Valami nem stimmel - Mit titkolna Varga Mihály?
Köpni-nyelni sem tudtak a piaci elemzők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legújabb ötletétől.
Két évre titkosítják az államháztartás finanszírozásával és az államadósság kezelésével összefüggő „stratégiai” adatokat és a háttérszámításokat. Miután még titok, hogy mi is lesz pontosan a titok, egyelőre csak találgathatunk. Némi támpontot a tárcavezető alig hihető magyarázata nyújthat. Eszerint a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége piacbefolyásolást eredményezhet, ami veszélyezteti a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást.
Fordítsuk le mindezt a befektetők nyelvére! Ők nagyjából annyit érzékelnek ebből, hogy valami megint nem stimmel a magyar állampapírok körül, mivel a nemzetgazdasági miniszter valamilyen rejtélyes okból az eddiginél kevesebb adatot akar kiszolgáltatni. Sokat nem fognak morfondírozni, hanem beárazzák az új alapállást. Miáltal a legolcsóbb finanszírozás már ezen a bejelentésen elbukott. Valójában az adóssághegy elhordását, amit a kormány már az előző ciklusban maga elé tűzött, ám mindeddig tartózkodott a megkezdésétől, az ország bóvli minősítése akadályozza. A régóta várt felminősítés talán az idén ősszel lenne esedékes, de a hitelminősítők nagyon nem szeretik, ha a kormányok szándékosan akadályozzák a gazdaságpolitikájuk modellezését. Varga Mihály érthetetlen titkolózása csak tovább tolhatja a magyar állampapírok befektetésre ajánlását. Talán a paksi beruházás húzódik a háttérben? Elképzelhető, hiszen a szerződést 30 évre titkosították, s a költségvetés oldaláról elvileg ki lehetne következtetni, hogy az adott évben mibe is van nekünk az épülő atomerőmű. Na, de mindezt évtizedekig? Őrültség!
Nem kizárt, hogy ennél is súlyosabb a helyzet. Már az áruházak vasárnapi zárva tartásának vitájakor is kiderült, hogy hiányoznak a friss hatástanulmányok, a régiek nem klappolnak. Itt lehet a kutya elásva. Miért is titkolná a költségvetési háttérszámításokat a miniszter, hogyha azok alátámasztanák a sarokszámokat?
Nos, a szerény, de felkészült ember benyomását keltő miniszter új vonással lepett meg minket: ő lett a titokzatos Varga Mihály.
http://www.vasarnapihirek.hu/szerintem/a_titokzatos_varga_mihaly
Ezt tervezi a kormány az országgal - Nem lesz pénz újabb adócsökkentésre
A kormány középtávú gazdasági prognózisa nagy meglepetést nem rejt: bár jövőre a növekedés 2,5 százalékra lassul a 2017-2019 között háromszázalékos növekedéssel számolnak.
Az infláció a ciklus végére szintén három százalékra állna be a jövő évi 1,6 százalék és a 2017-es 2,5 százalék után. Az államháztartási hiányban viszont a jövő évi 2,2 százalék után, már 2017-ben 1,6 százalékra akar visszalépni a kormány, és ezt szintet tartatná 2019-ig. A 2016-ról 2017-re az egyenleg bő 200 milliárd forinttal csökken - ezt kell kigazdálkodni a kormánynak.
A bevételi oldalon nagy meglepetéseket nem ígér a mérleg: maradnak a különadók, jelentős szja csökkentés sem hámozható ki a számokból. A pénzügyi szervezetek különadója az idei 144 milliárdról 2017-re 67,2 milliárd forintra csökken - de ezen a szinten fennmarad - igaz így az legalább már nem az EU bankadója lesz a mai tudásunk szerint.
A személyi jövedelemadózásban (szja) sem számolnak - egyelőre további - adócsökkentésekkel, igaz nem is tehetik, mert erről nem született semmilyen döntést - ezért a szja-bevételek a bérkiáramlással és a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőnek. Majd 2019-re a kormány számításai szerint az adócsökkentés és fejlesztési alapban 350 milliárd forint lesz - ám a kabinet idén beindította a rendkívül drága - ám szakmai indokokkal kellően nem alátámasztott - autóút-építési programot - így egyszerre kell e két forrásra fedezetet teremtenie a 350 milliárd forintnak. A kormány szándékait jól jelzi, hogy jövőre 120 milliárdot szám az szja egy százalékpontos csökkentésre és 160 milliárdot a gyorsforgalmi útfejlesztésekre. Ha marad ez az arány, az azt is jelzi, hogy számottevő adócsökkentés nem várható a 2018-2019-re.
A családi támogatások nominálisan csökkennek 2019-ig, viszont brutálisan nőnek az állam vagyonnal kapcsolatos kiadások: az idei 215 milliárd forinttal szemben a kormány 2019-ben 680 milliárd forintot szánna erre a célra - aminek mértéke és célja is érthetetlen.
A céltartalékok mértékéből arra lehet következtetni, hogy a közszférában elindított béremelések egyre nagyobb terhet raknak a költségvetésre: az idei 155,7 milliárdos (béremelési) céltartalékkal szemben 2019-ben már 350 milliárd forint szerepel ezen a soron.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezt_tervezi_a_kormany_az_orszaggal_nem_lesz_penz_ujabb_adocsokkentesre.598158.html
