Kiléptetik magukat a britek: tőzsdekrach és bankválság jöhet (frissített)
A szociális értékrendje alapján konzervatív, vidéki Nagy-Britannia legyőzte a kozmopolita, liberális Nagy-Britanniát. Így értékelte a szigetország függetlenségi népszavazásának végeredményét egy helyi elemző. A Leave hívei nagyjából négy százalékpontos különbséggel győztek.
A szavaztok többségének összeszámlálása alapján kiderült, hogy a brit függetlenségi népszavazáson a Leave-re a voksok kerekítve 52, a Reaminre a 48 százaléka érkezhet. A részbétel átlagosan 72 százalékos volt.
A nagy-britanniai referendum résztvevőinek többsége azt akarja, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Ez az első eset, hogy ez megtörténhet. Ugyanakkor a népszavazás nem egyenlő a brit parlamenttel, amelynek tagjai között négyötödös többségben vannak az EU-párti képviselők.
A font 12 százalékkal, 1985 óta nem látott szintre gyengült a dollárral szemben, majd valamelyest stabilizálódni kezdett az árfolyam. A forint is lejtőre került, egy euróért 318 forintot kellett adni kora reggel. Az arany drágult, a szakértők katasztrofális napra számítanak a pénzpiacokon, a londoni tőzsde 8-9 százalékos mínuszban nyithat. Az UBS 12-19 százalékos kezdeti visszaesésre számított. Hosszabb távon bankválság is jöhet.
Az ázsiai tőkepiacok estek - a tokiói Nikkei 8 százalékkal zuhant -, az amerikai határidős piacok 4-5 százalékos mínuszba kerültek, az olaj ára öt százalékkal, a 48 dollár/hordóra csökkent.
Megosztottság világos határok mentén
Angliában szinte csak a szigetország fővárosa támogatja az EU-tagságot. Skócia és Észak-Írország lakóinak többsége a maradás mellett áll, Wales és Anglia vidéki része viszont határozottan távoznának. Az alacsonyabban képzett szavazók inkább a Leave, a magasabban képzettek a Remain mellett álltak.
A skót politikusok a népszavazás előtt jelezték, hogy ha ellentétes eredmény születik, azaz az angolok többsége távozna, míg a skótok maradnának, akkor újra felvetik Skócia kilépését Nagy-Britanniából. Ezt péntek reggel a Skót Nemzeti Párt egyik parlamenti képviselője megerősítette. Skóciában 62-38 százalékos arányban az EU-párt győzött.
Észak-Írországba hasonló a helyzet, felvetődhet az ír sziget egyesítése - itt 56 százalékos többségben vannak a maradás hívei.
Az out az out
A CNN emlékeztet arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a briteknek szóló utolsó üzenetében világossá tette: Brüsszel véleménye szerint az out azt jelenti, hogy out. Más szóval a szigetországnak vállalnia kell a kilépés következményeit.
Nigel Farange, a bevándorlóellenes, populistának tartott brit függetlenségi párt (Ukip) vezére a szavazás győzteseként állt a kamerák elé annak ellenére, hogy a Leave-kampány arca Boris Johnson London volt tory polgármestere volt. A Ukip nem parlamenti párt Nagy-Britanniában.
A szakértők szerint David Cameron miniszterelnök, a Remain-kampány első embere olyan súlyos politikai sebet kapott, hogy aligha őrizheti meg posztját. Farange lemondásra szólította fel.
Indul a lavina
Sajtóértesülések szerint az Európai Parlament frakciói reggel 8 órakor rendkívüli tanácskozást kezdenek. A hét végén az EU alapító országainak külügyminiszterei tartanak csúcsértekezletet
Geert Wilders, Hollandia euroszkeptikus pártjának vezetője közölte: eljött az ideje, hogy Hollandiában is kiírják a függetlenségi népszavazást.
A következő lépések
A következő várható lépés a brit miniszterelnök és a parlament nyilatkozata. A kilépésről folyó tárgyalások legkevesebb két évig tarthatnak. Az EU-nak nem sürgős, ráadásul nem világos, milyen EU-Nagy-Britannia viszony alakulhat ki. A norvég-svájci minta része a munkaerő szabad áramlásának biztosítása...
A szigetország nettó befizető, ha kivonja pénzét, akkor az EU-büdzsé nettó haszonélvezőinek kevesebb jut. A szigetországban dolgozó magyarok státusa megváltozhat. Szakértők szerint az uniós tagországok elitje látva a szigetország gondjait szorosabbra foghatja az EU-integrációt.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/kiletpetk_a_briek_tozsdekrach_es_bankvalsag_johet_frissitett_.616654.html
Orbán: Elsősorban a népvándorlás miatt döntöttek a britek a Brexit mellett
Orbán Viktor szerint a migrációs válságra adott válasz döntötte el a brit népszavazás eredményét. A miniszterelnök ezt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában mondta péntek reggel.
Tiszteletben kell tartani a britek döntését, minden nemzetnek joga van maga dönteni a saját sorsáról, és abban az értelemben nem váratlan a döntés, hogy Európában mindenki már hónapokkal ezelőtt végiggondolta mindkét forgatókönyvet, a britek maradását és kilépését is – mondta a reggeli rádiós interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Közölte, hogy ugyanakkor elemezni kell, milyen ügyek voltak meghatározóak ebben a vitában. Szerinte a népvándorlás kérdése volt a meghatározó, és amit ma biztosan mondhatunk: Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját – fogalmazott a miniszterelnök. Meghatározó volt a britek véleményének formálásában, hogyan tudják megvédeni magukat a migránsokkal szemben – tette hozzá.
Ma abból fog állni az életünk, hogy folyamatosan egyeztet egymással a most már csak 27 miniszterelnök, az uniós intézmények is egyeztetnek, lesz visegrádi egyeztetés is, kedden pedig uniós csúcs lesz Brüsszelben – írta le a kormányfő a brit kilépési döntést követő napirendet.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e személyi következménye a népszavazásnak, vagyis távoznia kell-e David Cameron konzervatív miniszterelnöknek, Orbán Viktor közölte: ez a britek dolga.
Az Angliában dolgozó magyarok sorsáról sem kívánt beszélni, úgy vélte, hosszabb jogi folyamat jön, erről sem érdemes még bővebbet mondani.
A csütörtöki népszavazáson leadott voksok feldolgozásával péntek reggelre vált biztossá, hogy az unióból való kilépés mellett döntöttek a britek, rácáfolva ezzel a közvélemény-kutatások előrejelzéseire.
http://hvg.hu/gazdasag/20160624_Orban__brexit
Ekkorát azért nem kellene a rádió hallgatóknak hazudni, hiszen nézd csak mi volt az indok:
Eldőlt: a britek kilépnek az Európai Unióból
Magyar idő szerint csütörtök éjjel 11-kor véget ért a mindent eldöntő népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról. Már több korai eredményből is az látszott, hogy a kilépéspártiak az előrejelzéseknél erősebbek lehetnek, és ugyan hivatalosan a végeredményt még nem jelentették be, de már eldőlt, hogy a britek kilépnek az EU-ból. A népszavazás napjának alakulását, és az eredmények beérkezését itt olvashatja vissza percről percre>>>
52-48 lett a vége
Az elmúlt hetekben volt, hogy megerősödtek a kilépést támogatók, azonban az utolsó felmérésekből úgy tűnt, hogy a végén a maradást támogatók lehetnek kis többségben, és a fogadási oldalakon is a tagság fenntartását valószínűsítették. A piacokon is az látszott, hogy nem gondolják igazán reális lehetőségnek a Brexitet.
Exit poll ugyan nem volt, de a YouGov napközben készített felmérése is azt jósolta, hogy győznek az EU-pártiak, és hasonlóan gondolta Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP és így a Brexit-kampány vezetője is. Később azonban nem győzött egyre finomítani álláspontján, míg reggelre eljutott egy győzelmi beszédig is.
Ugyanis már több korai eredményből is az látszott, hogy a kilépéspártiak az előrejelzéseknél erősebbek lehetnek. A kérdés a végletekig megosztotta a briteket, ami abból is kitűnt, hogy a kilépéspárti területeken a vártnál nagyobbat nyertek a brexitesek, míg a London és több nagyváros viszont erősebb bástyája maradt az EU-pártiaknak. Azonban szinte végig a kilépés hívei vezettek, és végül 52-48-ra döntöttek Nagy-Britannia EU-tagságának megszüntetéséről.
A Brexit győzelme után még nem tudni, mi lesz Cameron sorsa, 80 kilépéspárti párttársa nyílt levélben arról próbálta meggyőzni, hogy maradjon miniszterelnök, és próbálja megőrizni a stabilitást. Nem véletlenül lenne ennyire sietős a pártegyesítés a toryknak, a kampány ugyanis a végletekig megosztotta a kormányzó Konzervatív Pártot.
Egymás ellen kampányoltak
Már a brit belépés sem volt egyszerű menet, de végül a brit Konzervatív Párt támogatta a csatlakozást, ők tárgyalták le és vitték be az országot az Európai Gazdasági Közösségbe 1973-ban. Az Egyesült Királyság EU-tagsága azonban sosem volt sima ügy, a nehézkes belépés után jött a folyamatosan különutasság. Aminek a végén most éppen ők, a konzervatívok rángatták ki a briteket az unióból.
Ráadásul nem is egy teljes mellszélességgel támogatott referendummal: David Cameron tory miniszterelnök, attól félve, hogy az euroszkeptikus UKIP jobbról előzi meg, és ellöki a Konzervatív Pártot a kormányrúdtól, a tavalyi parlamenti választási kampányban megígérte, hogy 2017 végéig népszavazást tartanak a kérdésben.
Visszanézve kevés akkora bukást lehet elképzelni, mint amilyen Cameroné lett. A tavalyi parlamenti választásokon hatalmas meglepetésgyőzelmet aratott, a toryk megerősödtek, miközben hagyományos ellenfelük, a Munkáspárt komoly válságba került. Cameron a skót népszavazás, és a tavalyi parlamenti választások után úgy gondolhatta, hogy sikerül majd újból győznie, ezúttal azonban a toryk egymás elleni harca mellett a veszélyeket hangsúlyozó kampánystratégiája sem jött be.
Ehhez képest az eredetileg egyáltalán nem ilyen rázósra, sokkal inkább az euroszkeptikus szárny elcsendesítésére tervezett népszavazás kampányában egymást marták a konzervatívok, és Cameron még azt is engedélyezte, hogy a kabinet tagjai, köztük barátja, Michael Gove igazságügyi miniszter is ellene kampányoljanak. A kilépéspártiak legfontosabb arca azonban Boris Johnson volt londoni polgármester lett, aki beszállásával pont Cameron utódlásában is próbált pozíciókat szerezni.
Cameron ugyan világossá tette, hogy legfeljebb erre a ciklusra marad már csak miniszterelnök, azonban a népszavazás elbukásával már biztosan nem emelt fővel, hanem úgy marad meg a történelemben, mint a kormányfő, aki kivezette a briteket az EU-ból. Ráadásul még az Egyesült Királyság egysége is veszélybe került, miután a nagy többséggel a maradás mellett szavazó skótok már korábban is fenyegetőztek újabb függetlenségi népszavazással, és a Sinn Féin újra elővette az ír egyesítés kérdését is.
Miért akartak kilépni?
A kilépéspártiak gazdasági érvrendszere valahogy így hangzott a kampány során:
- Az EU túl sok mindent szabályoz, és a sok szabályozás visszafogja a brit cégeket, csökkenti hatékonyságukat.
- Az EU túl protekcionista, belül hiába szabad a kereskedelem, nem köt elég jó kereskedelmi szerződéseket harmadik országokkal, nem tudja megfelelően kiaknázni a globális piacokat.
- A szabad letelepedés és munkavállalás joga miatt túl sok gazdasági migráns jön a keleti tagállamokból, akik lehajtják a béreket, és élősködnek a szociális és egészségügyi rendszeren.
- Az EU-s szabályrendszer emellett pozitívan diszkriminálja az uniós gazdasági bevándorlókat a máshonnan származókkal szemben, ami torzítja a brit munkaerőpiacot.
A kilépést pártolók gyakran hozták elő a népszavazást megelőző kampány során, hogy szerintük nincs rendben az, hogy az uniós bürokrácia, élén a nem közvetlenül választott, hanem kormányok által delegált Európai Bizottsággal sorra hozza a rendeleteket, amelyekről nincs valódi demokratikus vita.
A szabályozással kapcsolatos egyik problémás pontnak, az EU-USA-szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) folyamatban lévő tárgyalásai miatt még aktualitása is van. A kilépést pártolók szerint ugyanis nincs rendben, hogy a bizottság tárgyal az Egyesült Királyság nevében kereskedelmi kérdésekről, mert az ország önmagában a brit gazdaságnak kedvezőbb kereskedelmi egyezményeket tudna tető alá hozni.
Hatalmas gyomrost kapott az EU és Amerika nagy üzlete
Az Európai Unió elhagyásával a konzervatívok szerint paradicsomi állapotok köszönthetnek be Nagy-Britanniában: végre levetnék az uniós szabályozások láncait, és szabadjára engedhetnék a brit gazdaságot. Amivel csak az a probléma, hogy a számok alapján egyáltalán nem aranykor, sokkal inkább recesszió és pánik van kilátásban. A nacionalista-populista máz mögött pedig egy olyan program rejlik, aminek az a célja, hogy a munkavállalói jogok és a környezetvédelmi szabályok eltörlésével növeljék a brit gazdaság teljesítőképességét.
A Brexit-párti kisembert a bevándorlás zavarja a leginkább
Amíg ugyanakkor a szabadkereskedelem leginkább csak technokrata hóbortnak tűnhet az egyszerű Brexit-párti brit népszavazónak, a bevándorlás az a téma, amihez érzelmi szálon is könnyű viszonyulni. Ráadásul az egész ügynek van egy szimbolikus része is, ami fonák módon pontosan az olyan elvont gazdasági ügyekből következik, mint a kereskedelem vagy a monetáris unió kérdése.
A termelés kiszervezésére specializálódott üzleti tanácsadócég, a Frontline Analysts kutatója, Dan Davies írt nemrég egy érdekes cikket a Vox.com-ra, amiben közvélemény-kutatásokra hivatkozva levezeti, hogy milyen összefüggésben van az Egyesült Királyság EU-tagsága, és ezzel együtt az, hogy a korábbi állapotokhoz képest jobban integrálódik a világgazdaságba, illetve hogy a kilépést pártolók nem örülnek a bevándorlásnak. Davies érvelésének a lényege, hogy a bevándorlással kapcsolatos félelmeknek kevés közük van a bevándorláshoz: a bevándorlásellenes pártok ugyanis olyan területeken erősek, ahol az átlagosnál kevesebb a bevándorló. Az elszakadást főleg az idősebb, vidéki britek támogatják, akik elnéptelenedő területeken élnek, és bevándorlókkal leginkább csak az orvosnál találkoznak.
Davies írásából az is kiderül, hogy a népességcsökkenés az utóbbi húsz évben gyorsult fel az Egyesült Királyság gazdaságának átalakulása miatt. Ez a folyamat viszont már összefüggésbe hozható a szabadkereskedelemmel, hiszen ebben az időszakban nagy tömegben szervezték ki a régi ipari állásokat Kelet-Ázsiába, miközben az országon belül is átrendeződött a gazdaság szerkezete: a fiatalok nagyobb városokba - főleg Londonba - költöznek, az idősebb generáció pedig emiatt mostanra lepusztulóban lévő településeken találta magát.
A gyerekek elköltözéséből és a régen szebb napokat látott lakóhelyek lepusztulásából pedig már könnyen összejöhet annyi frusztráció, amit a kórházban ritkán látott lengyel ápolónőn és magyar orvoson is le tud vezetni a bevándorlóellenes brit politika. Részletesebben itt szedtük össze, mit lehet tudni a Brexitről a gazdaságtudományok fősodorjának mai állása, na meg a két oldal állításai szerint.
Ország így még nem szúrta tökön magát
Mi lesz a magyarokkal és más bevándorlókkal?
Nem volt véltelen, hogy a kormány is arra kérlelte a briteket, hogy legyenek már szívesek bent maradni az Európai Unióban. Az esetleges brit kilépés ugyanis közvetlenül több százezer magyar sorsát, közvetve az egész magyar gazdaságot és az ország jövőbeli pályáját is negatívan érintheti.
Hazatoloncolni azonban remélhetőleg még egy kilépés esetén sem fognak senkit, bár a kampányt kísérő egymásra ígérgető nagyotmondás fényében azért erre sem lehet keresztet vetni. Mindenesetre európai bizottsági forrásaink sem tartják valószínűnek, hogy a már Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároknak bármilyen változásra kellene számítaniuk. Viszont a vízumrendszer esetleges kiterjesztése pont azokat a szektorokat érintené a legsúlyosabban, ahol a legtöbb kelet-közép-európai dolgozik. A magyarokat érintő kérdésekről itt írtunk bővebben>>>
Tényleg hazaküldenek minden londoni magyart?
Rémálomra ébred Brüsszel
Brüsszelben ma csúnyább másnapra ébrednek, mint egy jól sikerült csütörtöki kocsmázás után a Luxembourg téren. Szemben, az Európai Parlamentben kezdődik a hivatalos táncrend, 8 órakor találkozik az „elnökök konferenciája”, azaz a pártcsoportok vezetői és a képviselő-testület élén álló Martin Schulz. Utóbbi várhatóan fél 10-kor áll ki a sajtó elé azzal, mire jutottak. Egy órával később összeül a többi fontos testület elnökével, Jean-Claude Junckerrel, Donald Tuskkal és Mark Ruttével. Valószínűleg dél körül adnak ki nyilatkozatot – ha a Politico értesülései helyesek, akkor a hivatalos kommunikáció két sornyi lesz azzal, hogy sajnálják, de tiszteletben tartják a döntést.
Ma 9-től a tagállamok EU-ügyi miniszterei is összedugják a fejüket, hogy előkészítsék a kedden kezdődő csúcstalálkozót, ahol az állam- és kormányfők keresik majd a megoldást. Itt döntenek majd az alapokról, ami alapján továbbmehet a miniszterek Tanácsa és az azt július 1-től vezető Szlovákia, ami addig még elnökségi programot sem mer letenni az asztalra.
Mindeközben az Európai Központi Banknak kell majd megbirkóznia a piaci sokkhullámmal, ami a Brexit miatt végigcsap Európán, és elég likviditást biztosítani a pénzintézeteknek – Mario Draghi elnök kedden arról beszélt, felkészültek erre.
És utána mi lesz?
David Cameron már a jövő keddi brüsszeli csúcstalálkozón bejelentheti, hogy elindítja a kilépési folyamatot. Ezután ismeretlen területre érünk. Annyit tudunk, hogy az uniós vezetőkből álló Európai Tanács „iránymutatása alapján” az unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt Nagy-Britanniával az EU-val való jövőbeli kapcsolatairól.
- Részletes szabályokat kell kidolgozniuk rá, hogy mi lesz azzal a több ezer uniós jogszabállyal, ami Nagy-Britanniában érvényes.
- Ki kell találniuk, hogy milyen feltételek mellett dolgozhatnak továbbra is Nagy-Britanniában az uniós munkavállalók, és az unióban élő britek, és hogy honnan kiket engednek ezután letelepedni. Ez a leginkább átpolitizált kérdés, mert a kilépési kampány erősen épített a bevándorlásellenességre.
Az uniós szerződés két évet ad ezekre a tárgyalásokra, amikor a két év letelik, megszűnik Nagy-Britannia uniós tagsága, hacsak nem hosszabbít az Európai Tanács, ami az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján nem valószínű.
Arra számítunk, hogy a „Brexit” dosszié a következő évek állandó sajtótémája lesz, és ugyanolyan rendszerességgel tudósítunk majd róla, hogy hogyan haladnak a brit „kilépési fejezetekkel”, ahogy időről időre szóba kerül, hogy egy tagjelölt ország lezárt egy újabb csatlakozási fejezetet.
Egy biztos: elő kell állni egy kiszámítható tárgyalási rendszerrel, mert amit piac a legeslegjobban utál és ami a gazdaságot taccsra vágja az a bizonytalanság, amiből bőven lesz részünk a következő hónapokban.
http://index.hu/kulfold/eurologus/2016/06/24/nemet_mondtak_a_britek_az_europai_uniora/
Szétesik az Egyesült Királyság? Vagy szétesik az EU?
London június 24-én hajnalban. MTI/EPA/Hannah McKay
Nagyon kemények az első nyilatkozatok, miután egyértelművé vált, hogy a brit választók többsége arra szavazott, hogy lépjenek ki az Európai Unióból.
Újra éles az észak-ír kérdés
Észak-Írországban egyértelműen a bent maradás hívei győztek. Erre a katolikusok legerősebb ottani pártjának vezetője közölte, hogy akkor Észak-Írországnak ki kell lépnie Nagy-Britanniából, és csatlakoznia kell az EU-tag Írországhoz. Szerinte a protestánsoknak is ez lesz a legjobb.
Kilépnek a skótok, hogy visszaléphessenek?
A skót kormány egyik minisztere is arról beszélt reggel, hogy Skóciának ki kell válnia, hogy a terület az EU tagja maradhasson. A skótok többsége szintén az EU-ban maradásra szavazott. Nemrég már tartottak egy népszavazást a skót függetlenségről, de akkor győztek a maradni akarók. A skót nacionalisták már előre jelezték, hogy Brexit esetén új népszavazást kezdeményeznek majd.
A hollandok következnek?
A holland Szabadságpárt elnöke pedig bejelentette, hogy pártja elkezdi előkészíteni a kilépésről szóló népszavazást náluk is.
Cameronnak annyi?
A brit belpolitikai újságírók szerint David Cameron miniszterelnök és George Osborne pénzügyminiszter karrierjének vége, a kérdés csak az, hogy mennyi méltósággal távozhatnak. Az elemzések többsége néhány hetet ad még nekik. Cameronnak jövő kedden kellene tájékoztatni az Európai Tanácsot a brit kilépésről, ezt a szerepet még neki kellene végigvinnie.
http://444.hu/2016/06/24/szetesik-az-egyesult-kiralysag-vagy-szetesik-az-eu
Amikor csütörtökön este lezárult a Nagy-Britannia EU-ban maradásáról döntő népszavazás, a felmérések még a maradás győzelmét valószínűsítették, a valós eredmények azonban egészen mást mutatnak. Péntek reggelre egyértelművé vált, hogy a britek többsége a kilépés mellett döntött. A hírre hatalmasat zakózott a font, de a forint is gyengült. Kövesse velünk a brit népszavazás eseményeit percről percre!
- Eldőlt, 52-48 százalék arányban a britek az EU elhagyása mellett döntöttek
- Csütörtök este úgy zárult a szavazás, hogy minden felmérés a Brimain, a Maradás-tábor biztos győzelmét jósolta, a valós eredmények aztán hirtelen egészen mást mutattak
- David Cameron kormányfő minden bizonnyal bukik
- A font hatalmasat zuhant
- A skótok meglovagolnák a Brexitet, ismét nekifuthatnak a függetlenségnek
folytatás itt.
Brexit-dráma: a britek kilépnek
52-48-ra nyert a kilépéspárti tábor. Az EU-alapítók válságtanácskozást tartanak, a britek Cameron döntésére várnak, lemond-e. Skócia és Észak-Írország elszakadhat.
Váratlan eredmény a brit uniós népszavazáson: 51,9-48,1-re nyertek a kilépéspártiak, a feldolgozottság 100 százalékos. Az eredmény óriási meglepetés az utolsó közvéleménykutatások jóslataihoz képest, még a brexitpártiakat is meglepte - majdnem 1,3 millió szavazattal kaptak többet. Nigel Farage, az EU-szkeptikus UKIP vezetője késő este még azt mondta, valószínűleg vesztettek, hajnali ötkor viszont már arról beszélt: ez a nap lesz a Függetlenség Napja. A font árfolyama összeomlott. David Cameron miniszterelnök sorsa bizonytalan: Farage lemondásra szólította fel, ugyanakkor pártbeli ellenfelei este levélben arra kérték, maradjon. Bizonytalan a megosztott ország jövője is: Anglia és Wales a kilépésre, Skócia és Észak-Írország a maradásra szavazott. A Sinn Fein már az ír egységről szóló népszavazást követeli és a skót miniszterelnök is az elszakadásról beszélt. Kövesse az Origóval a híreket!
A 46,5 millió szavazópolgárból 33,5 millióan szavaztak. Közülük 17,4 millió a kilépésre és csak 16,1 millió a maradásra: 51,9 százalékos eredménnyel nyert a Brexit, a brit kiválás. Az ország ugyanakkor rendkívül megosztott: Angliában 53,5, Walesben 52,5 százalékot kapott a kilépés, ugyanakkor Észak-Írországban 55, Skóciában több, mint 60 százalék a maradásra voksolt.
Pedig úgy tűnt, maradnak
A szavazólapon egy kérdés és két választási lehetőség szerepelt. A kérdés úgy hangzott:Az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az Európai Unióból?".A kérdés alatt szerepelt a két válaszlehetőség.
Számolják a szavazatokat Forrás: AFP/Danny Lawson
A legnagyobb brit közvélemény-kutató, a YouGov nap közben végzett felmérése szerint 52 százalék a maradás mellett tette le voksát.
A YouGov 4772 brit megkérdezésével a szavazás napján végezte a felmérést. A részletes adatokból egyértelműen látszik, hogy (ha a felmérés jól tükrözi a tényleges végeredményt), a fiatal korcsoportok miatt nyernek a maradáspártiak. A 65 évesnél idősebbek 61 százaléka az EU elhagyására voksolt, az 50-60 éveseknek az 56 százaléka menne, a 25-49 éveseknek már csak a 44 százaléka, a 18-24 évesek között pedig csak 25 százalék szavazott a kilépésre.
Az iskolázottság is erősen korrelált az eredménnyel. A felsőfokú végezttséggel rendelkezők 71 százaléka a maradásra voksolt.
Több befektetési alap készíttetett saját használatra exit pollt. Peter Spiegel, a Financial Times hírszerkesztője forrásokból úgy értesült, ezek az exit pollok is ugyanazt az 52-48-as végeredményt mutatják, mint a YouGov felmérése.
Az Ipsos Mori még szerdán végzett, az urnazárást követően közzétett felmérése szerint 54:46 százalékos aránnyal győztek az Unió mellett szavazók.
Gibraltár nagyon maradni akart
Éjjel fél egykor befutott az első végleges részeredmény: Gibraltárban a szavazók 96 százaléka voksolt a maradás mellett. Egész pontosan 20 172 szavazatot kellett megszámolni, 19 322 választó állt ki az EU-tagság mellett.
Ezt követően érkeztek a végeredmények Newcastle-bből és Orkney-ról is, ezzel 57:43-ra módosult a szavazatarány, a maradáspártiak javára.
Billegett a mérleg
Sunderland szavazóinak 61,3 százaléka a kilépésre voksolt, Clacmannshire 57,8 százaléka a maradásra voksolt. Az összesített eredmény ezzel megfordult, 50,5 százalékon járt ekkor a kilépés.
Nem sokáig állt azonban a távozás felé a mérleg. Néhány kisebb körzet eredményét is figyelembe véve hazai idő szerint hajnali két órakor 51:49 arányban vezetnek az EU-pártiak. Fél órával később (még mindig minimális feldolgozottság, 15 körzet adatai alapján) már a kilépésre szavazók kerültek minimális többségbe (49,8:50,2 arányban).
A hajnali 3 óra egyre stabilabb kilépés melletti győzelmet mutatott (47-53 százalék), közel 100 ezerrel többen szavaztak az Unióból távozásra, mint a maradásra. Ekkor azonban még 353 körzet végleges adata hiányzott.
Komolyan gondolják a britek a kilépést?
Nem ünnepelhettek azonban sokáig az euszkeptikusok. A skót eredmények nagyot fordítottak az álláson: fél négyhez közeledve a szavazatok 50,9 százaléka szólt a maradás mellett. (Ekkor még 330 körzet adat nem volt ismert.) Négy órára pedig már 50:50 százalék volt a szavazatok megoszlása.
Az idő haladtával a kilépéspártiak fölénye nőtt: Drámai fordulatok után azonban hajnalra stabil előnyre tettek szert a kilépéspártiak. Magyar idő szerint fél 5 után már több, mint félmillió szavazat volt az előnyük a brexit támogatóinak, 52 százalék körül állnak. De nem hozott érdemi változást a következő 1 óra sem. Ekkor több mint 22 millió szavazat alapján 51,6 százalék a brexit mellett állt - még 80 körzet eredménye hiányzott.
A lázadók már nem lázadnak
David Cameron miniszterelnök kormányának és pártjának számos tagja szavazott az unióból való kilépés mellett, a miniszterelnök képviselte irányvonal ellen. A telegraph értesülései szerint 80 képviselő, beleértve az összes kilépéspárti minisztert levélben fordult Cameronhoz, hogy az eredménytől függetlenül maradjon hivatalban.
Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) vezetője pedig az első közvélemény-kutatási adatok publikálása után már úgy nyilatkozott „úgy tűnik", hogy bennmaradást pártolók győztek a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazáson.
folytatás itt
