Lenne hol keresnie a kiugró nyereséget a kormányzatnak a hozzá közel álló cégbirodalomban – derül ki az érintett nagyvállalkozások friss üzleti mérlegeiből.
„Értelmes mértékű összegeket” kíván behajtani a piacról – nemrégiben ezzel tért ki lapunk kérdése elől Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, amikor azt firtattuk, hogy a kormány miért nem vetett ki extraprofitadót például az építőiparra, amelynek nagy részét már a Fidesz holdudvarához sorolt vállalkozások uralják.
Noha a jelek szerint Nagy Márton nem látja, az érintett nagy társaságok nemrégiben közzétett üzleti mérlegei azt jelzik: ha lett volna szándék, itt is találtak volna „értelmes méretű összegeket.”
Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Garancsi István érdekeltségei ugyanis jóval az ágazati infláció feletti mértékben növelték az adózás utáni, tiszta nyereségüket.
A Népszava gyűjtése szerint 2021-ben átlagosan, havonta 6 és 13 százalék között drágult az építőipar, ugyanakkor a NER-közelbe sorolt cégeknél ennél jóval nagyobb mértékben ugrott meg a profit. Meghatározó szereplőnek számítanak például a Mészáros-birodalom építő cégei, az R-Kord, a Fejér-B.Á.L., a ZÁÉV Zrt., illetve Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt érdekeltségei.
Míg a Fejér-B.Á.L. 9,5 százalékos profitnövekedése még úgy-ahogy megfelel a piaci átlagnak, a vasútépítő R-Kord nettó, adózott profitja 36-, a ZÁÉV Zrt-é pedig 54 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. De ugyanígy ugrott meg a profit Garancsi István Market Zrt.-jénél 17,4 milliárdról 36,5 milliárdra.
Beszédes adat az is, amilyen nagy mértékben javult a NER-cégeknél az árbevételhez viszonyított profit aránya. Ez azt mutatja meg, hogy adott árbevételből mekkora nyereséget termelt a cég. Ez jelentheti azt, hogy ezek a vállalkozások 2021-ben varázsütésre ennyivel jobban gazdálkodtak, de azt is: a túlnyomó részt közbeszerzésekből élő cégek ennyivel árazták túl az államnak tett szolgáltatásaikat.
Míg az állammal csak lazább kapcsolatban lévő, piaci építő cégeknél 3,5-4 százalék volt az árbevétel-profit arány, addig a Mészáros-féle R-Kordnál az árbevétel arányos nyereség a 2020-as 9,2 százalékról 12,3 -ra nőtt. A Garancsi-féle Marketnél pedig 9,8 százalékról 12,6 százalékra ugrott ez a ráta.
A dobogós alighanem a Mészáros-uradalomhoz tartozó, nevével ellentétben tavaly javarészt vasúti rekonstrukciós közbeszerzéseket elnyerő V-Híd lett: a 2020-as 18 százalékos árbevétel-nyereség arány 2021-re 24 százalékra erősödött.
Az óriási profitráta meglehetősen sajátosan mutat úgy, hogy a NER-közeli cégek megbízásainak túlnyomó részét állami közbeszerzések adják. A közbeszerzések pontos mértéke, összege némileg bizonytalan, a nyilvános adatok inkább a nagyságrend érzékeltetésére alkalmasak. Ugyanis meglehetősen gyakori az utólagos szerződésmódosítás, sokszor pedig a 2021-ben elnyert megbízások ellenértéke csak később jelenik meg a cégek árbevételében.
A közbeszerzéseknél is a Mészáros-féle V-Híd Zrt. viszi a pálmát: tavaly szeptemberben megkapta a Kelenföld-Ferencváros vasúti pálya korszerűsítésének a 337 milliárdos közbeszerzését.
(Igaz, ez nem mind a Mészáros-cég kasszáját fogja dagasztani, mivel Mészáros Lőrinc öccse, János építőipari társasága is beszáll, és más alvállalkozói is lesznek.)
A másik fő közbeszerzés-király a NER kiemelt útépítő cége, a Szijjártó Péter külügyminisztert az Adrián luxusjachtoztató Szíjj László tiszakécskei Duna Aszfalt Zrt.-je.
Ez a – 2020-ban mintegy 20,3 milliárd forint profitot termelt – cég 2021-ben jóval több, mint 100 közbeszerzést nyert el mintegy 210 milliárd forint értékben.
Hogy pontosan ebből mennyi esik a cégre azt nehéz lenne megmondani, a közbeszerzések egy része ugyanis keretmegállapodás, illetve a nyertes cég számos alvállalkozót von be. Emiatt is nehéz pontosan megállapítani, hogy 2021-ben összesen miként alakultak a Fidesz építőipari gazdasági hátországának közmegrendelései. Ezzel együtt az egyértelmű: tavaly jelentősen nőtt azoknak a közbeszerzéseknek az értéke, amelyből – akár egyedül, akár konzorciumban – a NER építői kerültek ki győztesen. Az egyetlen kivétel talán csak ZÁÉV, amely a 2020-as 168 milliárdos közbeszerzési érték helyett 2021-ben „csak” 81 milliárdnyi közmegrendelést tudott elnyerni. Igaz, szerencsére az idén sikerült belehúznia,
