– Az elmúlt napok híre, hogy Ön érdekelt lehet a Mediaworks esetleges megvásárlásában, Ön lehet az egyik új tulajdonos, ezt megtudja erősíteni? Van-e ilyen terve?
– Hát, megerősíteni nem tudom. És hát..
– Szándék, elképzelés?
– Hát, az se.
– És akkor a sajtóhíreket cáfolja?
– A sajtóhíreket nem cáfolom. Mer t a sajtó azt ír, amit gondol.
– Tehát elképzelhető, hogy a következő hetekben mondjuk újságot vesz, tévét vesz?
– Nem tudom, semmi sem elképzelhetetlen.

Azt sem tartaná elképzelhetetlennek a felcsúti polgármester, hogy minden kormányzati pályázaton nyerjen, legalábbis, mint mondja, akkor lehetne elégedett.

– Ugye, egy 420 milliárdos közbeszerzés jelent meg, ez keretközbeszerzés, tehát utána, ugye, még le kell folytatni eljárást. Mi is pályáztunk egy pár régióban, azt nem tudom megmondani, mert nem nézem a közbeszerzési értesítőt, hogy mennyit nyertünk, de gondolom, rajtunk kívül még több tucat cég nyert a közbeszerzésen.
– Elégedett?
– Hát, nem vagyok elégedett, mert ahol pályáztunk, nem mindenütt tudtunk nyerni.

A turizmust jó üzletnek tartja Mészáros Lőrinc, ezért is vásárolt a közelmúltban szállodákat. Elismerte, hogy övé az egerszalóki Saliris és a balatonalmádi Ramada is.

„Én azt gondolom, remélem, nem elcsépelt, amit mondom, hogy szerintem jobban élünk, és nemcsak Mészáros él jobban, hanem az egész országban az emberek jobban élnek. és ez látszik, ugye, azon, hogy a turizmus igen élénk, tehát ma alig lehet helyet foglalni egy wellness-szállodában. bár most már hét közben is komoly erőfeszítést igényel standard szobát foglalni” – mondta a felcsúti polgármester.

Turisztikai célra használja a horvátországi nyaralóját is, amelynek közelében, egy luxusjachton fényképezték le a nyáron. „Ahol a Rakitic nyaralt, az ugye, horvát válogatott játékos és ha nincs az incidens a futballhuligánokkal, akkor a Messi is ott töltötte volna a hétvégét, ez nem az eszéki klubnak a nyaralója, ez nekem, egy privát cégemnek a nyaralója, tehát nem Mészáros Lőrinc néven, de természetesen az egyik cégemnek a nyaralója, turisztikai célra van használva. Mi is kevés időt töltünk ott” – árulta el Mészáros.

A miniszterelnök strómanja? Ez butaság

Keveset foglalkozik a felcsúti polgármester azzal is, hogy ellenzéki politikusok rendszeresen Orbán Viktor strómanjának nevezik.

„Ez egy butaság. Ez egy butaság. Nézze, amit elértem, azt magam tettem, magam dolgoztam, illetve a körülöttem lévő embereim, akik hosszú évek óta értem dolgoznak” – reagált Mészáros. Hozzátette: ha foglalkozna ezekkel a vádakkal, akkor fizikailag is rosszabb állapotban lenne.

Jövőbeni terveiről a gázszerelőből lett milliárdos úgy fogalmazott, már nem terjeszkedne új terepre az üzleti életben, de megjegyezte: ha az embernek pénze van, bármit megvehet.

A teljes interjú Mészáros Lőrinccel?

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/nemcsak-meszaros-el-jobban-hanem-az-egesz-orszag-a-teljes-interju-1367668/

A Mészáros Lőrinc-közeli Opimus megvette a Népszabadság kiadóját

A Budapesti Értéktőzsde honlapján jelent meg a közlemény, hogy az OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság egyszemélyes tulajdonában lévő OPIMUS PRESS Zrt. megszerezte a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-át.

A részvények átruházásához a Gazdasági Versenyhivatal 2016. október 25-én hozzájárult, az OPIMUS PRESS Zrt. a jóváhagyás időpontjától gyakorolhatja részvényesi jogait. 

A GVH honlapján a versenyhivatali döntések között még nem látható a mai döntés. A Mediaworks és a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. összefonódásának engedélyezése a nyáron egy hónapig tartott.

Az OPIMUS honlapján található közlemény szerint a cég a Népszabadság felfüggesztését követően tett ajánlatot a Mediaworks-re, "mivel úgy ítélte meg, hogy a befektetés már most is meglévő jelentős értéke tovább növelhető."

A közlemény szerint az ajánlatukat a Mediaworks tulajdonos október 17-én elfogadta, október 25-én pedig a GVH is jóváhagyta. Az utolsó bekezdés szerint:

az újonnan megszerzett portfólió üzemeltetésének vizsgálata során elsőként és kiemelten foglalkozik a Népszabadság napilap újraindításának lehetőségével, és e tárgyban a döntést mielőbb meghozza.

A Népszabadság felfüggesztett újságírói által üzemeltetett Népszabi Szerkesztőség Facebook-csoport a Vienna Capital Partners, azaz az eladó fél közleményét hozta nyilvánosságra.

A szöveg szerint a VCP  a korábbi érdeklődések, illetve a "Népszabadság kiadásának ideiglenes szüneteltetése kapcsán (amelynek megszüntetése egyszer sem merült fel reális opcióként), félrevezető és rosszhiszemű híresztelések" miatt döntött az eladás mellett. A közlemény szerint azért esett a választás az OPIMUS-ra, mert "hajlandóak a felfüggesztett Népszabadság általunk tervezett újraindításának lehetőségét komolyan megvizsgálni".

Úgy tudjuk, hogy az OPIMUS a Mediaworks igazgatóságának tagjává választotta Liszkay Gábort, Lóczi Jánost és Dr. Pintér Andreát.

Liszkay Gábor a Magyar Nemzet, a Hír TV, és a Lánchíd rádió tulajdonosi körének tagja volt, 2015 februárjában állt fel az újságban és a televízióban betöltött pozíciójáról. Jelenleg a Magyar Idők Kiadó felelős igazgatója. Ugyanitt dolgozik kiadóigazgatóként Lóczi János. Pintér Andrea eddig nem volt prominens szereplője a magyar médiapiacnak, ha ez a LinkedIn-profil nem téved, akkor dolgozott jogászként a UPC-nél és az HBO-nál.

Eleve durva cég az Opimus

Az Opimus csoport egyébként a magyar tőzsde egyik leghírhedtebb cégéből jött létre egy sokadik névváltoztatással. A Phylaxia-Pharma, Phylaxia 1912 Holdingból lett Opimus Groupnál mindennapos gyakorlat volt az apportnak beszámított cégek  valós érték feletti beszámítása, és így a befektetők átverése. Ma is egészen sokféle cég tartozik hozzájuk: szállodától, fűtőkészülék-gyártáson át irodaházig, építőiparig sokféle vállalkozásban érdekeltek.

A legnagyobb részvényes sokáig Buda-Cash tulajdonos-vezető Pintér Zoltán volt, jelenleg ismeretlenek bújnak meg egy kajmán-szigeteki és egy nigériai főtulajdonos offshore cég mögött.  A harmadik legnagyobb tulajdonos, a Status Capital Zrt. megyei fideszes erős emberek által irányított cég. Pintér részleges lebukása után érkezett a vállalathoz Csík Zoltán egykori rendőr, mostanában nagypénzű befektető, akinek a jelenléte eddig jellemzően Mészáros Lőrincet szokta megelőzni. 

Mészáros Lőrinc jelenlétét emellett két nagyobb, az Opimushoz kerülő mezőgazdasági cégbeli érdekeltségei is erősítik, a Csabatáj és Hidasháti Zrt.-kben jó eséllyel a sor végén szintén ő vette kezébe a gyeplőt. Emellett az Opimus győri építőipari cégében, az Euro Generálban is két közeli Mészáros ember lett a vezető, a már említett Csík mellett Schmidt Zoltán. Ő Mészáros családi cégének, a felcsúti Fejér-Bál Zrt-nek is az ügyvezetője.  Az Opimus a legutóbbi időben látványosan készült egy nagyobb bevásárlásra, nagyjából hatmilliárd forintnyi kötvényt bocsájtott ki, hogy legyen tőkéje vállalatfelvásárlásra. Emellett felhatalmazták az igazgatóságot egy újabb húszmilliárdos tőkeemelésre, szóval könnyen lehet, hogy itt közel sem állnak meg.  

Így szűnt meg a Népszabadság, miközben Mészáros Lőrinc tagadta, hogy stróman

A Mediaworks az a kiadó, amely a Népszabadság mellett egy sor fontos vidéki lap kiadásáért is felelős. A cég két váratlan lépéséről lett ismert.

• Először megszerezte a vidéki média feletti uralmat azzal, hogy megvásárolta a Pannon Lapok Társaságát. A csaknem 9 milliárd forintos árbevételű, 500 embert foglalkoztató cég négy dunántúli megyében (Fejérben, Vasban, Veszprémben és Zalában) négy megyei napilap - Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap - kiadója. Emellett a Dunaújvárosi Hírlap kiadója, és helyi digitális médiacsatornákat is üzemeltet.
• A Mediaworks emellett minden előzetes bejelentés nélkül megszüntette legfontosabb brandjét, a Népszabadságot.

Az országos napilap kiadását október 8-án függesztette fel a cég. Bár az indok a lap veszteséges működése volt, már maga megszüntetés módja is azt sugallta, hogy a gazdasági szempontok nem voltak elsődlegesek az ügyben. Az újságírókkal költöztetés ürügyével pakoltatták össze a szerkesztőségi holmijaikat, pizzarendelést vettek fel az új szerkesztőség megünneplésére, majd soha többet nem engedték be őket a szerkesztőségbe.

A gazdasági racionalitást kérdőjelezte meg az is, hogy a Mediaworks lekapcsolta a lap netes archivumát, kitörölve a Népszabadság minden anyagát a magyar sajtóból. Cikkünkben összeszedtük, hogy gazdasági szempontból is mennyire irracionális volt a Népszabadság megszüntetése.

Az elemzések szerint a lap megszüntetése a kormánynak állt érdekében. Bár ezt az értelmezést tagadta a Fidesz, a nemzetközi reakciók is politikailag motivált döntésről beszéltek. Az amerikai külügyminisztérium a Népszabadságot említve figyelmeztette Magyarországot a sajtószabadság tiszteletben tartására.

Mindeközben az Orbán Viktorhoz közel álló üzletember, Mészáros Lőrinc nem akarta kommentálni a híreket, hogy ő venné meg az igen értékes vidéki médiaportfóliót. Az üzletember és polgármester azt is tagadta, hogy ő a miniszterelnök strómanja lenne, és az ő pénzeit forgatná az ő utasításai szerint.

A Népszabadság bezárása után két héttel a Mészáros Lőrinchez köthető cég megvette a Mediaworksöt.

http://index.hu/kultur/media/2016/10/25/a_meszaros_lorinc-kozeli_opimus_megvette_a_nepszabadsag_kiadojat/

Lakner Zoltán: Ténytelenítés

Léptéket, de nem irányt váltottak az események Magyarországon a Népszabadság bezárásával. A kiadó tulajdonosának és menedzsmentjének méltatlan nyilatkozatai megerősítették a feltételezést, hogy a strómanok paravánjai politikai machinációkat fedeznek. A „G-nap” óta dübörög a kormánypárti média újjászervezése, a kritikus sajtó máslétre segítése pedig eddig is kormányprogram volt. Teszik, mert tenni akarják. Teszik, mert nincs, ami megakadályozná. Az elmúlt évek alaptörvényi átrendezkedése nyomán pusztán alkalom kérdése a tekintélyelvű terjeszkedés újabb hadműveletének végrehajtása.

Hosszan lehet – kell is – lamentálni azon, milyen volt a Népszabadság tulajdonosi struktúrája, milyen szerepet játszottak a lap életében az egymást egyre gyakrabban váltó külföldi többségi befektetők, valamint az MSZP által negyedszázada létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, lett volna-e realitása annak két-három éve, hogy Pecina helyett másik többségi befektető érkezzen a Ringier helyére, s hogy kezdettől egyértelműek voltak-e Pecina valós szándékai. Ennek kibogozása sem ad azonban teljes körű magyarázatot a napilap bezárásának módjára és a döntés miértjére.

A Népszabadság megszüntetése kapcsán üzleti, piaci döntést emlegetők bizonyára tréfálnak. Vagy nem tudják, mit beszélnek. Hat évvel ezelőtt az Orbán-kormány az állami média „szokásos” elfoglalásán kívül azzal indította médiapolitikai tevékenységét, hogy az ingyenessé tett MTI-hírekkel tönkretette a független hírügynökségeket, létrehozta a Médiahatóságot, frekvencia- és állami hirdetési döntésekkel a szakadék szélére vagy azon túlra juttatott ellenzéki érdekeltségű rádiókat. Azóta leperegtek már a Simicska-korszak napjai is. A kormány szisztematikus munkával és számolatlan szórt közpénzből létrehozott egy új médiabirodalmat. Új kormányszócsővel, ingyenes lapokkal, kormánypárti bulvárral, állami kölcsönnel átjátszott országos kereskedelmi televízióval.

Ebben a környezetben születet „piaci” döntés a Népszabadság megjelenésének beszüntetéséről. Akár csak azért, mert a tulajdonos megítélése szerint a kormánypárti nyomás miatt túl „kockázatos” volt a lapot tovább működtetni, akár azért, mert a Mediaworks-csomagot hamarosan valóban Mészáros Lőrinc és csatolt részei veszik át, akik nem akarták a portfólióban látni az emblematikus Népszabadságot, a döntés mindenképpen erősen politikai jellegű. Az ilyen politikai döntéseket pedig nem az ausztriai bírósági ügyekben szorongatott Pecina hozza, de még csak nem is a Duna Aszfalt igazgatótanácsa.

A nagyobb képhez tartozik, hogy Magyarországon nemcsak előretört a „tényeken túli politika”, mint oly sok más országban, hanem ez az irányzat nálunk kormányon van. A Fidesz ismét bámulatos rugalmassággal, kormánypárti pozícióban alakul át. Magába szívja a jobboldali populizmus, nem egy esetben szélsőjobb programpontjain és retorikáján ezeknek az irányzatoknak a valósághoz való speciális viszonyát. Ma már nem pusztán a valóság újrakonstruálásáról, a kellemetlen tények mellőzéséről, az értelmezések versenyéről beszélünk, hanem a tények meghamisításáról és a hamisítások iparszerű terjesztéséről. Példaként legyen elég arra utalni, hogy alig három hete zajlott le egy olyan népszavazás, ahol még a kérdés is hamis volt, az ezt támogató kampány állításairól nem is szólva. Az ilyen eszközökkel dolgozó állampártszerűségnek a legkevésbé arra van szüksége, hogy szellemi műhelyek, oknyomozó stábok, kritikus véleményrovatok kérjék rajta számon a tényeket. Ez nem azt jelenti, hogy holnap az összes nem kormánypárti médiumot bedönti a kormány, de azt igen, hogy még nehezebb helyzetbe hozza, akit csak tud.

Lehet erre mondani, hogy egyetlen kormánynak sem érdeke a kritikus média. Legfeljebb egy nagyon magas elvontsági szintre helyezkedve gondolnak arra kormánypárti politikusok, hogy egyszer ellenzékbe kerülve nekik is szükségük lehet a sajtó ellenőrző szerepére. Ám ha egyáltalán nem járatják ezen az eszüket, akkor is akadályok tornyosulnak a térfoglalási szándék előtt. Médiapiac, ahol sok és sokféle befektető érdeke képes ellensúlyozni az egyirányú kormányzati akaratot. Ellenzék, amelynek a kormányra jutása reális lehetőség. Demokratikus intézményrendszer, amely nem kormánypárti ügynökségek hálózataként működik. Társadalom, amely részt vesz a róla szóló döntésekben, követeli, hogy osszanak neki lapot, amelynek legtekintélyesebb tagjai nem kijárási utakat, megúszási pályákat keresnek, hanem felelősséget vállalnak. Amíg még tehetik.

http://vasarnapihirek.hu/szerintem/lakner_zoltan_tenytelenites?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_media_201610

A videófelvételen az látható, hogy miközben a riporter a munkáját végzi, egy férfi folyamatosan inzultálja, és valaki hátulról a nyaka alá üt.

Tényi István V. kerületi fideszes képviselő ismeretlen tettes ellen tett bejelentést garázdaság gyanúja miatt az ügyészségen.

A legnagyobb feljelentőként emlegetett Fidesz-tag úgy véli,

a mai Magyarországon szükség van arra, hogy a sajtó képviselőit, ha önmagukat nem tudják megvédeni, a büntetőjog szintjén is védelmezze a jog.

A tettes a bűncselekményért akár három év szabadságvesztést is kaphat.

http://propeller.hu/itthon/3248313-megutottek-egy-riportert-unnepsegen-fideszes-fordult-ugyeszseghez

Mediaworks-eladás – keményen odamondott a kormánynak a Freedom House