Három személyt állított elő csütörtökön a rendőrség a Quaestor-üggyel kapcsolatban. Az előállítottak között van Tarsoly Csaba, a csoport vezére is.

Míg a Külügyminisztérium az utolsó percben kimenthette – miniszterelnöki utasításra – a pénzét a bedőlt pénzügyi cégből, a közel 28 ezer ember megtakarítását kezelő Honvéd Egészségpénztárnak megtiltották, hogy ugyanígy – egy másik, problémás pénzügyi cégből – átutalja egy másik bankba a pénzt. Pedig az 1,8 milliárd forintot útnak is indították, ám egy hónapja nem tudni, hova lett a pénz, csak az biztos, hogy a megcélzott bankhoz nem folyt be. Az MNB mély hallgatásba burkolózik.

Dühös emberek lepték el a Honvéd Egészségpénztár angyalföldi irodaházát múlt hét pénteken. A Buda-Cash Brókerház tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó bankok bedőlése által érintett pénztár március 20-i rendkívüli közgyűlésén a küldöttek és az egyszerű tagok arra voltak kíváncsiak, hova lett a megtakarításuk, mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz. Az egyik tag arról beszélt, a gyereke szemét azonnal meg kéne műteni, viszont a számláján lévő pénzt zárolták, így a család kénytelen hitelt felvenni.

A Honvéd Egészségpénztárnál (HEP) 27 ezer 800 embernek – köztük katonáknak, rendőröknek, sőt titkosszolgáknak – van megtakarítása, de közel egy hónapja nem jutnak a pénzükhöz. A pénztár a brókerház tulajdonosai által birtokolt BRB Buda Regionális Banknál vezette az egyik számláját, így 1,84 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis február 24-én megtiltotta, hogy a BRB-ből 1 millió forintnál nagyobb összeget fizessenek ki, majd március 2-án a pénztárnál teljes kifizetési tilalmat rendelt el, a kártyarendszert átmenetileg lekapcsolták. Tehát a pénztár önhibáján kívül került olyan helyzetbe, mint a többi 120 ezer ügyfél, köztük 80 önkormányzat.

Csábító ajánlat

„Közel 80-an hallgattuk a pénztár vezetőinek beszámolóját, de a lényeget illetően nem lettünk okosabbak:

nem tudni, mikor juthatunk hozzá a pénzünkhöz.”

Ezt mesélte a pénteki közgyűlésről az egyik pénztártag, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét. A cégvezetés itt arra hivatkozott, hogy nem kap információkat sem az MNB-től, sem a bankhoz kirendelt felszámolótól, és hiába hívták meg a felügyeletet, a jegybank (amely 2013 óta a felügyeleti feladatokat is ellátja) emberei nem jelentek meg a közgyűlésen, hogy a tagokat tájékoztassák.

De nemcsak a HEP vezetőnek kellett tűrniük az indulatos hozzászólásokat, úgy tudjuk, az ülésen megjelenő honvédelmi helyettes államtitkár, Puskás Attila is kemény megjegyzéseket kapott. Az eseményről a hvg.hu-nak beszámoló pénztártag szerint Puskás ugyanis arról beszélt, hogy a miniszter, Hende Csaba különös figyelemmel követi az eseményeket, a tárca pedig kész valamilyen kárpótlást adni az alkalmazottainak. Erre viszont többen felháborodtak, és a szemére vetették, hogy ez diszkriminatív eljárás lenne, hiszen nem csak katonák vagy minisztériumi dolgozók megtakarítása van a Honvéd Egészségpénztárnál.

A HEP ugyanis 2007-től nyílt és országos pénztárként működik, tehát bárki igénybe veheti a szolgáltatásait. Három hete egy kormányzati forrás újságíróknak azt mondta, ezerkétszáz titkosszolgálati dolgozó megtakarítása került veszélybe, ebből ötszáz dolgozó a külföldi kémelhárítással foglalkozó Információs Hivatal alkalmazottja, akiknek a pénzét a Honvéd Egészségpénztár kezelte.

A közgyűlésen a vezetés azt is elmagyarázta, hogy miért a BRB-nél tartották a pénzüket. A pénztár eredetileg egy nagybanknál vezette a számlát, de elégedetlenek voltak a banki szolgáltatásokkal, ráadásul a BRB jóval kisebb számlavezetési díjat és megfelelő kamatot ajánlott. Ugyanakkor a HEP diverzifikált is, hiszen a megtakarítások másik részét a Raiffeisennél tartotta. A pénztár vezetői a hvg.hu-nak azt is hangsúlyozták, hogy 2013 végén az MNB adatbekéréssel és helyszíni vizsgálattal egybekötött ellenőrzést végzett náluk, és elégedett volt a működésükkel. A közgyűlésen az is kiderült, hogy a pénztár vezetői megpróbálták megmenteni a vagyont a banknál, de az utalást máig tisztázatlan körülmények között valaki stoppolta.

Bezzeg a külügy

Ami szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek – ez lenne a vagyon megmentésére tett HEP-kísérlet lényege. Ugyanis e hét kedden derült ki, hogy a Külügyminisztérium a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzét, 3,8 milliárdot egy másik, súlyos helyzetbe került pénzügyi cégnél, a Quaestornál tartotta. Viszont a hatalmas összeget a probléma nyilvánosságra kerülésének napján, március 9-én az utolsó pillanatban kimentették – a miniszterelnök állítása szerint az ő utasítására. Hasonló kísérletet tett a HEP is a buda-cashes BRB-nél, de az ő utalásuk már nem ért célba.

A gazdasági igazgató, Kadlecsik Imre a hvg.hu-nak megmutatta azokat az átutalási bizonylatokat, melyek szerint a pénztár február 24-én 12 és 13 óra között feltörte a BRB-s betéteit, elszámolta a kamatveszteséget. Majd kezdeményezett két utalást: előbb egymilliárdot, majd perceken belül 840 milliót szerettek volna átvezetni a Raiffeisen Bankhoz.

A Honvéd Egészségpénztár ügyvezetője, Rékai Miklós és Kadlecsik is azt hangsúlyozta,

szó sem volt bennfentes információról,

hiszen február 24-én már korán reggel jelezte az MNB, hogy a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét felfüggesztette. Ezek után a HEP-nél megnyitották a bank webes utalási felületét, és azt tapasztalták, hogy az továbbra is működik, lehet utalni. A pénz átvezetése után 20 perccel lekérték a tranzakciós listát is, ahol azt látták, hogy a teljesítésre vonatkozó megjegyzés már múlt időben szerepel. Megnyugodtak, hogy a BRB rendszere befogadta az utalást. Sőt, a hvg.hu-nak is bemutatott számlaegyenleg 0 forintot jelzett. Viszont 16:30-kor a Raiffeisen azt jelezte, hogy a pénz nem érkezett meg – pedig a napon belüli átutalás rendszere miatt (amely 2012 júliusa óta él) annak teljesülnie kellett volna.

Meggörbült a téridő

Egyébként aznap dél körül vagy az után derült ki, hogy nemcsak a brókercéggel, hanem a bankokkal is gond van. A jegybank február 24-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB-csoport 4 bankjához, így a BRB-hez is. A jegybank aznap kelt végzése szerint az MNB megtiltotta az egymillió forint feletti kifizetéseket. Ezt Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy 11 óra után tartott sajtótájékoztatón jelentette be, viszont a jegybank honlapján megtalálható végzés egyértelműen fogalmaz: a tilalom azután érvényes, hogy a bank illetékese az utasítást kézhez kapta, nem pedig a bejelentést vagy a megfogalmazást követően.

A HEP vezetői többször is érdeklődtek az MNB-nél, a felügyeleti biztosnál, illetve a március elején kijelölt felszámolónál, hogy február 24-én pontosan mikor (óra:perc) kapta kézhez a BRB a jegybank tilalmi végzését. (Miután a jegybank megállapította, hogy pénzintézetek vagyona nem elég az ügyfelek követeléseinek kielégítésére, március 3-án kezdeményezték a bankok felszámolását – a szerk.) Ez alapján talán magyarázatot kapnának az utalásukkal kapcsolatos rejtélyre.

A pénztárnál ugyanis nem értik:

1. Miért engedélyezte a bank rendszere az 1,8 milliárdos utalást, ha időközben tényleg hatályba lépett a kifizetési tilalom és befutott a BRB-hez a felügyeleti biztos?
2. Ha még nem volt érvényben az utaláskor a tilalom, akkor ki, miért és mikor állította le a pénz átvezetését a Raiffeisenhez?
3. Miért nem kapott értesítést a HEP az utalás leállításáról? Tudniillik, egy 2009-es MNB-rendelet szerint ha a pénzintézet visszautasítja az utalást, akkor lehetőleg még az utalási napon értesítenie kell erről az ügyfelet.

Ám a pénztár mostanáig nem kapott választ a kérdéseire. Pedig a jegybank a holnapjára kitett tájékoztatóban azt ígéri, „a felügyeleti biztos, illetve a felszámoló biztos megküldi az egyéni számlaegyenleg-kivonatokat”, továbbá „az ügyfelek vessék azt össze saját nyilvántartásaikkal és amennyiben eltérést tapasztalnak,

forduljanak a felszámoló biztoshoz

Az utalás stoppolásával kapcsolatban, az 1,8 milliárd hollétéről a hvg.hu is tett fel kérdéseket három nappal ezelőtt az MNB-nek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Csak meglesz valahol

Rékai hangsúlyozta a hvg.hu-nak, nekik semmi közük nem volt a Buda-Cashez, nem azért volt a megtakarítás a BRB-nél, hogy forgassák a pénzt. Kifejezetten konzervatív módon kezelték a pénztártagok megtakarításait: csakis állampapírt vettek, illetve bankbetétbe helyezték.

Az ügyvezető azt mondta, a botrány kirobbanása utáni napokban az alkalmazottaik 8-10 órában szinte csak az ügyfelek indulatos vagy kétségbeesett leveleire válaszoltak. Rékai és Kadlecsik bízik benne, hogy a BRB felszámolója a jegyzett tőkéből, a fiókokban lévő készpénzből, illetve a bank által kihelyezett hitelek megtérüléséből előbb-utóbb ki fogja egyenlíteni az itt keletkezett 4 milliárdos – ezen belül a Honvéd Egészségpénztár 1,84 milliárdos – követelését. Ugyanis Rékai biztos benne, hogy hiába mutatott nullát az egyenlegük február 24-én, a megtakarítás ott van a BRB-ben. Ezt magyarázták egyébként a pénteki ülésen a küldötteknek és a megjelent pénztártagoknak is.

http://hvg.hu/kkv/20150326_Brokerugy_28_ezer_embernek_tilos_volt_ami

Mindenkit hülyére vesz a kormány a Quaestor-ügyben

A csaló Quaestornál tartott állami pénzek, és azok kivételével kapcsolatos, elég nyomós kérdésekre próbált válaszolni a kormány, több fronton is. Ezekben egy valami volt közös:

a kormány nem vállalja a felelősséget semmiért.

Újdonság: beigazolódott, a Quaestor tényleg bizniszelt az állami MNKH értékpapírjaival

Közben új fejlemények is vannak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis értetlenkedik az Origónak, hogy miért készpénzben kapták vissza a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) 3,8 milliárd forintját, miért nem állampapírban. Szijjártó minisztériuma úgy próbálja beállítani magát, mint aki áldozatul esett a csalárd a Quaestor engedély nélküli tevékenységének.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a Quaestor nem egy elkülönült számlán kezelte az MNKH pénzét, hanem adta-vette azokat, tőkepiaci műveletekben használta fel a közpénzt. A Quaestor-csalást táplálta közpénz is.

Egyben azt is jelenti ez, hogy azzal, hogy a kormány kikérte ezeket az értékpapírokat, és a Quaestornak egy 3,8 milliárd forintos kifizetési kötelezettsége lett,

amivel valóban hozzájárulhatott a pilótajáték bedöntéséhez,

amivel 30 ezer egyszerű ügyfél veszthette el megtakarítását.

Egyelőre nem kaptunk arról hírt, hogy Szijjártó Péter benyújtotta volna a lemondását azért, mert az általa felügyelt állami cég pénzével az ország történetének legnagyobb csalását szervező cég trükközött.

A következő reakciót is megkaptuk arról, hogy Szijjártó találkozott vagy kommunikált-e Tarsoly Csabával az utóbbi időben:

“Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Quaestor csődjét megelőző időszakban nem találkozott Tarsoly Csabával, és semmilyen levelet nem kapott a Quaestor vezetőjétől.”

Figyelem: a “csőd előtt”. Ami, mint azóta kiderült, még kétszer sem került benyújtásra.

“Brókerbrigádok, bankárok és uzsorások”

Lázár János miniszterelnökségi miniszter és Giró-Szász András kommunikációs államtitkár pedig hosszasan beszéltek arról sajtótájékoztatójukon, hogy mennyire nem tudtak semmit, és mennyire nincs a kormány egészének semmi felelőssége a mostani brókerügyekben. Lázár különösen sikamlósan beszélt általánosságban “a brókerekről”, illetve “a brókerbrigádokról, bankárokról és uzsorásokról”, amivel nem túl elegánsan mosta össze a piac becsületes és köztörvényes bűnöző tagjait.

Miért nem tájékoztatta a kormány a közvéleményt arról, hogy megrendült a Quaestor helyzete?

“A kormány rémhírkeltési tevékenységet nem lát el”

– mondta Giró-Szász András.

“Csak nyilvános adatokból dolgoztunk. A Quaestor-kötvényesek is tudták, hogy csődbe ment a Buda-Cash”

– mondta Lázár János.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, mint kiderült, készített egy jelentést a pénzügyi szolgáltatók állapotáról, amit február végén vagy március elején prezentáltak egy kormányülésen. Állítólag nyilvános adatok alapján. Ezt a jelentést nem hozták nyilvánosságra. Ez alapján vonta le Orbán Viktor azt a következtetést, mondta Lázár, hogy ki szedni minden állami pénzt a brókercégekből.

Hozzájárult a kormány a Quaestor bedöntéséhez? Hiszen, mint fentebb láttuk, nem egyszerűen az elkülönített értékpapírokat traszferálta át a Quaestor, hanem készpénzben fizetett (ezzel valószínűleg eléggé felerősítve a likviditási válságot a cégnél). A válaszok:

“A miniszterelnök nem a Quaestorból, hanem általában a brókercégekből vetette ki a pénzt”

– mondta Giró-Szász András.

“Ez nem életszerű. És egyébként is, ha nem csaltak volna, nem lett volna baj”

– mondta Lázár János. Sőt, volt annyira cinikus a miniszterelnökségi miniszter, hogy azt mondja: a Quaestor ügye utólag meg is erősítette, hogy a kormány jól döntött, amikor kivette az általa kezelt adófizetői pénzeket onnan. És hogy az állam számára “aránytalanul nagy kockázat volt” a Buda-Cash ügy után brókercégekkel kezeltetni a pénzt.

Mi van a titkosszolgálatokkal? Annyira inkompetensek, hogy nem tudtak semmit erről, vagy a kormány elhallgat valamit?

“Nem kapott a kormány értelmezhető jelzést az alkotmányvédelmi hivataltól, hogy a pénzügyi rendszer ilyen instabil lenne”

– mondta Lázár János. Ennyi. A titkosszolgálat gazdaságvédelmi feladatával kapcsolatos gigantikus mulasztásra vonatkozó annyira kérdésre annyit válaszolt a kormány, hogy “ja, nem szóltak”. Olyan csalásokról van szó, amiket hosszú éveken át pörgettek, több tízezer ember megtakarításait kezelték, és az egyik esetben, a Quaestornál az államnak mint üzleti partnerét is vizsgálnia kellett volna a céget. Lázár János számára érezhetően idegen gondolat, hogy ebből magára vagy a kormányra nézve bármiféle felelősséget állapítson meg.

Meddig érnek az ügy szálai?

“A brókerek, bankárok és uzsorások mindent megtesznek, hogy közel kerüljenek a politikusokhoz. De ez nem jelenti azt, hogy a politikusoknak – akár ellenzékiekről, akár kormánypártiakról van szó – bármi köze lenne a lopáshoz.”

– mondta Lázár János. Szóval szegény Szijjártó Péter csak áldozat volt, hogy minisztériuma több fronton is üzletelt a csaló Tarsoly birodalmával.

Többször elmondta Lázár, hogy azért választották a Quaestort, mert ott volt a legolcsóbb a számlavezetési díj. A jutalékokról nem beszélt, és azt sem mondta el, hogy honnan máshonnan kértek ajánlatot. Azt is próbálta elkenni a miniszter, hogy miért nem az államkincstárnál tartották a pénzt az állami cégek: állítása szerint azért, mert “az is pénzbe kerül”. Mintha nem lenne semmi különbség aközött, hogy egy állami cég az államnak, vagy egy magáncégnek fizet.

Lázár és Giró-Szász gyakran utalgattak arra, hogy “nem tudni, hol a pénz”, mármint a 100+150 milliárd, amit a két nagy brókerbotrányban elsíboltak. Pedig mind a Buda-Cash, mind a Quaestor ügyében elég jól körülhatárolható, hogy milyen hibákat finanszírozhattak a csalásokkal: a Buda-Cash esetében a saját számlás kereskedésen elszenvedett mínuszokat, a Quaestornál pedig a cég – papíron jól látható – veszteséges működését finanszírozták belőle. A kormány tehát csalárd módon azt sejteti, hogy csak gigantikus magánvagyonokat gyarapítottak a csalásból, aminek visszaszerzésével a károsultaknak érdemben segíteni lehetne (egyben kikerülve azt a kérdést, miért hagyják a hatóságok, hogy a Quaestorból épp aktívan tüntetik el a pénzt és semmizik ki a kötvényeseket). Pedig ezek a cégek a pénz óriási többségét valószínűleg egyszerűen elvesztették.

http://444.hu/2015/03/26/nagyon-durvan-terel-a-kormany-a-quaestor-ugyben/

A nagy Quaestor-rejtély

Két és fél hete robbant ki Magyarország történelmének egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi botránya, a Quaestor-ügy. A jegybank gyanúja szerint 150 milliárd forinttal verhette át a Quaestor vezetése, Tarsoly Csabáék az embereket, intézményeket. És egyre több a megmagyarázhatatlan dolog.

Miért kerülgette Tarsoly Csabát a rendőrség? Miként lehet, hogy csak most került bárki is előzetesbe?

Az egész Quaestor-botrányban nem is az az egyik legérthetetlenebb elem, hogy a céggel kapcsolatos nyomozásról alig lehet tudni valamit, s a rendőrség a Buda-Cash, illetve a Hungária Értékpapír ügyéhez képest látványosan szűkszavú, hanem inkább az, hogy valakik valamiért nagyon körülményesek. Pedig az ügy állítólag 150 milliárdos csalásról szól, ami nagyobb mint a másik két ügy összege együtt.

Nagyon szokatlan, hogy Tarsoly Csaba csütörtök délután még mindig szabadlábon volt, és a rendőrség sem hallgatta ki még akkor - mondta a hvg-hu-nak egy neve elhallgatását kérő ügyvéd. Amikor kiderül, hogy egy cégnél valami csalás, pénzügyi visszaélés történhetett, a rendőrség általában másnap, rosszabb esetben harmadnap az ügyben vélhetően fontos szerepet betöltő, vagy az ügyről érdemi információval szolgáló személyt kihallgatja. Vagy tanúként, vagy pedig - ha jó eséllyel sáros - gyanúsítottként, utóbbi esetben pedig a meghallgatás végeztével őrizetbe is szokták venni.

Itt azonban két és fél héttel a botrány kirobbanása után, csütörtökön késő délután állították elő Tarsolyt a rendőrök, vitték meghallgatásra. Pedig a Magyar Nemzeti Bank már március 10-án bejelentette, hogy az elmúlt években 150 milliárd forint hamis kötvényt bocsátott ki a Quaestor Financial Hrurira Kft., melynek egyetlen ügyvezetője a cég 2007-es alapítása óta Tarsoly Csaba.

A Hungária Értékpapírtól az ügy kipattanásának napján elvittek a rendőrök három gyanúsítottat, és három nap múlva már előzetesben voltak. A Buda-Cash-ügyben sem iparkodott nagyon a rendőrség, a letartóztatásokkal mintegy két hetet csúszott a hatóság, de végül ott is előállítottak 10 embert, majd hármat, köztük a vezérigazgatót előzetes letartóztatásba helyezték.

A rendőrség eljárása a Hungária Értékpapírnál emlékeztet leginkább a korábbi években látott gyakorlatra. Hasonlóan gyorsan reagált például a hatóság a Capital Partners 2010-es ügyében: két nappal azután, hogy a rendőrség lecsapott a gyanú szerint 10 milliárd forint ügyfélpénzt elsíboló pénzügyi vállalkozásra, 7 gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyeztek.

Hosszú hallgatás

A rendőrségi hallgatást most nem igazán lehet csak a nyomozás érdekeire hivatkozva magyarázni. A rendőrség csupán annyit árult el szerdán, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanúja miatt folytat nyomozást, ismeretlen tettes ellen. Azt sem mondták el, hogy mi történt eddig a nyomozás során, például tartottak-e házkutatást, lefoglaltak-e adathordozókat, dokumentumokat a Quaestornál. Tarsoly Csaba ügyvédje annyit elárult a hvg.hu-nak csütörtök kora délután, hogy a Quaestor központjában volt házkutatás és lefoglalás is, azt nem mondta meg, miket vittek el a rendőrök. Csak csütörtök késő délután érintkezett először Tarsoly a rendőrökkel a hivatalos jelentések alapján.

A titkolózás hivatalos indoka: a nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról nem adhatnak, adhattak bővebb tájékoztatást. Ehhez képest a Buda-Cash- és a Hungária Értékpapír ügyében a botrány kipattanása után 24 órán belül annyi legalább kiderült, hogy lefoglalták a cégek dokumentumait és adathordozóit.

Miként történhet meg, hogy 4,5 év börtönbüntetés után Orgován Bélából egy Quaestor-cég vezérigazgatója lehet?

A Polgári Törvénykönyv külön rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy egy cégnél ki lehet vezető tisztségviselő. A vezető tisztségviselőnek jelölt, választandó személynek nyilatkozatot kell tennie, hogy nem áll tiltás alatt. Egy ügyvédnek nem kell ezt ellenőriznie, sőt, egy igazgatóváltás (vagy bármely vezető tisztségben történő váltás) mehet ügyvédi közreműködés nélkül is, az legtöbbször csak akkor lép be a folyamatba, ha már a cég döntéseit a cégbíróság felé le kell jelenteni, változásbejegyzést el kell indítani - magyarázta a hvg.hu-nak Szőnyi Viktor ügyvéd. Jobb esetben persze az ügyvéd tájékoztat is a törvényi feltételekről, eljárásrendről.

A Ptk. szerint „nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.” Itt nemcsak a szabadságvesztés a fontos, hanem az is, hogy a hátrányos következmények alól mentesült-e az illető. Ehhez pontosan ismeri kellene, milyen ügyek miatt jött össze Orgován Béla 4,5 éves börtönbüntetése, és azok a bűncselekények mikor történtek.

A cégbíróságnak kell a változás bejegyzése előtt ellenőriznie, hogy valóban nem esik-e a törvény által felsorolt tiltások alá az új vezető tisztségviselő. Ha kiderül később, hogy a vezető tisztviselő által tett nyilatkozat nem valós, akkor például okirathamisítás miatt felelősségre kell vonni az illetőt. Azt nem tudni, hogy a cégbíróság bejegyezte-e Orgován Bélát vezérigazgatónak, 15 napja van erre, illetve a feltételek ellenőrzésére, és március 16. óta csak tíz nap telt el. (Ráadásul Tarsoly Csaba két napja jelezte, visszaveszi a vezérigazgatói posztot.)

Tarsoly Csaba azt állította, nem volt tisztában a cége új vezérigazgatójának személyével. Hogy lehet ez?

Miután hétfőn kiderült, hogy Tarsolyék cége, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatói posztjára egy büntetett előéletű, volt közmunkást neveztek ki, Tarsoly Csaba rá két napra, szerdán váratlanul bejelentette: visszaveszi a cég vezetését. Azzal védekezett, hogy nem volt tisztában az új vezérigazgató személyével. Két lehetőség van, hogy mit értett ez alatt - de mindkettő inkább csak mosakodásnak tűnik.

Az egyik magyarázat szerint a Quaestor-csoport fő tulajdonosa ezzel azt állította, hogy nem tudta, ki az új vezérigazgató. Ez nem túl életszerű, ugyanis azt feltételezi, hogy nem is találkozott vele, kezet sem fogtak. A közgyűlési jegyzőkönyv alapján azonban hihető, Orgován Béla ugyanis nem volt jelen a közgyűlésen. Áll azonban ebben az esetben is a kérdés: ha semmit nem tudott róla, miért látta jónak a Quaestor-csoport fő tulajdonosa, Tarsoly Csaba, hogy a közgyűlés levezető elnökeként Orgovánt javasolja vezérigazgatónak maga helyett?

Ami még nyilvánvalóbbá teszi az egész helyzet abszurditását: a március 16-i közgyűlésre három héttel korábban, február 27-én ment ki meghívó, az egyik napirendi pont pedig arról árulkodik, Tarsolyék már akkor tudták, mit terveznek. Az egyik napirendi pont ugyanis így szól: “döntés az igazgatóság megszüntetéséről, és vezérigazgató megválasztásáról.” És pont ez történt március 16-án. Tény, itt elméletileg előfordulhat, hogy február végén még nem tudták, hogy pont Orgován Bélát teszik meg vezérigazgatónak. Lehet persze az is, hogy Tarsoly azt akarta mondani, nem volt tisztában Orgován Béla előéletével.

Ő amúgy most lényegében egy titokzatos reorganizációs tanácsadó mögé bújva állítja, hogy nem tudta, ki is valójában Orgován. (Hiába próbáltuk napokon keresztül kideríteni, ki ez a reorganizációs tanácsadó, nem tudtuk.) Tarsoly viszont még ma is tulajdonosa a Quaestor-csoportnak, vezérigazgatói posztjáról így mondott le, és tette meg két társával (felesége és apja) Orgován Bélát vezérigazgatónak a csoport központi cégében. Márpedig aligha életszerű, hogy egy tulajdonos anélkül ültet be bárkit a cégének élére, vezető pozíciójába, hogy nem bizonyosodik meg arról: nincs semmi baj az illetővel. Kérhet erkölcsi bizonyítványt (és általában szoktak is a cégeknél), referenciákat, ráadásul ilyen kaliberű, sok százmilliárd forint felett rendelkező cégnél komoly fejvadászokkal szokták kiválasztani a vezetői pozícióra aspirálókat - világított rá Szőnyi Viktor ügyvéd Tarsoly magyarázatának abszurditására. Ráadásul, folytatja a jogász, nagyon speciális helyzetben volt a Quaestor, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet kommunikált magáról a cég, ilyenkor pedig a Polgári törvénykönyv előírásai szerint nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét is előre kell sorolni bármilyen, a céget érintő döntésnél.

Miért nem ugrik a felügyelet és az ügyészség arra a találgatásra, hogy Orbán Viktor és a Szijjártó Péter vezetése alatt álló Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezetői bennfentes kereskedést felytatta-e?  

A külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház március 9-én, a Quaestor Hrurira első öncsőd-bejelentésének napján 3,8 milliárd forintot vett ki a Quaestortól. A döntést erről - az Index értesülése szerint - már március 5-én meghozták, amikor az ügyfelek zöme még semmit nem tudott arról, hogy a Quaestor bajban van. A KKM tagadja, hogy törvénytelen információi lettek volna a cégről, és azt állítja, azért vették ki a pénzt, mert észrevették: az ügyfelek elkezdték kivonni a befektetéseiket a brókercégektől. Vagy ahogy legutóbb Lázár fogalmazott, ez "egyszerű életösztön" volt a részükről.

A helyzet azonban a KKM magyarázatánál jóval bonyolultabb. Kiderült ugyanis, hogy Tarsoly Csaba levelet írt Orbán Viktornak, a kormányfő pedig szerdán elismerte, hogy ő személyesen adott utasítást arra: a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. A levél tényét Lázár János is elismerte, miként azt is, hogy az ügyet Orbán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterre szignálta. Azt azonban Lázár nem mondta, hogy mikor kapta meg a Tarsoly-levelet a kormányfő (március 9. előtt vagy után), mi állt pontosan abban. Utóbbiról annyit árult el: csak olyasmi volt benne, amit Tarsoly vélhetően március 8-án a jegybanknak elmesélt. Az erre vonatkozó kérdésünkre az NGM sem reagált.

Napok óta az a kérdés fogalmazódhat meg tehát az emberekben, hogy követett-e el bennfentes kereskedést a kormány, juthattak-e bennfentes információkhoz az ügy kirobbanása előtt, és Orbán Viktor már ezek birtokában utasította-e a külügyet és az MNKH-t a pénzek kivételére? Vizsgálat ezügyben nem indult egyelőre, az ügyészség sem közölt semmit. A PM és a Jobbik viszont bennfentes kereskedelem gyanúja miatt feljelentést tett.

A bennfentes kereskedelem egyébként bűncselekménynek is minősülhet, és a Büntető Törvénykönyv - 410. paragrafusa - alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mi értelme lehetett volna Orgován Béla vezérigazgatói karrierjének?

A tényeket nem ismerjük, de ha csak a helyzetből adódó lehetőségeket mérlegeljük, Orgován Béla vezérigazgatói ténykedésének az elsikálás - iratok eltüntetése - lehetett volna a kézenfekvő értelme. Egy másik lehetőség, hogy Orgován a bajba jutott pénzügyi cég reorganizációját hajthatta volna végre, de szakmai előélete alapján az új vezérigazgató ehhez teljesen alulképzett volt.

Hol a pénz?

A Buda-Cashnél, illetve az annak tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó DRB-bankokból legalább 60 milliárd forint tűnt el, a Hungária Értékpapírnál alsó hangon pár százmillió forint hiányzik, a Quaestornál minimum 150 milliárdos fiktív kötvényekről beszélt a jegybank. De senki nem tudja, bő egy hónapja az első botrány kirobbanása után hol a pénz. Még Lázár János, titkosszolgálatokat is irányító, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem, legalábbis ezt állítja a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.