Durva a cím és nyitókép? Durva, ahogy meg kell tudni miért ez az óriási terület lezárás, március 15.-én a nemzeti ünnepen. A fideszes, "közpénzen fizetett"(?) vendégek helyszínre szállítása mióta közfeladat? Vegyes érzéseim lettek az állami, nem ünneppel. Viszont büszke voltam a civilekre a Kossuth téren!
Orbán szerint ő ‘48, Brüsszel a bolsevik internacionalisták örököse
http://index.hu/belfold/2016/03/15/marcius_15_orban_beszed/
A legstréberebb fideszesekkel áztam végig Orbán tanár úr beszédét a Debil Utcai Általános március 15-i ünnepségén
Március 15-i ünnepségre járni általában hülyeség, főleg arra, amelyiken a miniszterelnök mondja a beszédet. Kivéve akkor, ha esik az eső. Ilyenkor ugyanis nyilván csak a miniszterelnök-osztályfőnök legesleglelkesebb rajongói, a szuperstréberek mennek el a Nemzeti Múzeomhoz meghallgatni az ofőt. Én pedig kiváncsi voltam, kik is igazából ezek a jótanulók és mit szólnak a kedvencük szövegeihez.
A rendőrségi lezárások miatt a Rákóczi úton kellett leszállnom le a motorról, amit végül nem is bántam, mert így megérthettem végre, a rendőrség miért zárta le a Rákóczit az Astoria és a Blaha között, jóllehet erre a környékre nem szerveztek semmiféle programot és egyik menet elvonulása sem volt erre várható.
Az utat azért zárták le, hogy időlegesen létrehozhassák Közép-Európa legnagyobb fideszes szabadtéri parkolóját, ami talán valami bizarr Guinness-rekordkísérlet része volt. Ide parkírozták le ugyanis az Orbán-rajongókat szervezetten szállító buszokat.
Az Astoriánál balra fordultam, a Múzeum körúton emberfeletti erővel elszakítottam magam Kálmán Olga hirdetőszlopról rám meredő vizsla tekintetetétől, majd egy véletlenszerű ponton behatoltam az egyáltalán nem sűrű tömegbe - ilyen kevesen március 15-i Orbán beszéden még sosem voltak - előrementem egy kicsit, aztán megállapodtam az Ofő rajongóinak gyűrűjében.
Alig tudtam megállni, hogy azonnal hátba ne vágjam a tőlem eggyel balra ausztrál bőr cowboy-kalapot és álcamintás katonai gyakorlónadrágot viselő, a kezében ötméteres, zöld teleszkópos Silstar pecabotra kötött magyar zászlót lengető horgásztásamat, vele ugyanis eddig minden olyan Fidesz-megmozduláson találkoztam, amiről csak tudósítottam.
Nyilván a kegyetlen időjárásnak volt köszönhető, hogy a Nemzeti Outdoor mozgalom a valós számarányánál sokkal erősebben képviseltette magát a tömegben. Azok a tájékozatlanabb lengyel vendégdiákok, akik nagy számban jöttek el meghallgatni Orbán tanár urat, simán hihették azt, hogy a magyar szabadságharc két kulcsszereplője Bem apó és hű szárnysegédje, Helly Hansen voltak.
A polgári-szabadidős hangulatot kellemesen színezte, hogy a környékemen rövid egymásutánban feltűnt előbb egy marcona vármegyei hajdú, majd II. Miklós orosz cár teljes tengerésztitszti egyenruhában.
A tömeg várakozó volt, csendes, az eső ellenére is elszánt és látszatra totálisan gyengeelméjű. Két perc után ugyanis az a megggyőződés ébredt bennem, hogy a magyar szabadságnak a Brüsszeli Tudodkiknél is sokkal nagyobb ellenségei a Tömegben Nyitott Ernyővel Mozgó Fideszesek.
"MIÉRT?" - sikoltotta bennem a racionális én maradéka - "MIÉRT, ha egyszer minden lépésre két kiszúrt fideszes szem jut? Nem volt elég a gyurcsányi terorr-rendőrség szemkilövő osztaga?"
Hát marhára nem! Ahogy teltek a percek, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Fidesz-szavazók kedvenc időtöltése nem a lopás, a törvények szájuk íze szerinti átirogatása vagy a szomszédos stadionépítkezés tetőfedő anyagainak a privát kúria felújítására való átszállítása, hanem a függőleges, előretartott esernyővel való tolakodás a tömeg közepén.
Herpeszállás? Bruhahahaha!
A körülöttem álló stréberek pont úgy kezdték az ünnepséget, mint annyi meg annyi magyar iskolai osztály a történelemben. Újra a Práter utcai általános első céjében éreztem magam, amikor a színpadon a díszszázadot vezénylő parancsnok azt kiáltotta, hogy
terpeszállás,
mire a hátam mögül azt hallom félhangosan, hogy
micsoda, herpeszállás?
Hátrapillantottam, hát nem egy, a mellén akkora kokárdát viselő családanya volt a tettes, mint Tarlós István feje?
Ekkor olyan jelenet következett, aminél fideszesebbet én még életemben nem láttam.
Műsorvezető: Kérem, énekeljük el együtt a Himnuszt!
Előttem Álló Orbánista Muki: (az esernyőjét a "Himnusz" szó hallatán úgy csukja össze lendületből, hogy egyszerre szúrja tarkón az előtte álló és karmolja halántékon a mellette toporgó fideszest.)
Tarkón Szúrt Fideszes: (Hátrafordul, hogy mondjon valamit, levegőt vesz és nagyra tátja a száját.)
Előttem Álló Orbánista Muki: ISTEN.
Egy igazi iskolai ünnepséghez mindig is hozzátartozott, hogy az ember az elején vidáman dúdolgassa, hogy
Vakpali, vakpali mindent lát, szemüvegen át, kutya valagát.
Itt a tömeg a következő műsorszámot, a Tavaszi szél vizet áraszt-ot dúdolgathatta volna az előénekessel, csakhogy a dalt az eredeti, kicsit megcifrázott népi dallammal adták elő, így pár próbálkozás után seki sem tudta követni.
Ezen a ponton vettem észre a Végtelenül Derűs Nagyapót, aki az unokáját hozta el magával, aki viszont nem a csajával vagy egy haverjával, hanem egy doboz Kőbányai Világossal érkezett az ünnepségre.
"Táncolnak?" - kérdezte a Végtelenül Derűs Nagyapó.
"Állítólag" - felelte a Kőbányais Kisunoka.
Erre a bácsi megkért, hogy nézzem meg, táncolnak-e. Lábujjhegyen kilestem az esernyők között. Igen, egy tucatnyi, a távolból Tiborcz Istvánra hajazó öltönyös fiatalember "tendert nyertem, nem is volt más ajánlattevő"-arccal ugrándozott éppen a Múzeum lépcsőin.
Ekkor szólalt meg mögöttem egy Citromba Harapott Arcú Úriasszony, miszerint
Szerintem a lengyelek miatt nincs hely!
Végre jött az első beszéd Tarlós István tanár úrtól, a városi közlekedés ismert oktatójától. Tarlós azt a jellegzetes pedagógustípust személyesítette meg, aki a beszédében végig az Igazgatónak nyal és az ember nem tudja eldönteni, hogy azért mond-e olyanokat, hogy a hely és az iram olyanok, mint a nehéz kő a sodrásban, mert becsípett a tanáriban, vagy mert izgul, ha harmincnál több ember előtt kell beszélnie.
Tarlós tanár úr a végén bebizonyította, hogy az alternatív történelem oktatásában is nagy jövője lenne, vésztjóslóan megjegyezte ugyanis, hogy egyes március 15-éken itt a Múzeumnál előfordult már fegyverropogás is, például 1956-ban, amikor a forradalmárok megostromolták a Magyar Rádiót. Mit tesz isten, egyetlen körülöttem álló stréber sem vette észre Tarlós fantasztikus történelmi felfedezését 1956 eddig elhallgatott forradalmi tavaszáról.
Azt annál inkább észrevették, hogy a hivatalos program szervezője ezután minden dal közül éppen a Varga Miklós-féle Európát adatta elő. Nem lehettt hirtelen érteni, hogy ez szabotázs-e vagy valami duplafenekű fideszese vicc. A hithű közönség mindenestre néma döbbenettel hallgatta a dalt az Új Hivatalos Gyűlölt Ellenségről, szegények láthatólag nem értették, hogy itt énekelni kéne vagy gúnyosan fütyülni, így inkább megkukultak. Szegény Silstar botos nemzeti pecás barátom szabályosan lefagyott a túlzott és tök eredménytelen agyfacsarástól.
A tömeg ezután olyan lelkesedéssel zúgta a Nemzeti dal refrénjét, hogy attól féltem, menten megrohamozzák a színpadot , míg le nem esett, hogy ők ugyan tényleg nem lesznek rabok, de aki mégis rabbá akarná tenni őket, az maga Brüsszel, az Antikrisztus.
Sztálinról itt senki sem hallott
És akkor végre színpadra lépett az Ofő. Világosan érződött, hogy a Hű Stéberek mély lelki szükséglete időről időre hallani Őt és megnyugodni a Tanár úr biztonságot nyújtó ölében. Az is kiderült viszont egész hamar, hogy az Osztály minden rajongása ellenére hanyagolja a kötelező olvasmányokat, ezért nem érti az Ofő célzásait. Amikor Orbán egy 56-os párhuzam kifejtése közben megdicsérte a budapestieket, hogy annak idején milyen ügyesen kirántották a csizmájából a nagy szovjet generalisszimuszt a körülöttem állók egyike sem értette, miről beszél, sőt el is kezdték pusmogva kérdezgetni egymást, hogy ezt hogy értette.
Kiderült ezután, hogy nemcsak Tarlós, hanem Orbán tanár úr is alternatív történelmet oktat, 1956-ot ugyanis 48-cal együtt a magyar történelemnek a Fidesz uralmát megelőlegező, jobbos vonulatához sorolta. Majd, a nemzetrontó baloldali élősködők szörnyű hagyományáról mesélve a Tudjukkik komcsi-internacionalista őseiként a magyar jakobinusokat nevezte meg. Felelős beosztású magyar osztályfőnök így még sosem látott át Gróf Sigray Jakabon és komcsi összeesküvő társain! Kár, hogy nem árulta el azt is, hogy Sigray Jakabot valójában Kornis Mihály mutatta be Martinovics Ignácnak Bitó Lászlóék szalonjában.
Végre megjöttek a férgek!
A tömeg mindaddig visszafogottan hallgatta az Ofőt, míg az végre a kedvükre nem tett és el nem kezdte a leglogikusabb március 15-i tevékenységet, vagyis elkezdett férges-élősködős hasonlatokkal kommunistázni és ellenzékezni.
Lehetett ezt fokozni? Igen, amikor felvázolta a Brüsszelből a magyarok iirtására törő Tudjukkik által irányított összeesküvést, amine az célja, hogy vagy konkrétan kipusztítsa vagy szolgává tegye a magyarokat és a helyükre burnuszosokat ültessen.
Orbán tanár urat szerette ugyan az Osztálya, de fura módon nem értették meg a vicceit. Óriási tréfát sütött el például akkor, amikor Brüsszelnek üzenve az első igazi közös örömordítást kiváltva előbb visszautasította a melegházasságot, hogy utána pár mondattal azt süvöltse, hogy
nem fogunk homofóbiát importálni
mármint azzal, hogy beengedünk szemét buziellenes muszlim menekülteket.
És erre senki sem kacagott!
De akkor sem nevettek, amikor Orbán Brüsszel terrorját és aljas cenzúráját leleplezve egy hosszú beszédszakaszt épített egy felsorolásra, aminek minden eleme azzal kezdődött, hogy
ÉS TILOS KIMONDANI AZT IS, HOGY
majd minden pontban kimondta, mit kimondta, kikiabálta, sőt kiordította azt, amit a féreg Brüsszelmoszkva állítólag kimondani sem enged.
Végre eldurrant egy szépen kidolgozott, jól felvezetett, ismétléses poén, erre ezen sem nevetett senki!
A beszéd vége már a nyílt háborús készülődés jegyében telt, miután az Ofő konrétan hadba hívott minket. Kár, hogy nem mondta meg, ki az ellenség. Bár a fene tudja, így legalább mindegyikünk mást tudott az Arctalan Világerők helyébe képzelni, akik addig tudvalevőleg nem nyugszanak, amíg nem arabok fognak kétpúpú pulin lovagolni Körmöcbányától Budapesten át a Kincses Kolozsvárig.
A beszéd után felmentem a Várba, mert állítólag ott folytatódott a Fidesz-buli. Itt bebizonyosodott, hogy még a viktorizmusnak is vannak határai csapóesőben. Miután nagy elégtétellel figyeltem, ahogyan halálra fagy egy tökipomposos, észrevettem 3 teljes díszben belovagló huszárt, akiket a huszártörténelemben először egy darab gyerek sem követett, mire megéreztem, hogy mindennek van határa, és hazamentem.
(Címlapkép: Orbán Viktor Facebook-oldaláról.)
http://444.hu/2016/03/15/a-legstreberebb-fideszesekkel-aztam-vegig-orban-tanar-ur-beszedet-a-debil-utcai-altalanos-marcius-15-i-unnepsegen
Lányainkra vadászó bandákról beszélt Orbán Viktor
Nem kímélte az Európai Uniót, és az ellene tüntetőket sem ünnepi beszédében a kormányfő. Orbán Viktor a Múzeumkertben azt is mondta, "ha a népvándorlást meg akarjuk állítani, először Brüsszelt kell megfékezni". Azt ígérte: "nem fognak bandák vadászni lányainkra és asszonyainkra".
http://www.origo.hu/itthon/20160315-lanyainkra-vadaszo-migransokrol-beszelt-orban-viktor.html
Orbán Viktor beszéde egy percben összesűrítve igazán riasztó
A magyar miniszterelnök 25 perces, szokatlanul erős beszédet mondott március 15. alkalmából a Nemzeti Múzeum előtt.
A beszédet ebben a cikkünkben elemeztük, amelyben rámutattunk, Orbánhoz hasonlóan Nyugat-Európában leginkább csak az EU-ellenes, szélsőjbboldali pártok beszélnek „kozmopolita, keresztényellenes” Brüsszelről.
A beszédből ezúttal kiemeltük a legkülönlegesebb és legtöbbször ismételt szavakat.
http://444.hu/2016/03/15/orban-viktor-beszede-egy-percben-osszesuritve-igazan-riaszto
Ezt üzente Orbán a fütyülőknek
A miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt minden eddiginél erősebb, kozmopolita, keresztényellenes nemzetközi összeesküvést leleplező beszédet mondott a március 15-i ünnepségen.
A beszédet ellentüntetők zavarták meg, akik végig fütyültek és skandáltak. Orbán Viktor a beszéde harmadánál nekik is kiszólt, ezt a kormánypárti tömeg nagy tapssal fogadta.
Azt mondta: „Az ünnep emelkedettsége sem feledteti, hogy a 19-es hagyomány is velünk él még, bár szerencsére inkább csak pislákol – ha néha hangoskodik is. :) De gazdaállat híján meg vannak számlálva a napjai. Ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúziós segélyszállítmány külföldről, akkor a levelek és az ágak után a gyökerek is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben. S ez jól van így.”
A miniszterelnök tehát parazitának nevezte az ellene tüntetőket.
Itt a teljes beszéd:
http://444.hu/2016/03/15/ezt-uzente-orban-a-futyuloknek
Tüntetők tízezrei özönlötték el a Kossuth teret
Esőben ünnepel és tüntet az ország
"Oscar díjast láttak a Kossuth téren
Röhrig Géza is itt van a téren, sokan odamentek hozzá. Biztos még sok híresség van, de mást nem láttam."
http://index.hu/belfold/2016/03/15/esoben_unnepel_es_tuntet_az_orszag/
Tízezer kockás inges az Andrássyn
Elindultak a tanártüntetés résztvevői az Andrássy úton, a szervezők szerint már tízezren vannak. A tiltakozók körülbelül 16.30-ra érnek majd a Kossuth térre, ahol többek között Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója fog beszélni. Délelőtt Orbán Viktort körülbelül százfős tüntető tömeg szidta a Nemzeti Múzeumnál. Itt van március 15-e: kövesse az eseményeket percről percre az Origón!
Elképesztő tömeg a tanártüntetésen
Rengeteg embert, egyes becslések szerint 10 ezer, mások szerint 15 ezer, de vannak, akik szerint 30 ezer embert mozgatott meg a „kockás inges pedagógusforradalom”, a reggel óta folyamatosan zuhogó eső ellenére. A résztvevő tanárok, és szimpatizánsaik a kormány, szerintük katasztrofális oktatáspolitikája miatt demonstrálnak.
A tüntetés délután három órakor kezdődött a Hősök terén, onnan a demonstrálók a Kossuth térre vonulnak. A helyszíni jelentések szerint, amikor a menet eleje elérte az Oktogont, még mindig rengetegen vártak a Hősök terén arra, hogy elindulhassanak.
http://24.hu/belfold/2016/03/15/elkepeszto-tomeg-a-tanartuntetesen/
Átadták a Kossuth-díjakat Balázs Fecótól Saul fiáig
Tizennyolc díjazott veheti át Áder Jánostól a legmagasabb művészeti kitüntetést a parlamentben. A Kossuth-díj mellé egyszeri, adó- és illetékmentes pénzjutalom jár, amely a mindenkori éves átlagfizetés ötszörösével egyenlő. Az első díjakkal 20 ezer forint járt, ez nagyjából egy üres balatoni telek értékével volt azonos.
Az idei díjátadó különlegessége, hogy ketten is kapnak díjat olyanok, akiknek már az édesapjuk is megkapta az elismerést:
Ifjabb Csoóri Sándor édesapja, a költő, író, politikus Csoóri Sándor 1990-ben és 2011-ben, Nemes Jeles Lászlóé, Jeles András film- és színházi rendező, forgatókönyv- és drámaíró 2008-ban.
A díjat 1948-ban, a forradalom és szabadságharc századik évfordulójakor osztották ki először. 1963-ig tudományos munkásságot és a szocialista termelőmunkában elért eredményeket is díjazták, azóta kizárólag művészeti munka elismeréséért jár.
Bár felmerült több, később emigrációba vonult vagy rendszerkritikus művész kapcsán is, a Kossuth-díj 108 éves történetében csupán egyszer vonták vissza: az 1953-ban díjazott Nagy Gábor a barnaszén elgázosításának új technológiáért kapta, ám egy évvel később felmerült a gyanú, hogy a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója valójában egy nyugat-német technológiát lesett el és szabadalmaztatott.
1966 után csak négy évvel később, onnantól kezdve öt évente kétszer (három+két évente) adták át a díjat 1990-ig. Az újraalapítás óta ismét évente osztják ki a Kossuth-díjakat, a kormányfő előterjesztése alapján.
Posztumusz csupán az alapítás évében kapták meg a díjat: Bartók Béla, József Attila Derkovits Gyula, Horváth István földműves gazdasági vezető és Somogyi Imre kertész, népművelő.
A köztársasági elnök átadta a a Széchenyi-díjat is az idei 18 kitüntetettnek. A díj 1990-ben jött létre az Állami Díj helyett, a tudományos tevékenység elismerésére.
A Kossuth-díj kitüntetettjei
BALÁZS FERENC "Fecó" Liszt Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, a Korál zenekar alapító tagja részére, több mint négy évtizedes, számos örökzöld slágert és lírai dallamot adó, gazdag és töretlenül népszerű zeneszerzői, valamint előadóművészi pályafutása elismeréseként,
BENEDEK MIKLÓS Jászai Mari-díjas színművész, rendező, kiváló és érdemes művész részére, utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként,
BUDAI ILONA népdalénekes, az Óbudai Népzenei Iskola népi ének tanára részére, magával ragadó és a tradicionális magyar népi kultúra hiteles továbbörökítését szolgáló pályája, a népzenét hiánypótló ismeretterjesztő tevékenységével népszerűsítő előadóművészete és értékteremtő oktatómunkája elismeréseként,
IFJ. CSOÓRI SÁNDOR Liszt Ferenc-díjas népzenész, zenetanár, a Muzsikás Együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja részére, elkötelezett és nagyhatású előadóművészi tevékenysége, a magyar népzene megújhodásában, illetve a népi hangszeres muzsika, különösen a magyar duda külföldi és hazai megismertetésében betöltött meghatározó szerepe, valamint a népzenei oktatás és a fiatal népzenészek képzése terén felbecsülhetetlen értékű munkája elismeréseként,
ERDÉLY MÁTYÁS operatőr részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal, formabontó megközelítéssel megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes operatőri munkája elismeréseként,
FARKAS ÁDÁM Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, absztrakt stílusú, monumentális köztéri alkotásai, illetve kisplasztikái tekintetében egyaránt elsőrendű alkotóművészete, valamint jelentős művészetelméleti, szakmai közéleti, továbbá értékes oktatói tevékenysége elismeréseként,
GULYÁS DÉNES Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója részére, az operairodalom leghíresebb tenorszerepeiben világszerte nagy sikerű alakításai mellett más komolyzenei műfajokban is elsőrendű előadásokat magába foglaló művészi pályája, valamint a fiatal ének- és zeneművészek képzését, illetve pályakezdését segítő fáradhatatlan oktatói munkája elismeréseként,
KISS ANNA Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas költő, drámaíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, a népi szürrealizmusra építő és a mese, a ballada, az archaikus népdal, illetve a régi magyar költői nyelv ötvözésében kibontakozó sajátos poétikája, maradandó értéket teremtő gyermekirodalmi tevékenysége elismeréseként,
KOMLÓSI ILDIKÓ operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház magánénekese részére, páratlanul népszerű és nemzetközileg is rendkívül sikeres, az operaéletet számtalan lenyűgöző alakításával gazdagító, amellett kivételesen színes koncertrepertoárt is magába foglaló, ragyogó énekművészete elismeréseként,
LUKÁCS SÁNDOR Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére, a közönség, a szakma és a kritika által is nagyra értékelt művészete, illetve színházi, filmes és televíziós szerepeiben egyaránt mesteri, kivételes kreativitását és temperamentumát tükröző játéka, páratlanul sikeres művészi pályafutása elismeréseként,
MADARÁSZ IVÁN Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára részére, az emberi hang és a hangszeres technika újabb módozatainak kutatására építő, több zenei műfajban is jelentős műveket kiérlelő, gazdag zeneszerzői pályája elismeréseként,
MAKKAI ÁDÁM Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész, a University of Illinois at Chicago Angol Irodalmi és Nyelvészeti Tanszékének volt egyetemi tanára, professor emeritus részére, világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként,
NAGY ERVIN építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt országos főépítész részére, a magyar népi építészet forma- és motívumvilágát továbbörökítő, organikus stílusú ikonikus alkotásokat kiérlelő építőművészete, illetve a nemzeti építészetpolitika és építészeti érdekképviselet területén végzett értékőrző munkája elismeréseként,
NEMES JELES LÁSZLÓ filmrendező, forgatókönyvíró részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiájának egyéni látásmódú, alapvető emberi sorskérdéseket is felvető megközelítésén túl az egyetemes tragédiában az egyéni sors törékenységét megmutatni képes film, a Saul fia megalkotásában nyújtott egyedülálló filmrendezői és forgatókönyvírói munkája elismeréseként,
RÖHRIG GÉZA író, költő, színművész részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes, az embert az embertelenségben ábrázolni képes színészi munkája elismeréseként,
SERFŐZŐ SIMON József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, a tradicionális népi jegyeket modern szimbolikával ötvöző költészete, a magyar sorsirodalom hagyományait változatos művészi eszközökkel megújító próza- és drámaírói életműve, illetve jelentős publicisztikai és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként,
TILLAI AURÉL Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, érdemes művész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének professor emeritusa részére, a tanítványok és a közönség szeretete által övezett, ugyanakkor a szakma megbecsülését kiérdemlő és Pécs városának kulturális életét is gazdagító karnagyi pályafutása, valamint termékeny zeneszerzői és nemzedékek számára meghatározó zenepedagógusi életműve elismeréseként,
ZELENÁK CRESCENCIA Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus, kiváló és érdemes művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt tanára és a tervezőgrafika főtanszak vezetője részére, rendkívül igényes és kifinomult stílusú, a tervezőgrafika számos területén, különösen a plakát- és bélyegtervezésben unikális alkotói pályája, valamint nagyhatású, a betűtörténet megismertetése terén generációk számára meghatározó oktatói tevékenysége elismeréseként. (MTI)
A Széchenyi-díj kitüntetettjei
BÁLINT CSANÁD régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa részére, kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként,
BALLA GYÖRGY csecsemő- és gyermekgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Intézetének vezetője, egyetemi tanár részére, a szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyítói és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként,
BÁRÁNY IMRE matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora részére, a diszkrét és konvex geometria, illetve a kombinatorika területén elért nagy jelentőségű kutatási eredményei, valamint azoknak az elméleti számítástudományban, az operációkutatásban és a játékelméletben való alkalmazása érdekében végzett munkája elismeréseként,
ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete Alkotmányjogi Tanszékének professor emeritusa részére, nemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, különösen az Egyházi Törvénykönyv értelmezése és alkalmazása tekintetében meghatározó jelentőségű, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként,
IMRE LÁSZLÓ irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa részére, az irodalomtörténet, a műfajelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és kritika területén egyaránt jelentékeny életműve, különösen a XIX. és XX. századi magyar és orosz irodalom tekintetében egyedülálló tudományos munkája, illetve példaadó oktatói és intézményvezetői munkája elismeréseként,
KAPITÁNY ÁGNES szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára részére, kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként,
KAPITÁNY GÁBOR szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi magántanára részére, kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként,
MARÓTH MIKLÓS klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója részére, az ókori görög és arab kultúra kapcsolatának kutatása tekintetében kivételes, az ugariti és a görög epika közötti hasonlóságokat, illetve a görög retorika és az arab logika közötti kapcsolatokat feltáró kutatásai, valamint értékes, még kiadatlan arab szövegeket megjelentető publikációs munkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként,
MARTONYI JÁNOS jogász, volt külügyminiszter, a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Magánjogi Tanszékének volt tanszékvezetője, egyetemi tanár részére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jog terén egyaránt elsőrangú munkája, illetve Magyarország helyére és nemzetközi szerepére, valamint a globális világ változásaira és szabályozásaira reflektáló, újító szellemű társadalomtudományi felismerései elismeréseként,
MONOSTORI LÁSZLÓ villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Gyártástudomány és -technológia Tanszékének egyetemi tanára részére, egyedülálló interdiszciplináris felkészültségén alapuló, a mai modern gyártástudományt megalapozó és a termelésinformatika elméleti, illetve alkalmazott kutatása terén iskolateremtő tudományos eredményei, valamint iparágakon átívelő kutatásfejlesztési együttműködéseket elősegítő, a kutatási eredmények ipari gyakorlatba való átültetését szolgáló munkája, továbbá kimagasló tudományszervezői és utánpótlás-nevelői tevékenysége elismeréseként,
OLÁH EDIT molekuláris genetikus, rákkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetője részére, a daganatos megbetegedésekre hajlamosító genetikai változások kimutatására irányuló, nemzetközileg is figyelemre méltó tudományos eredményei, valamint a genetikai alapú onkológia hazai megalapozását elősegítő, elsőrendű tudományos munkája elismeréseként,
PAKSA KATALIN népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívumának professor emeritusa részére, határainkon túl is nagy jelentőségű és a magyar népzenekutatás számos területén alapvető újdonságokat felmutató tudományos életműve, különösen a népzenetörténet tárgykörében és a magyar népzene kritikai összkiadásának szerkesztése tekintetében páratlan szakmai munkája elismeréseként,
PÓSFAI MIHÁLY geológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézete Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékének egyetemi tanára részére, a környezeti ásványtan területén, elsősorban az élő szervezetekben képződő mágneses ásványok vizsgálatával kapcsolatos eredményei, valamint nemzetközi szinten is nagyra értékelt tudományos és oktatói tevékenysége elismeréseként,
SZAKOLCZAY LAJOS József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő részére, az irodalom, a színházművészet, a képzőművészet, illetve az opera műfajában egyaránt hiteles és értékorientált, ugyanakkor tudományos igényű és példamutatóan elfogulatlan műkritikusi életműve, valamint a határon túli, főként az erdélyi magyar szépirodalom széles körű megismertetését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként,
TÉL TAMÁS, a fizikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának vezetője részére, a nem-egyensúlyi statisztikus fizika területén elért, a káoszelmélet és a környezeti áramlások kutatásával, illetve gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos eredményei, valamint a hazai fizikatanár-képzést megújító, iskolateremtő oktatómunkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként,
TÓTH MIKLÓS biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának kutatóprofesszora részére, a kémiai ökológia hazai megalapítójaként egyedülállóan innovatív kutatói pályája során elért eredményei, főként a kártevő rovarfajok feromonjának vizsgálatával kapcsolatos felfedezései, valamint a kártevők elleni környezetkímélő módszerek kidolgozása és gyakorlati alkalmazása terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként,
VÖRÖS JÓZSEF közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdaság-módszertani Intézete Termelés-menedzsment és Döntéstudományi Tanszékének egyetemi tanára részére, a matematikai alapú közgazdaságtan iskolateremtő alakjaként a módszertanilag igényes üzleti tudományok hazai meghonosítása terén elsőrendű szakmai munkája, valamint a különféle gyártási rendszerek mögött meghúzódó termelési filozófiák modellezésében elért jelentős kutatási eredményei elismeréseként.
http://index.hu/kultur/2016/03/15/atadtak_a_kossuth-dijakat_balazs_fecotol_nemes_jelesig/
