi szigeten
Az utóbbi években Magyarországon leginkább a kormányzati kötődésű médiaüzleteiről ismert Andrew Vajna neve az arubai cégnyilvántartás adatai között került elő. A Holland Királysághoz tartozó Aruba egy kis karibi sziget Venezuela partjainak közelében, és a térségre jellemző módon itt is elterjedt az offshore cégek bejegyzése. Vajna két nagyon hasonló nevű társaság - a Twinfalls Corporation és a Twinfalls Corporation II – igazgatójaként tűnik fel. Az első céget még 1988-ban, a másodikat pedig 1990-ben jegyezték be, majd 2004 januárjában mindkettőt megszüntették.
Ennek az időszaknak az elején Vajna még aktív volt hollywoodi producerként, és az arubai cégek tevékenységeinek leírásában is többek között a filmek gyártása és forgalmazása szerepel. A Twinfalls Corporation nevű társaságban Vajna mellett igazgatói posztot töltött be az a Mario Kassar is, akivel több közös filmet is gyártottak. Egykori cégük, a Carolco olyan nagysikerű filmeket készített, mint többek között a Rambo vagy a Terminátor 2.
A két arubai cég fennállása alatt Vajna és Kassar ellen egy hosszas nyomozást is folytatott az amerikai adóhivatal és a szövetségi nyomozó hatóság. A Los Angeles Times beszámolója szerint egy időben közel 110 millió dollárnyi adótartozást követeltek a hatóságok a két emberen (ennek kisebb részét, 41,1 milliót Vajnán). Végül nem marasztalták el őket egyik ügyben sem, bár az adóhatósági eljárás végén mindkét üzletember vállalta, hogy befizet valamennyi elmaradt adót. Vajna esetében ez 6,5 millió dollár volt a Los Angeles Times 2001-es cikke szerint.
Megkérdeztük Andrew Vajnát a két arubai cég működéséről, illetve arról, hogy azokat érintette-e az amerikai hatóságok eljárása, de Vajna sajtóirodája csak annyit közölt, hogy „az említett, de már korábban megszüntetett vállalatok a Carolco Pictures Inc.-hez tartoztak”.
Soros cégei
A magyar kormány által az utóbbi időben keményen támadott Soros György magyar származású amerikai milliárdos is szerepel a kiszivárgott iratokban. Az ICIJ által átvizsgált dokumentumokból kiderül, hogy Soros az Appleby segítségével működtet egy offshore cégekből álló hálózatot, amelynek révén érdekeltsége van többek között egy viszontbiztosítással (biztosító cégek számára nyújtott biztosítási szolgáltatással) foglalkozó cégben.
Soros - akinek alapítványa, az Open Society Foundations világszerte támogat független tényfeltáró szerkesztőségeket, köztük a Direkt36-ot és az ICIJ-t is – nem kívánt reagálni az ICIJ megkeresésére.
Az Eximbank turbinái
Feltűnik az Appleby iratai között egy állami tulajdonú magyar bank, az Eximbank is, amely az utóbbi években leginkább azért került be a hírekbe, mert kormányközeli üzletemberek projektjeit támogatta.
Az Applebyt a Deloitte tanácsadó cég magyar ügyvédi irodája, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda (akkor még Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai néven) kereste meg azzal, hogy segítséget kérjen egy olyan magyar gáz mikroturbina gyártó finanszírozásához, amelyet az Eximbank végez. A 2015-ös keltezésű iratokból nem teljesen világos, hogy konkrétan milyen közreműködést vártak el az Applebytől. Néhány dokumentumból kiderült, hogy a cég vizsgálta, az Eximbanknak és a képviseletében eljáró ügyvédi irodának végzett munka felvet-e bármilyen összeférhetetlensége a cég más ügyfeleivel, de ilyet végül nem találtak.
Az iratokban nem szerepel, hogy melyik az a magyar gázturbina gyártó cég, amelyet az Eximbank finanszírozással segített, és az Eximbank sem válaszolt erre a kérdésre. Arra hivatkoztak, hogy „jogszabályi titoktartási kötelezettségeink” miatt nem adhatnak ki semmilyen információt. Ugyanezt közölte a Deloitte ügyvédi irodájának vezetője, Erdős Gábor is, kérdésünkre hozzátéve, hogy az Eximbankot már más alkalommal is képviselték, és ezeket a megbízásokat mindig pályázat útján nyerték el.
A magyar cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.
https://444.hu/2017/11/05/befolyasos-magyarok-uzleteirol-is-kiderulnek-reszletek-az-ujabb-nagy-offshore-kiszivarogtatasbol
"Az offshore vállalatok olyan – sokszor miniállamokban működő – cégek, amelyeket legtöbbször adóoptimalizálási célból alapítanak. Ezzel tudják elérni, hogy a tulajok kevesebb adót fizessenek a máshol végzett, de névleg az offshore-cégen átfuttatott üzleti tevékenységük után. A másik indoka az lehet, hogyha valaki offshore céget alapít, hogy a gyanús forrásból származó vagyonát ilyen módon rejtse el, mert a legtöbb esetben szinte lehetetlen kideríteni a cégek valós tulajdonosait. Például Rogán-féle a letelepedési kötvényt forgalmazó cégek szinte mindegyike is ilyen offshore cég volt."
https://merce.hu/2017/11/05/orban-svajci-bankara-is-szerepel-a-legujabb-offshore-leleplezesben/
Lengyelország nemzetközi intézkedéseket sürget az adóparadicsomok miatt
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőhelyettes szerint az Európai Uniónak haladéktalanul lépnie kell.
Az európai uniós intézményeknek haladéktalanul foglalkozniuk kell a Paradise-iratok néven kirobbant botránnyal – szögezte le hétfői nyilatkozatában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőhelyettes, aki szerint új nemzetközi szerződésre lenne szükség az adóparadicsomok kezelésére.
A kormányfőhelyettes, fejlesztési és pénzügyminiszter a PAP hírügynökségnek küldött nyilatkozatában reagált a Süddeutsche Zeitung című német lap által vasárnap közzétett, Paradise-iratoknak (Paradise Papers) elnevezett, 13,4 millió aktából álló, offshore cégekre vonatkozó adatbázisról.
Morawiecki szerint az adóparadicsomok problémája csak globális szinten kezelhető, ezért szükség lenne a nemzetközi adójog új szabályozására. „Nélkülözhetetlen egy, a régi Bretton Woods-ihoz hasonló szerződés” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, utalva a második világháború utáni nemzetközi pénzügyi kapcsolatokat szabályozó rendszerre.
Az Európai Uniónak határozottan kellene harcolnia a szolidaritást és az alapvető igazságosságot megszegő adógyakorlattal.
Szorgalmazta, hogy a Paradise-iratok témáját haladéktalanul vegye napirendre az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa.
„Hiszen a tagállamok költségvetéseit megcsorbító, bizonyára milliárdokra rúgó befizetetlen adóról beszélünk” – mutatott rá a kormányfőhelyettes, aki szerint az adóparadicsomok hosszú távú működése csak az újságok első oldalain szereplő emberek és multinacionális nagyvállalatok nagymértékű érdekeltsége miatt lehetséges.
Utalva az előző offshore-botrányokra, Morawiecki úgy vélekedett: a Lux Leak és a Panama-iratok „áttörésjellegűek voltak”, a Paradise-iratok ügye viszont „földrengésnek bizonyulhat, mely után már tartósan megváltozik az adóparadicsomok globális értékelése”.
Ebben a vonatkozásban Európa előtti nagy kihívásnak nevezte „a republikánus-demokratikus kapitalizmus új modelljének” megteremtését, mely újjáépítené a mindenki számára elérhető jólétet.
Utalt az Amszterdami Egyetem egyik kutatására, mely a legfontosabb európai adóparadicsomok között sorolta fel Svájcot, Hollandiát és az Egyesült Királyságot, és felhívta az érintett államok társadalmait, „gyakoroljanak nyomást politikai vezetőikre, hogy a világ e legfejlettebb és leggazdagabb országai ne alkalmazzanak adódömpinget a gyengébb országokkal szemben”.
A lengyel sajtó eddig nem számolt be arról, hogy a Paradise-iratoknak lennének lengyelországi érintettjei.
(MTI)
http://24.hu/kulfold/2017/11/06/lengyelorszag-nemzetkozi-intezkedeseket-surget-az-adoparadicsomok-miatt/
Paks2 volt vezetői és politikához közeli vállalkozók is feltűnnek a kiszivárgott máltai iratokban
A Földközi-tengeren, Szicília és Észak-Afrika partjai közt fekvő Málta szigetét nemcsak a nyugalomra vágyó turisták kedvelik. Az Európai Unió legkisebb tagállama népszerű az üzleti vállalkozások körében is, köszönhetően rendkívül kedvező adózási feltételeinek és az angol nyelvű, gyors ügyintézésnek. Mint most kiderült, több száz magyar is élt ezekkel a lehetőségekkel.
Másfél évvel a Panama-iratok ügyének nyilvánosságra kerülése után újabb hatalmas mennyiségű adat szivárgott ki olyan cégekről, amelyeknek tulajdonosi háttere eddig részben vagy egészen rejtve volt. Köztük van több mint nyolcvanezer máltai cég is, amelyek dokumentumaiban 562 olyan magyar embert azonosítottunk, akik tisztviselőként vagy tulajdonosként megjelentek ezekben a társaságokban. Kiderült, hogy
- a Paks II. projektcég korábbi vezetői Máltán alapítottak energiatanácsadó céget;
- egy Habony Árpádhoz kötődő, a letelepedési kötvényes üzletben is felbukkanó család egyik tagja Gyurcsány Ferenc volt kincstárnokával üzletel;
- az állami fenntartású Nemzeti Sportközpontok két, jobbikos kötődésű dolgozója Máltán fejleszt e-learning rendszert;
- az ingatlanmilliárdos, korábban állami üzletekben is részt vevő Nobilis Kristófnak máltai hajózási cége és luxus versenyhajója van;
- MSZP-közeli vállalkozók már a kilencvenes évek óta előszeretettel használnak máltai cégeket.
A máltai cégnyilvántartás eddig csak részben volt nyilvános, a tulajdonosok és tisztviselők nevére ugyanis nem lehet benne keresni. Így eddig nehéz volt teljes képet kapni arról, hogy kik használják a máltai rendszer előnyeit, de a teljes adatbázis kiszivárgásával ez megváltozott. A fájlokat a Süddeutsche Zeitung nevű német újság szerezte meg, amelyeket az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 67 ország több mint 380 újságírója.
Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, amelyben a máltai mellett 18 másik ország cégadatbázisát és két offshore-cégek alapításával foglalkozó vállalkozás belső iratanyagát dolgoztuk fel. Előző cikkünkben több magyar üzleti szereplő eddig rejtett offshore-tevékenységére derítettünk fényt, most pedig a Máltán üzletelő magyarokat mutatjuk be.
Offshore Európában
Málta némileg különbözik a klasszikusnak számító, egzotikus offshore területektől – például Hongkongtól, a Brit Virgin- vagy Kajmán-szigetektől. Ott rendszerint lehetőség van arra, hogy a területükön bejegyzett cégek tulajdonosai teljesen rejtve maradjanak, és sokszor semmilyen érdemi tevékenységet nem kell végezniük az ottani adókedvezmények igénybe vételéhez.
A brit gyarmati múlttal rendelkező Málta rendszere azonban a klasszikus offshore világhoz képest „kulturáltabban” működik, mondta egy névtelenséget kérő, offshore-cégek alapításával foglalkozó magyar szakember a Direkt36-nak. A cégbejegyzés Máltán is viszonylag egyszerű folyamat, azonban itt nem elég az offshore országokra jellemző, úgynevezett postaláda cégeket fenntartani. Elvárás, hogy a helyi banknál számlát vezető cégeknek legyen legalább egy irodája egy dolgozóval, bár ők gyakran csak látszólagos munkát végeznek. „Sokszor komolytalan, bullshit tevékenységek vannak, vagyonkezelés például” – mondta egy máltai cégekkel kapcsolatos szolgáltatást is nyújtó tanácsadó cég korábbi munkatársa.
Málta azért is vonzó üzletileg, mert bár a bejegyzett cégek papíron kifejezetten magas társasági adót fizetnek (35%), a nagyvonalú adóvisszatérítési rendszernek köszönhetően ez az arány a gyakorlatban inkább a nullához közelít. A részvényesek osztalékfizetése esetén például visszajár a befizetett adó akár hathetede, és a Máltán jegyzett cégeknek egyáltalán nem kell adózni egyes befektetési jellegű jövedelmek és jogdíjak után. További előnyt jelent, hogy a más országokkal – köztük Magyarországgal – kötött adóegyezményeknek köszönhetően ezeket a jövedelmeket Máltán kívül sem terheli adó.
Vannak nemzetközi erőfeszítések az offshore tevékenység visszaszorítására, de a Direkt36 offshore cégek alapításával foglalkozó forrása szerint Málta a viszonylag szigorúbb szabályai miatt „kicsúszik a célkeresztből”. Így is érték azonban már kritikák az országot. Egy, az Európai Zöld Párt által készíttetett tanulmány szerint máltai adórendszer egyes elemei „károsnak tekinthetők”, és „offshore struktúrák megjelenését segítik”.
A máltai kormány szerint ugyan az ország adótörvényei összhangban vannak a nemzetközi szabályokkal, Málta a megadott határidőig nem ültette át a saját jogrendjébe az EU legutóbbi pénzmosás ellenes irányelvét. Emiatt idén júliusban kötelezettségszegési eljárás indult az országgal szemben. Október közepén a többek között offshore-érdekeltségek után nyomozó máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia brutális meggyilkolását követően több ezren tüntettek Máltán, a politikát és a hatóságokat átszövő korrupció felszámolását sürgetve.
Utaztatott magyar profit
Számos magyar vállalkozóról már korábban kiderült, hogy máltai cégekben érdekeltek. A Magyar Nemzeti Bank által megvett majd eladott Eiffel Palace fejlesztésén és értékesítésén például egy olyan máltai cég keresett, amely mögött magyar ingatlanfejlesztők állnak. A többségi tulajdonos Kovács Attila a HVG-nek korábban azt nyilatkozta, hogy nem az adózás, hanem a stabil, „az angolszász és kontinentális elemeket vegyesen hordozó jogrendszer”, és a fejlett a cégkultúra miatt választották Máltát, a „kiutaztatott profitokat pedig visszaforgatják az új projektjeikbe”.
A kormány egyik legellentmondásosabb projektje, az idén megszüntetett letelepedési kötvényprogram is kötődik Máltához. A Rogán Antal által kezdeményezett, külföldieknek pénzért letelepedési engedélyt kínáló programon az állam veszített, míg a kötvényeket árusító offshore-hátterű cégek milliárdokat nyertek. Az egyik kötvényárusító, a Discus Holdings Ltd. nevű cég Máltán volt bejegyezve, az igazgatója pedig a magyar származású Zsoldos János Demeter volt.
Energiatanácsadás paksi vezetőktől
A Discus Holdings csak egyike volt Zsoldos máltai érdekeltségeinek: a kiszivárgott iratok szerint négy máltai cégnek az igazgatója, de 2015 előtt több mint tíz másik cégben töltött be hasonló tisztséget.
Ezek közül az egyik a 2013-ban indított Power Consulting House Ltd. vagyis Energia Tanácsadó Ház volt. A céget Bán Tamás és Gelencsér Endre alapította, akik 2015-től a közelmúltig a paksi bővítés előkészítéséért felelős cég vezetői voltak.
Korábban mindkét üzletember az állami Magyar Villamos Műveknél, majd a Budapesti Városüzemeltetési Központnál dolgozott vezető beosztásban. Bán az MVM-nél vezérigazgató-helyettes, a BVK-nak pedig a vezérigazgatója volt, 2015-ben pedig az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója lett.
A vezérigazgatói kinevezése előtt pár hónappal Bán a máltai cégben lévő összes részvényét átadta egy személynek, aki a neve és lakcíme alapján valószínűleg a hozzátartozója. Gelencsér kabinetfőnök lett a paksi projektcégben, de ezzel párhuzamosan megtartotta máltai tanácsadó cégben lévő részvényeit is.
Egy 2013-ban keletkezett dokumentum szerint a Power Consulting House tevékenységének több mint 90 százalékát Máltán kívül végzi. Viszont sem az MVM, sem a Paks II. Zrt. nem kötött szerződést a máltai céggel, írták a Direkt36 kérdésére az állami vállalatok. Bán Budapesten működő cégén keresztül próbáltuk elérni a máltai cég jelenlegi és volt részvényeseit, de nem válaszoltak a megkeresésünkre. A Paks II. Zrt. menedzsmentjét idén nyáron lecserélték, ma már Bán és Gelencsér sem dolgozik a cégnél.
Egy Habony-ismerős rokona és Gyurcsány kincstárnoka
Máltán van céges érdekeltsége egy magyar üzleti körökben jól ismert izraeli családnak is. A Princess pékséglánc mögött álló Gagel családot Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó izraeli barátaiként emlegették több újságcikkben. A család egyik tagját, a 45 éves Michael Gagelt ugyanis többször le is fotózták a miniszterelnök egyik legfőbb bizalmasával.
A családot a már említett letelepedésikötvény-biznisszel is összefüggésbe hozták. Először a Heti Válasz írt arról, hogy Gagelék üzleti köre kapcsolatban áll a VolDan nevű offshore céggel, amely orosz állampolgároknak adott el kötvényeket. Az újság ezt többek között azzal támasztotta alá, hogy a VolDan budapesti képviseletvezetője a Princess pékséglánc bázisán működtet egy saját vállalkozást. A Heti Válasz sajtóperekben védte meg azt az állítását, hogy a VolDan a Gagel család üzleti körének infrastruktúráját és embereit használja a kötvényárusításhoz.
A máltai cégadatokban egy eddig kevésbé ismert Gagel családtag tűnt fel. Michael Gagel öccse, a 31 éves Beni Gagel a LinkedIn profilja szerint Budapesten nőtt fel, majd Londonban dolgozott ingatlanbrókerként. Budapestre nemrég, az ingatlanpiac fejlődését látva költözött vissza; a befektetési- és projektfinanszírozási lehetőségek megtalálásához az „erős kapcsolatait” tervezi kihasználni. 2016-ban ki is nevezték a Gagel család egyik budapesti, ingatlanos cégének a vezetésére.
Beni Gagel ugyanebben az évben lett a máltai Apium Media Holding Ltd. egyik igazgatója is. Ez a cég pedig Zelles Sándoré, aki a Gyurcsány-kormány alatt töltött be vezető tisztséget egy fontos állami szervezetnél.
Zelles 2005 és 2007 volt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója, amely ebben az időszakban több tízmilliárd forintnyi állami ingatlant értékesített. A KVI tevékenysége kapcsán többször korrupciógyanút emlegetett az akkor ellenzékben lévő Fidesz. A Fidesz kormányra kerülése után Budai Gyula kormánybiztos hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett a Budapest Airport privatizációja ügyében. Nyomozást is elrendeltek, de vádemelés nem történt. A KVI 2008-as átalakítása után Zelles egy évig a pénzügyi tárca tanácsadójaként dolgozott, majd 2010-ig a Nitrogénművek igazgatóságának tagja volt. Ezt követően látszólag háttérbe vonult. Zelles 2015-től magyar ingatlanfejlesztő és vagyonkezelő vállalkozásokban jelent meg, és 2016 végén indította a hasonló profilú máltai cégét, amely a cégadatok szerint a tevékenységét főleg Máltán kívül végzi.
„Befektetési lehetőségeket keresek Magyarországon és Izraelben,” írta a Direkt36-nak Zelles, de további részleteket nem árult el arról, milyen projekteket tervez a cég. Beni Gagelt azért választotta igazgatónak Zelles, mert „naprakész információkkal rendelkezik az Izraeli befektetési lehetőségekről és képzettsége is tökéletes”. Beni Gagel nem válaszolt a kérdéseinkre.
A máltai Apium Media Holdingon keresztül Zelles 2017-ben két vagyonkezeléssel foglalkozó kft-t is alapított Magyarországon: ezeket VPP Invest Kft-nak és a VPP Project Kft-nak hívják.
Jobbikosok Máltán
Málta felé vette az irányt két jobbikos sportvállalkozó is. A korábban hosszútávúszóként versenyző Nagy-Pál Levente az idei vizes világbajnokság szervezőbizottságának jobbikos delegáltja volt, és részt vesz a párt sportkabinetjének a munkájában is. Üzlettársa, Tömör-Tones Zsolt 2009 óta a Jobbik sportkabinetjének vezetője, és korábban résztulajdonosa volt a Hunnia Kézilabda Sport Kft.-nek. A címerében rovásírással „Új Erő” feliratot viselő klub női kézilabdacsapata nagy reményekkel indult, 2009-ben az NB1-ig jutott. A Hunnia viszont pár év alatt tartozásokat halmozott föl, és 2012-ben felszámolást kezdeményeztek a céggel szemben. Ekkor a NAV-nak 620 ezer forinttal tartozott a klub, de a cégvezető szerint ezt később rendezték.
2011-ben mindkét üzletember az állami sportlétesítményeket fenntartó Nemzeti Sportközpontoknál (NSK) kezdett dolgozni. Tömör-Tones jelenleg a BOK Sportcsarnok – korábbi nevén Syma Csarnok – intézményvezetője. Máltai cégüket 2015-ben alapították GC Academy néven, amely egy többnyelvű, első sorban a sportoktatás területére koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki. A budapesti vizes világbajnokság önkénteseit a GC programjával tanították be, és jelenleg ezt a rendszert használja a Nemzetközi Judo Szövetség is. A részvényesek azt mondták a Direkt36-nak, hogy a máltai cégnek sem az állami pénzből működő NSK-hoz, sem a Jobbikhoz nincs köze.
A részvényesek szerint egy világszínvonalú terméket fejlesztettek, amelynek viszont nincs nagy piaca Magyarországon. "Elegünk lett abból, hogy ebben az országban csak korrupcióval, ismeretséggel lehet előre jutni" - mondta Nagy-Pál, aki szerint egy olyan országot kerestek a cégbejegyzésre, ahol "csak a szakmaiság számít". Máltát többek között azért választották, mert az online képzések terén megfelelő akkreditációs rendszerrel és sztenderdekkel rendelkezik, és nemcsak az EU, hanem a brit nemzetközösség tagállama is. „Az üzleti életben máshogy viszonyulnak az angolszász cégekhez, mint a magyarokhoz. Máltán egyszerűbb az élet. Szolgáltatni akarunk, nem tönkremenni” – mondta a Direkt36-nak Kozsla Tibor, a cég harmadik részvényese, a Testnevelési Egyetem korábbi nemzetközi osztályvezetője.
A cégnek tavaly a 15 ezer eurós profit mellett 6200 euró adót kellett fizetnie, amelyből 5200 euró adóvisszatérítést fognak kapni. "Ha ezt nem kapnánk vissza, az sem zavarna; nem érdekel, mennyi adót kell fizetnünk. A cég osztalékot nem fizet, minden pénzünket a szoftver fejlesztésére költjük, amit egy magyar cég végez. Itthoni adózással" - mondta Nagy-Pál.
„Nem volt semmiféle pénzmosás”
Sopron korábbi, szocialista polgármestere tavaly alapított céget Máltán. Walter Dezső 2002 és 2006 között irányította a várost, a nevéhez fűződik a „Walter-gate” ügyként emlegetett eset: egy nagy értékű önkormányzati hulladéklerakó telep egy részét mindössze 22,7 millió forintért vásárolhatta meg Walter egyik családi cége, de a szerződést jó erkölcsbe ütközőnek ítélte a Győri Ítélőtábla. Walter 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben is indult a polgármesteri címért, de mindhárom alkalommal alulmaradt a fideszes jelölttel szemben.
Polgármestersége után a családi, többek között autókereskedő és ingatlanos cégeiben dolgozott tovább. Walter 2016 elején hasonló tevékenységek végzésére alapította a máltai LBVBL Limited nevű cégét is, de ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt.
A máltai cégek már korábban, a kilencvenes években nagy népszerűségnek örvendtek az MSZP-közeli üzletemberek körében: a kor nagy gazdasági botrányai, a Postabank-és Hengermalom-ügyhöz kötődő üzleti kör több mint tíz máltai cégben lett tulajdonos, miközben magyar érdekeltségeik sorra eladósodtak.
Az ország egykor legnagyobb malomipari vállalatát, a Budai Hengermalmot 1994-ben az MSZP korábbi pénztárnokának és alelnökének, Máté Lászlónak a cége privatizálta, majd a Postabank éveken keresztült masszívan hitelezte azt. A veszteséges Hengermalom végül 1999-ben került felszámolás alá, a Postabank pedig tíz éves fennállása alatt 150 milliárd forintnyi veszteséget termelt.
Károlyi Vilmost, a Hengermalom korábbi ügyvezetőjét 2009-ben három és fél év börtönbüntetésre ítélték hűtlen kezelés miatt. Ő 2000 végére hat máltai cégben lett részvényes, ezek közül négy máig működő cégként van nyilvántartva. Károlyi nem válaszolt a cégekkel kapcsolatos kérdéseinkre.
Két máltai cége volt Máté László sógorának, Matyók Györgynek, aki a Hengermalom felügyelőbizottságának a tagja volt. „Sosem volt kapcsolat a máltai cégek és a Hengermalom között, nem volt semmiféle pénzmosás,” mondta Matyók a Direkt36-nak, de azt üzleti titokra hivatkozva nem akarta elárulni, hogy pontosan mivel foglalkozott a két máltai cég, és mekkora nyereséget értek el. Az egyik máltai cége hosszabb-rövidebb ideig tulajdonos lett több mint tíz magyar cégben, például ruhaeladással, vitaminokkal dúsított kenyérgyártással és vadászatok szervezésével foglalkozó vállalatokban. Mára a máltai cégei megszűntek, a magyar vállalatok pedig végelszámolás vagy felszámolás alá kerültek.
A kilencvenes években a volt MSZP-kincstárnok üzlettársa volt Szász András is, akivel szemben később, az MVM szövevényes offshore ügyleteiben való részvétele miatt indult eljárás. Az Index MVM botrányról szóló cikksorozata szerint 2006 és 2008 közötti Szász képviselt több olyan ismeretlen hátterű offshore-céget, amelyeknek az MVM előnytelen szerződések alapján nagyobb összegeket utalt.
Szász egy olyan, 2009-ben bejegyzett máltai céggel is kapcsolatba került, amely éveken keresztül áramtermeléssel kapcsolatos tanácsokat adott, a cégiratok szerint főként Máltán kívüli partnereknek. A Power Plant Advisory Limiteddel viszont semelyik MVM-cég nem kötött szerződét, válaszolta az MVM a Direkt36 kérdésére. A máltai cég a Szász elleni per vádiratában sem szerepelt, írta a Kaposvári Törvényszék.
Szászt 2013 januárjában nevezték ki a cég igazgatójának. Ekkorra már megváltozott a cég neve és a fő profilja is: 2012-től Global Netprint Limited néven fotó-, könyv- és katalógusnyomtatással foglalkozott a cég tavaly augusztusi megszűntetéséig.
Nem Szász volt az egyetlen magyar a cégben: már 2012 májusában a cég titkára lett a kilencvenes évek egy másik befolyásos vállalkozója, Hujber Ottó, akit 2013-ban, Szász érkezésével egy időben igazgatóvá léptettek elő. A máltai cég mögött pedig egy ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cég állt, amelynek ugyanaz volt a levelezési címe, mint Hujber dél-karibi, Saint Vincent és Grenadin szigetén bejegyzett offshore-bankjának. Hujber nem válaszolt a kérdéseinkre, a jelenleg baleár-szigeteki lakcímmel rendelkező Szászt pedig nem sikerült elérnünk.
A jachtok országa
Málta szigete vonzza a hajó- és jachttulajdonosokat is, többek között a gyors és olcsó regisztrációs ügyintézésnek és hajókra vonatkozó adókedvezményeknek köszönhetően. Az európai uniós országok közül itt regisztrálják a legtöbben a hajójukat, köztük magyar milliárdosok is. A tavaly kiszivárgott Panama-iratokból derült ki, hogy Csányi Sándor bankvezérnek egy máltai cégen keresztül van egy luxus jachtja, és a Magyar Narancs pár hónappal később Mészáros Lőrincet is egy máltai zászló alatt hajózó jachton fotózta le.
Máltai cége és hajója van a brókerből lett ingatlanmilliárdos, korábban állami üzletekben is részt vevő Nobilis Kristófnak is. Nobilis családi cége adta bérbe például az állami Eximbanknak a Lánchíd budai hídfőjénél álló Lánchíd Palotát, az üzlet viszont egy jelenleg is tartó pereskedésbe torkollott.
Nobilis a Direkt36-nak megerősítette, hogy Máltán van hajója, amelyet egy hajózási cégen keresztül egyik fiával, Demeterrel közösen birtokol. A Cassiopeia 68 elnevezésű hajó „egy gyors versenyhajó, amit kereszteztek a modern technológiával, és a letisztult eleganciával” és „készen áll, hogy luxus körülmények között részt vegyen a kategóriájához méltó versenyeken, vagy egy földkörüli túrán”, írja a hajóról készített honlap, amelynek videóin Nobilis is feltűnik a Cassiopeia kormánya mögött. A hajó 2015-ben egy, az Atlanti-óceánt átkelő versenyen 250 versenyzőből ötödikként ért célba, írta Nobilis a Direkt36-nak.
A hajót tulajdonló, és annak bérbeadásával foglalkozó Cassiopeia 68 Ltd. nevű céget 2015 elején alapították. Nobilis szerint Málta – a földrajzi helyzetére tekintettel – nagy gyakorlattal rendelkezik hajózással foglalkozó cégek jogi és gazdasági tevékenységének felügyeletében és vizsgálatában. „Málta az EU része, így teljesen érthető, hogy egy tengeri hajó kölcsönzéssel foglalkozó céget ott jegyezzenek be. Faipari tevékenységet erdélyi cégem végez, és ha Bécsben akarnék kávéházat, azt valószínűleg osztrák cégen keresztül végezném”, írta a Direkt36-nak.
A cégnyilvántartási információkhoz az Opten szolgáltatását használtuk.
https://444.hu/2017/11/06/paks2-volt-vezetoi-es-politikahoz-kozeli-vallalkozok-is-feltunnek-a-kiszivargott-maltai-iratokban
