Ma Varga Mihály őszinteségi rohamot kapott
Egészen meglepő módon Varga Mihály, gazdasági miniszter önkritikus, a realitásokkal már-már szembenéző hangot ütött meg egy konferencián - néhol egyenesen meghazudtolva a mindenhonnan ömlő propagandát.
A Hungarian Business Leaders Forum pénteki rendezvényén szólalt fel elsőnek Varga Mihály. Beszédében bár méltatta az idei gyors növekedést, annak jelentőségét nem túlozta el: "Már nem vagyunk sereghajtók" - mondta, és kiemelte, hogy a gyorsulás nem fiskális stimulussal, hitelfelvétellel indult be. A miniszterben azonban - ritka alkalom - volt annyi realitás, hogy hozzáfűzze: a gazdasági élénkülést az uniós források fűtik.
Ez a tónus és az uniós források felhajtó erejének elismerése mindeddig nem volt sajátja a kormányzati kommunikációnak. Varga azonban még ennél is tovább ment, amikor elismerte: a munkaerő, a tőkehelyzet és a technológia ismeretében kalkulált potenciális növekedés még nem meggyőző, és ha a gazdaság a jelenlegi struktúrában marad, akkor nemhogy további növekedés, de inkább lassulás várható.
Levegőt is alig kapunk: a gazdasági miniszter nyilvánosság előtt elismerte, hogy tartós, 3 százalék fölötti GDP-bővülésről szőtt miniszterelnöki álmoknak aligha van realitása a magyar gazdaság jelenlegi szerkezetében. Egy pillanatra már aggódni kezdtünk ennél a pontnál Varga további, kormányzati karrierjéért, de az államadósság elleni szabadságharc interpretálásában már visszacsúszott a megszokott, propagandista szerepbe.
Ennek kapcsán ugyanis kijelentette: a magyar állam eladósodásának trendje megtört, ezt a magán-nyugdíjpénztári pénzek is segítették, összességében 10 százalékkal vitte lejjebb az adósságpályát. Ez olyan egyszeri forrás volt, ami az államháztartási hiány csökkentéséhez is hozzájárult - ismerte el Varga.
Bár a gondolat második fele igaz, a 10 százalékos csökkenés közelében sincs a valóságnak. Az államadósság szintje idén 79,2 százalék lesz a kormány várakozásai szerint, szemben a 2009 végi 79,5-tel. Az adóssággal kapcsolatban Varga még megjegyezte: ha a devizahitelezésből fakadó kockázatokat ki lehet iktatni, akkor csökken az országkockázat, és sikerülhet kikerülni a bóvliból. "Azon kell dolgozni, hogy a bóvli megváltozzon" - hangsúlyozta.
Az önkritika-cunami tovább folytatódott, amikor Varga a foglalkoztatottságot kezdte elemezni. Ismeretes: Orbán Viktor szerint kormányra kerülése előtt 1,8 millió magyar adófizető volt, most azonban 4,2 milliónyian vannak, és a kormány meg sem áll a teljes foglalkoztatottság eléréséig. A kormányfő gazdasági minisztere ezzel szemben kijelentette: 2010 és 2014 között nagyjából 3,8 millióról 4,2 millióra nőtt a foglalkoztatottság. A növekmény felét pedig a közmunka adja - derült ki a miniszter szavaiból, aki ezt azzal kommentálta: "Nem ragadhat bele 200 ezer ember ebbe a helyzetbe. Nem lehet az a cél, hogy a közmunka-jövedelem segély jellegű legyen, amire már van rá példa. Jobban kell alkalmazkodni a szezonális igényekhez, mert a nyári időszakban már gondot jelentett a mezőgazdaságban és a turizmusban a csúcsidőszakokban megfelelő munkaerő találni" - tette hozzá.
"A foglalkoztatás javulásában a külföldi elhelyezkedés is segítséget jelent" - mondta, ami abból a szempontból jelent gondot, hogy néhány területen - például az egészségügyben - már nincs elég szakképzett, magasan kvalifikált munkavállaló, ami "kritikus helyzeteket teremthet".
Lássuk be, eddig arra sem nagyon volt példa, hogy kormányzati szereplő elismerje: a funkcióját tévesztett közmunka és a külföldi munkavállalás tolja a foglalkoztatottsági statisztikát. Végre egy őszinte hang - kíváncsian várjuk, meddig marad így.
Szerző: trencséni
