„Ez nem reális, a számítás nincs megalapozva” – reagált Mellár Tamás, aki szerint hosszú idő óta komoly problémát jelent, hogy a KSH nem vizsgálja az ötnél kevesebb embert foglalkoztató cégeknél dolgozók keresetének alakulását, ami eltorzított képet eredményez. Ugyanis az emberek túlnyomó többsége kis cégeknél dolgozik, alacsony jövedelemmel rendelkezik, ám őket nem veszik figyelembe az átlag kiszámításánál. „A mostani válság kapcsán is az alkalmi munkásokat, az alacsony bérűeket bocsátották el elsősorban, akik maradtak, azok a magasabb jövedelműek, így nem csoda, hogy a kihozott átlag is magasabb” – szögezte le. A szakember szerint – s ezt nem először mondja, miként több kollégája is gyakran felveti – jobb lenne, ha a mediánbéreket tennék közzé, esetleg közölnék, hogyan alakul a szórás, az átlagnak ugyanis csak akkor lenne értelme, ha jobban lehetne látni, mi történik valójában – fejtegette. Mint hozzáfűzte: a válság rá is játszik arra, hogy az átlag növekedhet, ám az adat abszolút nem mutatja, hogyan változott a jövedelmi helyzet Magyarországon, „szerintem elég jelentős mértékben csökkent, de a KSH módszertana alapján, ez nem határozható meg”.

Az inflációs adat is problematikus

De ha csak ez lenne a gond a reálkereseti adattal – fejtette ki Mellár, aki szerint éppen így problematikus az inflációs adat, amit 3,5 százalékra tesz a KSH. Ebben az esetben is az adatelvétel az, ami meglehetősen problematikus, sok-sok gondot vet fel. Az egyik legjelentősebb, hogy a KSH két évvel korábbi fogyasztói kosárral dolgozik, az alapján árazza be a termékeket. Ám sok olyan termék van, ami két év alatt kifut (főleg a műszaki cikkek, számítógépek, okos telefonok, stb.), amelyek árai az idő múlásával nem nőnek, inkább csökkennek, ám ők nem ezt mérik, s ezért van egy lefelé nivellálás. „Kiválóan látszik ez a lakosság által leginkább fogyasztott élelmiszerek árának két számjegyű alakulásán, s azon, hogy közben a tartós fogyasztási javak ára lehúzza az átlagot” – fejtette ki.

Nem jön ki a matek

„Ebből jön ki azután az, hogy a válság időszakában 5,1 százalékkal nőttek a reálkeresetek, miközben azt fogyasztási oldalról semmi sem támasztja alá, hiszen a kiskereskedelem és a háztartások fogyasztása nem nőtt 5,1 százalékkal” ­– mondta. A KSH legfrissebb kiskereskedelmi forgalmi adata szerint, áprilisban – az egy évvel korábbihoz képest – 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. „Itt tisztán tetten érhető, mennyire nem jellemzi a KSH által szolgáltatott adat a magyar társadalom állapotát – ez nem más, mint egy kreált szám, ami sem az átlagkereset-növekedés, sem az infláció szempontjából nem igazolt” – vonta le a tanulságot a szakember.

De ha csak ez a két adat lenne ilyen bizonytalan – derül ki mindabból, amit Mellár portálunknak kifejtett. „Hasonlóképpen beszélhettünk volna akár arról is, hogy a válság időszakában a foglalkoztatottság és a munkanélküliség  hogyan nőhetett egyszerre, miközben Varga Mihály pénzügyminiszter öt százalékos GDP-csökkenést prognosztizál az idei évre” – mondja, feltéve a (költői) kérdést: „Ez hogyan jön össze?”. Mint ugyanis magyarázza: csak akkor állhatna ez a helyzet elő, ha a fogyasztás nem mérséklődött volna, de akkor meg a termelékenységnek kellene jelentősen romlania, de ez sem áll. „Inkább rosszul vannak számolva ezek az adatok is”. Nem lehet tudni, milyen mértékben vannak benne a külföldön dolgozók, a közmunkások, s azt sem, hogyan érintette ez az idénymunkásokat, továbbá, hogy a munkanélkülieket illetően, mennyire helyén való a kikérdezési módszer (ami egyébként ILO-ajánláson nyugszik)

https://hirklikk.hu/kozelet/a-ksh-nem-adnak-tiszta-kepet-a-sorok-kozott-kell-olvasnunk/367593