A nyugdíjak között jelentősek az európai különbségek, és erős pozitív korreláció van a nyugdíjba vonulással kapcsolatos pénzügyi tudatosság és a havi nyugdíjak szintje között. A jelentés megállapította, hogy a 65 éves és idősebb európaiak számára a keresethez kötött nyugdíjak jelentik az elsődleges jövedelemforrást. Az uniós fogyasztók kevesebb mint fele bízik azonban abban, hogy nyugdíjas éveik alatt elegendő pénzük lesz a kényelmes élethez, ami aggodalomra ad okot a nyugdíjak megfelelőségével kapcsolatban. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi járandóságok összege nemcsak az EU-ban, de Európában is – derül ki az Euronews Business jelentéséből.
Az Eurostat adatai szerint az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíjkiadások az EU-ban 2021-ben – ennél frissebb adatok még nem elérhetők – igen eltérőek voltak: a luxemburgi 2575 eurótól a bulgáriai 226 euróig, míg az uniós átlag 1224 euró volt. A tágabb értelemben vett Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) és az EU-tagjelölt országokat is beleértve, Izland jelentette a legmagasabb átlagot, 2762 eurót, míg Albánia a legalacsonyabbat, 131 eurót – írja a portál.
Magyarországon 398 euró volt a havi átlagos nyugdíj a vizsgált időszakban, aminél csak Litvániában (394 euró), Horvátországban (388 euró), Szlovákiában (386 euró) és Romániában (382 euró) volt alacsonyabb a juttatás.
Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj az EU „négy nagy” országának mindegyikében meghaladta az uniós átlagot: Olaszországban volt a legmagasabb az egy ellátottra jutó nyugdíj, 1561 euró, míg Franciaország, Spanyolország és Németország közel azonos, 1450 euró körüli értéket mutatott. A skandináv országok is jól teljesítettek, az átlagos öregségi nyugdíjak meghaladták a „négy nagy” országét. A hét legrosszabb helyezést azonban mind a balkáni országok érték el, Luxemburgban az öregségi nyugdíjakra fordított átlagos kiadások majdnem 11-szer magasabbak, mint Bulgáriában.
Magyarországon az évi 7608 eurós szint az alsó házban van. De rosszabb még a helyzet Bulgáriában (5241), Szlovákiában (5651), Horvátországban (6955) és Litvániában (6963 euró) is.
Vásárlóerő-paritáson (PPS) mérve az eltérések jelentősen csökkennek, az átlagos öregségi nyugdíj a bulgáriai 437-től a luxemburgi 1681-ig terjed. Ez azt jelenti, hogy egy luxemburgi nyugdíjas közel négyszer akkora bruttó nyugdíjat kapott, mint egy bulgáriai.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2023-as Eurobarométer-felmérése szerint az uniós fogyasztók mindössze 42%-a bízik abban, hogy nyugdíjas évei alatt elegendő pénz áll majd rendelkezésére a kényelmes élethez, és ez jelentős eltéréseket mutat az egyes országok között.
Magyarország csak az emberek 30 százaléka érzi, hogy meg tud majd élni a nyugdíjából.
Az Euronews Business erős pozitív korrelációt talált a nyugdíjas évek alatti kényelmes élethez szükséges pénzügyi bizalom szintje és az öregségi nyugdíj havi összege között. Ez a korreláció azt jelzi, hogy a magasabb nyugdíjakkal rendelkező országokban magasabb a bizalom szintje, míg az alacsonyabb nyugdíjösszeggel rendelkező országokban a bizalom inkább csökken. Felidézik, hogy az Európai Parlament rámutatott az időskori szegénység kockázatára, és számos ajánlást tett az uniós nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának és megfelelőségének megerősítésére.
A nyugdíjrendszerek jelentős különbségei miatt kihívást jelent a nemzetközi nyugdíjszintek összehasonlítása, és a számadatok nem feltétlenül tükrözik az egyes országok egyéni öregségi nyugdíjak szintjét vagy megfelelőségét.
