Népszavazás: ezek a valódi kérdések, nem az, amiről a kormány beszél
Kedd reggel kerültek fel a kormany.hu-ra azok az új kormányinformációs plakátok, amelyek Brüsszel bevándorláspolitikájának hibáira hivatottak felhívni a figyelmet. Íme, az egyik:
A kvótaellenes népszavazás lebonyolítása 4,5 milliárd forintot szakít ki a költségvetésből.
Drágán mérik a kommunikációs szaktudást
A köztéri üzengetés nem olcsó mulatság, de legalább olyan személy érdekeltségére (is) bízták a feladatot, aki korábban már számos alkalommal bizonyított a közbeszerzésekben. Ő Csetényi Csaba, Rogán Antal szomszédja a Pasa Parkban. Az állami megrendeléseken elért sikereiről bővebben itt olvashat.
Az emlékezetes “Üzenjük Brüsszelnek” plakátokat a Kreatív szerint az Affiliate Network és a Network 360, Csetényi két érdekeltsége közösen készítette. Az Index írta meg, hogy a 3 milliárdos szerződés tárgya “a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása”. A 3 milliárd forintban azonban benne vannak már megvalósult projektek is, így például az adócsökkentésről, az otthonteremtésről, a családi adózásról szóló tájékoztató kampány is.
De akkor lássuk a 16 alternatív plakátot, amelyek elkészítése nem emésztett fel egyetlen fillér közpénzt sem.
A 24.hu szerkesztőségében igyekeztünk az örömteli és kevésbé szívderítő körülményeket is megénekelni, ha hiányol valamit, javaslatait ossza meg velünk kommentben!
A magyarok 14 liter 96 százalékos alkoholt isznak meg évente fejenként. Zacher Gábor toxikológus sem érti, hogy az adatok fényében miért nincsen alkoholstratégia. A szakember szerint tíz év alatt 600 ezerről 800 ezerre nőtt az alkoholisták száma Magyarországon.
Ezek a gyerekek egyáltalán nem kapnak információt a szűk környezetükön kívüli világról.
Nem is beszélve arról, hogy télen olvasni, tanulni sem tudnak, hiszen mire hazaérnek az iskolából sötét van. A gyermekszegénységről bővebben itt olvashat.
Ausztriába ömlenek a magyarok, az osztrák statisztikai hivatal szerint tavaly 8000 magyarral több érkezett hozzájuk. Az Egyesült Királyságba körülbelül 300 ezer magyar vándorolhatott ki.
Az Eurostat 2014-es felmérése szerint csak a horvátok érezték rosszabbnak az egészségi állapotukat. Az EU átlaga 6,8 százalék.
A megmérettetésen ötvennél is több csapat indult, a magyarok szépen meneteltek, egészen a rájátszásig.
A Center for World University Rankings 500-as listájára 2016-ban egyedüli magyar intézményként az ELTE került fel: a 488. helyet sikerült megcsípni.
A pontos számokat nem közölték, ezért a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) beperelte az ÁNTSZ-t az adatok nyilvánosságáért. Záporoznak a pokoli történetek a magyar kórházakban tapasztalt állapotokról.
A világ legrangosabb fizika csapatversenyén a magyar középiskolás csapatot Bánóczki Tímea, Varga-Umbrich Eszter, Kádár István, Nagy Balázs és Plaszkó Noel alkotta.
A 444.hu nézte meg az Eurostat adatait, eszerint a közzétevő országok között negyedéves alapon mi voltunk a legutolsók.
Idén a a tavalyinál is többet szánnak a közfoglalkoztatásra, 270 milliárd forint helyett 340 milliárd forintot.
Az uniós országok közül, éves összevetésben Magyarországon ugrottak meg legnagyobb mértékben, 15,2 százalékkal a lakásárak január-márciusban az Eurostat adatai szerint.
Az Eurostat felmérése szerint az arány a környező országok közül Ausztriában 95 százalék, Romániában 95,6 százalék, Olaszországban 98,4 százalék, Észtországban 96,3 százalék volt 2014-ben. A listát Luxemburg vezeti, ahol a középiskolások 100 százaléka tanul kettő vagy annál több idegen nyelvet.
A Budapest Intézet felmérése alapján 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel.
Az Alkotmánybíróság júliusi végzésében elutasította egy iskolai szegregációs ügy érdemi tárgyalását, az indoklás szerint nem merül fel Alaptörvényben foglalt jog sérelme. Jelenleg több hasonló ügy vár ítéletre a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Esélyegyenlőségi harcukról Kegye Adél és Daróczi Gábor mesélt a Roma Sajtóközpontnak.
A KSH adatai szerint a természetes fogyás 13 725 fő volt, ez 6 778-cal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Korábbi felmérésekből kiderült, hogy július második felében tetőzik a szexuális tartalmak keresése az interneten. Tavaly év végén a kazincbarcikaiak keresték a legtöbb online pornót.
http://24.hu/fn/gazdasag/2016/07/20/nepszavazas-ezek-a-valodi-kerdesek-nem-az-amirol-a-kormany-beszel/
Ez is egy hasonló gondolatsor a témában:
Tudtad, hogy azért gyűlölöd az idegeneket, mert keveset keresel?
A kvótanépszavazás kampánya jó ürügy lesz arra, hogy kormány ismét háttérbe szorítson olyan témákat, melyek megoldása fontosabb lenne minden eddiginél a következő kormányzati ciklusban. Itt nem egyszerűen az oktatás vagy az egészségügy agóniájáról van szó, hanem egy generális problémáról, amit úgy fogalmazhatnánk meg legegyszerűbben, hogy Magyarország szellemi és fizikai kiüresedése. Ennek legfőbb oka, hogy lassan minden ország vonzóbb célpont a magyarok számára, mint a saját hazájuk. Ráadásul, ez nem a nemzeti elkötelezettség hiányából, hanem a fizetések megalázó mértékéből következik.
Fotó: hirek.ma
Bármi is lesz az október 2-i népszavazás végeredménye, a rendszerváltás utáni Magyarország eljut egy olyan mélypontra, melyből nagyon nehéz lesz kikapaszkodnia. Lényegében mindegy, hogy a kormánynak sikerül-e négymillió embert az urnákhoz csábítania félrevezető információkkal és kőkemény rasszista kampánnyal, Orbán Viktor azt a célját mindenképpen eléri, hogy a hazánkat sújtó legfontosabb kérdések továbbra is maradjanak a háttérben, az ellenzéki, és/vagy értelmiségi körökön kívül szinte senki se beszéljen azokról az égetően fontos ügyekről, melyek jóval fontosabbak, minthogy letelepedhet-e Magyarországon ezer, netán kétezer menekült.
Pedig ezek az ügyek már a kormányt is cselekvésre sarkallják, ugyanis egyértelmű, hogy két, látszólag egymásnak ellentmondó folyamat rombolja az ország gazdasági esélyeit. Az egyik a jelentős munkanélküliség (a közmunkások is ide értendők), illetve az egyre kínzóbb munkaerőhiány. Lázár János, a kormány második embereként rendkívül egyszerűen, ám hazug módon igyekezett feloldani ezt az ellentmondást: majd a közmunkások és munkanélküliek segítenek a képzett munkaerő után kutakodó cégeknek. Nos, ez talán igaz lenne, ha a 19. század második felében lennénk, amikor a nagy folyószabályozásokhoz kerestek kubikusokat az állami megbízást teljesítő cégek. Ma azonban nem elsősorban az emberi erőre, hanem a szakértelemre áhítoznak a a vállalkozások, és ebből bizony hiány mutatkozik.
Van azonban ennél nagyobb gond is: Magyarországon olyan alacsonyak a bérek, hogy a szakképzett, elsősorban fiatal munkavállalók elhagyják az országot, külföldről pedig még a szomszédos országokból sem jönnek ide akár magyarul beszélő és - Varga Mihály megfogalmazásával élve – kulturálisan integrálható tömegek, így merülhetett fel az a magyar kormánytól rendkívül szokatlan ötlet, hogy néhány tízezer munkavállalót importáljunk távolabbi régiókból. Persze, konkrétumok nem hangoztak el, mert a vérszomjas liberális sajtó azonnal darabokra szedné az idegenek ellen uszító hivatalos álláspontot.
A gond tehát az, hogy Magyarországon a vékonyka gazdasági növekedésből nem részesülnek a munkavállalók, sőt, a bérek alacsonyan tartásával tudnak nyereségesek maradni a multik és a hazai cégek, és csak így biztosított az az adóbefizetés, amelyből a kormány által is elismerten túlméretezett közszférát el tudják tartani. Mellékesen a közszféra legtöbb szegmensében sincsenek megfelelően magas bérek, így lényegében szinte mindegy, hogy az állami vagy a magánszférában vállal munkát valaki. Egyedül a budapesti bérek közelítik meg az európai átlagot, no és a Dunántúl bizonyos régióiban, ami ékes bizonyítéka annak, hogy szociális erővonalak mentén területileg is kezd kettéhasadni az ország.
Fotó: hvg.hu
Ha nincsenek magasabb bérek, nem tudják feltölteni az üres állásokat, ha továbbra is éhbérért tartják rövid pórázon a közmunkásokat, és csak statisztikailag tüntetik el a munkanélküliséget, akkor hatalmas bajok keletkezhetnek az államháztartásban is. A szinte kimeríthetetlen uniós források egyik legfőbb veszélye, hogy a kormány el tudja titkolni a valós gazdasági helyzetet, és az ebből következő veszélyeket. Pedig a nagy állami osztogatások helyett sokkal fontosabb lenne stabilizálni a középosztály helyzetét, olyan adófizetői réteg kialakítására törekedni, amelynek befizetéseire akkor is számíthat a költségvetés, amikor az EU már nem önti a pénzt a keleti tagországokba.
A magyar kormány arra az ősi törvényszerűségre játszik rá, mely szerint a szegények és kiszolgáltatottak lelki világának jót tesz, ha belerúghatnak a náluk is szegényebb és kiszolgáltatottabb embertársaikba. A magyar átlagpolgár, ha nem is szegény, de jómódúnak semmiképpen sem mondható. Az ide érkező menekültek ugyan csak tranzitországnak tekintik hazánkat, arra mégis jók, hogy ezt a nem túl humánus hajlamunkat ellenük fordítsa a kormány. Amennyiben Magyarországon megközelítőleg annyit keresnének az emberek, mint Ausztriában, talán itt is szeretnének maradni, persze ez a veszély egyelőre nem fenyeget bennünket. A kormány legújabb menekültellenes plakátjait látva nosztalgiával gondolunk arra, amikor a magyarok munkájának elvételével riogattak bennünket a migránsáradat kapcsán. Bár lenne olyan jól megfizetett munkánk, melyet féltenünk kéne a menekültektől! Mert ahogy egy ősi dakota közmondás tartja: "Ha teljesen magadba zuhansz, mert a sápadarcúak mindent elvettek tőled, keress egy olyan indiánt, aki nálad is szerencsétlenebb, és mindjárt jobb kedvre derülsz."
http://szeka.blog.hu/2016/07/21/tudtad_hogy_azert_gyulolod_az_idegeneket_mert_keveset_keresel
