Akár 80 ezer tonna metán is kiszabadulhatott az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

Ez a mennyiség, Norvégia által éves szinten kibocsátott metánnak négyszerese.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Inkább a gáznak a klímára gyakorolt hatása az aggasztó.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

a 80 ezer tonnányi metán, a földünk napi metánkibocsátásának kevesebb, mint tíz százaléka.