Az elmúlt öt évben tovább mélyült az anyagi szakadék magyar nyugdíjas és nyugdíjas között. Ez a korábban lassan zajló folyamat, hogy az alacsony nyugdíjat kapók egyre inkább elszegényednek, a magas járandóságot kapók pedig egyre tehetősebbek lesznek, a többszöri magas nyugdíjemelések hatására felgyorsult. 2020-ban még háromezer nyugdíjas, illetve más ellátásban részesülő személy sem volt az országban, akinek a havi járandósága a félmillió forintot meghaladta volna. 2024-ben már több mint 60 ezres tábort alkotnak. Eközben van 181 ezer öregségi nyugdíjas, akinek még a 120 ezer forintot sem éri el a havi ellátásának az összege.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorából kitűnik, mekkora anyagi különbségek alakultak ki nyugdíjas és nyugdíjas között Magyarországon. Mivel a nyugdíjsávokról korábban közzétett jelentés sávjai eltértek a korábbi évekből rendelkezésre álló adattól, az összevetés nehézségekbe ütközött. Az új adatokból viszont kitűnik, hogy szakadtak két táborra az elmúlt öt év során a magyar nyugdíjasok a jövedelmük alapján. A friss adatsor szerint pusztán 1 év alatt 71 százalékkal nőtt az 500 ezer forint feletti nyugdíjat vagy ellátást kapók száma. Arányuk az ellátásokra jogosultak között 1,6 százalékról 2,7 százalékra emelkedett.
A legmagasabb sávban több mint 60 ezren vannak, akik félmilliós ellátást kapnak. Egészen pontosan, ha az öregségi nyugdíjasokat nézzük, akkor 500 és 600 ezer forint között csaknem 35 ezer, 600 ezer forint felett pedig több mint 24 ezer idős kap juttatást a KSH adatsorai alapján.
Arányaiban a leginkább a 300-350 ezer forint közötti ellátást kapók tábora nőtt 5,8-ról 7,4 százalékra, de a 350-400 ezer forint közötti járandósággal rendelkezők aránya is 3,3-ról 4,5-re emelkedett. A 180 ezer forint alatti nyugdíjat vagy ellátást kapók aránya minden nyugdíjsávban csökkent. A 2024. januári állapotot mutató grafikon a 300-400 ezer forintos sávoknál, illetve a 160-200 ezer forintos sávoknál csúcsosodik ki. Míg, ha megnézzük, a 2020-as grafikon még a megszokott "búgócsiga" alakot formázta. Ez az alak még 2022-ben is hasonló volt, 2023-ban már azonban a 300 ezer feletti sáv jelentősen kiszélesedik, 2024-ben pedig már szabályosan "pagoda" alakja va
A legkisebb nyugdíjsávokban egyre kevesebben vannak, 120 ezer forint alatti ellátást így is közel 200 ezren kapnak. Ennek több oka is: az utóbbi évek nagymértékű nyugdíjemelései - amellyel a rekordinflációt igyekezett kompenzálni a kormány - miatt a korábban jellemző alacsonyabb nyugdíjsávokból sokan átkerültek a magasabb sávokba. Ez persze nem jelenti automatikusan, hogy többet ér a nyugdíjuk. (Viszonyításképpen: 2020. januárban egy tojás a KSH szerint 42 forint volt, 1 kiló fehér kenyér 325 forint, 1 kiló krumpli 253 forint, 1 kiló kristálycukor 223 forint. 2024. januárban a tojás darabja 75, a kenyér kilója 871, a burgonya kilója 398, a cukoré 388 forint volt. A tűzifa mázsája év elején 8 090 forint volt, 2020 januárjában 4 100 forint.)
A másik oka, hogy kiszóródnak a statisztikából az alacsony nyugdíjak, hogy a nyugdíjastársadalom folyamatosan cserélődik: a most nyugdíjba vonulók jellemzően eleve magasabb megállapított nyugdíjjal rendelkeznek. Akik pedig időközben elhunytak, jellemzően az alacsonyabb sávokhoz tartoztak. Természetesen nem mindenki, de ha az átlagot nézzük, magasabb életkorban jellemzően kisebb nyugdíjösszegeket találunk.
Abból a 200 ezerből pedig 181 ezren öregségi nyugdíjasok, akiknek az év eleji adatok szerint a nyugdíja a 120 ezer forintot sem éri el. Fontos tudni, hogy egy nemrég bevezetett szabály szerint 2024-ben a nagyon alacsony - a 120 ezer forintot meg nem haladó - nyugellátások esetében kérhető az ellátás méltányosságból történő emelése. (Az összeghatár 2023 előtt 90 ezer forint volt.) A méltányossági nyugdíjemelés havonta akár 3-8 ezer forintot jelenthet pluszban. Fontos az is, hogy ez az emelés beépül a nyugdíjba, így hatással lesz a következő nyugdíjemelésekre is! Ez kis összegű járandóság esetén sokat számíthat. A méltányossági nyugdíjemelés részleteiről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Itt élnek Magyarország luxusnyugdíjasai
Nem meglepő, hogy 2024-ben is Budapesten a legmagasabb a nyugdíjak átlagos havi összege - 276 ezer forint - miközben az országos átlag 231 ezer forint. A nyugdíjak egy év alatt 10,7-11,3 százalékkal nőttek, legkisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg, leginkább pedig Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben. Érdekes, hogy már évek óta nem Pest megye közvetlenül követi Budapestet a legmagasabb átlagos nyugdíjösszegekben, hanem Fejér a második a közigazgatási területek közül.
Ha pedig járásonként is megnézzük az átlagos nyugdíjösszegek megoszlását, akkor azt láthatjuk, hogy a legmagasabb összegek főváros mellett Pest vármegye hat járásában, valamint a Tiszaújvárosi, a Veszprémi és a Székesfehérvári járásban volt. Itt érte el a 250 ezer forintot az ellátások összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és az észak-alföldi Csengeri járásban pedig 180 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga a KSH adatai szerint. Azt is közölték, hogy Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb - 315 850 forint -, a XX. kerületben a legalacsonyabb - 251 021 forint - az átlagos öregségi nyugdíj.
Rosszabbul élnek a nyugdíjasok, mint 20 éve?
Az EU-csatlakozás 20. évfordulója alkalmából a GKI sok szempontból megvizsgálta, hogyan változott Magyarország helyzete 2004 óta. Elemzésük szerint hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakban. Azt viszont hozzátették, hogy bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
Egyre több nyugdíjas él külföldön
A friss nyugdíjadatokból kiderült az is, hogy egyre emelkedik azoknak a száma, akik jogosultak a magyar államtól nyugdíjra, de nem Magyarországon, hanem külföldön élnek. Ahogy arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk, 2014-ben közel 27 ezer öregségi nyugdíjasnak utaltak külföldre, 2024 januárjában már nagyjából 36 500-an voltak. Ez nem tűnhet soknak, azonban már az 1 millió 998 ezer öregségi nyugdíjas 1,83 százalékát teszik ki a külföldön élők. Viszonyításképpen ez annyi ember, ahányan összesen a főváros 6. kerületében, vagy a teljes Gárdonyi járásban, vagy amennyien Cegléden összesen élnek.
A Magyar Államkincstár adatai szerint az utalások több mint harmada Németországba, 12 százaléka Ukrajnába, 10 százaléka Ausztriába érkezett. 2000-nél is több ellátottnak utalnak Szlovákiába, Romániába, Svédországba és Kanadába is. Az USA-ban és Ausztráliában is 3 százaléknál magasabb az arány. A külföldre folyósított ellátások átlagos összege jóval alacsonyabb - 84 574 forint - volt, mint a belföldi ellátásoké. Ennek magyarázata, hogy a több országban szolgálati időt szerzők esetén fő szabályként az érintett országok megosztják a nyugdíjterheket a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan. Tehát olyanok is lehetnek ebben a statisztikában, akik például vendégmunkásként csak pár évig dolgoztak Magyarországon aktív éveikben.
