A Media1-nek eljuttatott írásos ítélet szerint a Pécsi Törvényszéken is pert vesztett Orbán Viktor, elutasította ugyanis a bíróság a kormányfő magánszemélyként benyújtott keresetét a Pécsi Stop nevű helyi hírportál ellen. Ezzel Orbán 10 nap alatt már a 6. bírósági perét vesztette el első fokon, igaz, akadt egyetlen olyan szerkesztőség elleni eljárás is, ahol a bíróság neki kedvezett, de ott már biztosan fellebbezés lesz. Az elsőfokú ítélet szerint jogszerűen írta le azt a portál, hogy „Hans Reisch közölte: Orbán Viktor már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”, ugyanis a szöveget teljes egészében, kontextusában kell értelmezni.

A Pécsi Törvényszék 386.351 Ft perköltség és 36.000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért a kormányfő megalapozatlanul citálta bíróság elé a pecsistop.hu címen elérhető hírportál szerkesztőségét, ezért a felperes pervesztessé vált.

A bírósági ítélet nem jogerős. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy Orbán Viktor fellebbez-e ellene, vagy beletörődik és fizet.

Orbánt ezúttal is a Biczi és Turi (korábbi nevén Biczi és Tuzson) Ügyvédi Iroda képviselte, amelynek kormányközeliségét mi sem bizonyítja jobban, hogy vezetőjük, Biczi Tamás Kötter Tamás művésznéven a Megafon nevű, internetes agitprop műhely egyik ismert arca is egyben. Ráadásul az ügyvédi iroda korábbi névadója Tuzson Bence igazságügyi miniszter.

Dr. Simon Károly László, a Pécsi Törvényszék bírája arra a megállapításra jutott, hogy a Litresits András ügyvéd által képviselt alperes, a Pécsi Stop valójában semmiféle jogsértést sem valósított meg akkor, amikor szemlézte Hans Reisch, a SPAR vezérigazgatójának azon nyilatkozatát, ami az osztrák Lebensmittel Zeitungban jelent meg arról, hogy Orbán oligarchái miatt menekít ki vagyont Magyarországról az élelmiszermulti.

A bíróság ítéletében részletesen levezette azt is, hogy még az a mondat is teljesen jogszerűen jelent meg a lapban, hogy „Hans Reisch közölte: Orbán Viktor már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.”.  Orbán szerint valótlan tényállításról van szó. A rokon is azt állította, hogy ez valótlan. Csakhogy a szöveget kontextusában kell nézni.

Az indoklás részletesen

A részletes, írásba foglalt indoklás szerint a bíróság abból indult ki, hogy a közlemény felperes által sérelmezett része az a mondat, amely szerint „Hans Reisch közölte:
Orbán Viktor már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.” Ez a közlés szövegkörnyezetéből kiragadva kétségtelenül magában
hordozza azt a tényállítást, hogy a felperes befektetési lehetőséget kért a Spar hazai leányvállalatába, mindazonáltal a bíróság szerint a cikk egészét és szövegösszefüggéseit tekintve a szóban forgó kijelentés közvetlenül és szorosan kapcsolódik a magyar kormány állítólagos nyomásgyakorlásával és a Spar sérelmeivel kapcsolatos fejtegetésekhez, vagyis a sérelmezett állítás összességében annak a közéleti vitának a szerves része, amely a Spar és a felperes által képviselt magyar kormány között zajlik, így csak a szövegkörnyezetbe beágyazottan bírálható el. A társadalmi-közéleti vita eldöntése, továbbá a vita során megjelenő közlésekben, állításokban való „igazságtétel” – a fent kifejtettek szerint – nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya.

Másrészt a törvényszék megítélése szerint – egyetértve az alperes ezzel kapcsolatos érvelésével – a közvélemény széles rétegeit érintő intenzív társadalmi, közéleti vitában megjelenő közlésekre is vonatkozik az Alkotmánybíróságnak a politikai vitákra vonatkozó álláspontja. Eszerint a politikai vita keretében megfogalmazott tényállítások meghatározása
nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel. A mérlegelés tehát egyértelműen túlmutat a kijelentés elemeinek
pusztán bizonyíthatósági teszttel történő vizsgálatán, és az ügy valamennyi körülményének értékelését igényli. Ha az egymásra tett kijelentések közvetlenül a közéleti szereplők politikai
tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkozik, akkor – még ha állító módban fogalmazták is meg – vélelmezhető a közlés véleményként való
értelmeződése. Szintén védelem alá tartozhat a kritika túlzó, meghökkentő megfogalmazása akkor is, ha a túlzás esetleg ténybeli kérdést is érint. Kétség esetén ráadásul a mérlegelés arra
is támaszkodhat, hogy egyes részletek tényszerű cáfolatára széles körű lehetőség nyílik.

Harmadrészt a közlés alkotmányos értelemben vett véleménykénti értékelését erősíti, hogy a két vitázó fél vezetője, a miniszterelnök és az elnök-vezérigazgató viszonylatában jelenik
meg, a cikk a Spar közelmúltbeli és régebbi sérelmeit taglalja, és a cikk a sérelmek közepette a sértettként fellépő fél vezetőjének megszólalását idézi, következésképpen az átlagolvasó
számára szükségszerűen adódik, hogy a vita és a sérelmek hevében tett kijelentései túlzóak is lehetnek, így azokat kellő kritikával kell kezelni. A cikk címe figyelemfelhívó céllal kétségkívül ráerősít a felperes által vitatott kijelentésre azzal, hogy azt kiemeli a „Spar-vezér” által a cikkben sorolt sérelmek listájából, ugyanakkor a cikk címe – más szavakkal, de – hűen és nem öncélú torzítással adja vissza a cikk törzsszövegében is megjelenő kijelentést. A felperes által sérelmezett állítás önmagában amiatt, hogy név nélkül a felperes „rokonát” említi, nem sérti a felperes magánautonómiáját, a kijelentés nem megalázó, nem lépi túl véleménynyilvánítás határát, nem gázol bele a felperes emberi méltóságának, a becsületének vagy jóhírnevének korlátozhatatlan magjába.

Negyedrészt a bíróság maradéktalanul egyetért az alperessel abban is, hogy a felperesnek – státuszából adódóan – az azonnali cáfolatra különösebb nehézségek nélkül rendkívül széleskörű lehetősége volt, emiatt nincs érdemi jelentősége annak sem, hogy az alperesi szerkesztőség az utánközlés megjelenése előtt megkereste-e akár a miniszterelnöki, akár a kormányzati sajtószolgálatot a cikkbeli állítások kommentálása érdekében. Annak vizsgálata pedig, hogy a kereset tárgyát képező sajtócikk megfelelt-e az Smtv. 13. §-ának, azaz kielégítette-e a kiegyensúlyozott tájékoztatás jogszabályi követelményét, sajtó-helyreigazítási perben közömbös, hiszen az Smtv. 12. §-a által szabályozott sajtó-helyreigazítás joga a valótlan tény híresztelése esetén illeti meg az érintettet. A törvényszék a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye kapcsán még megjegyzi, hogy az az Smtv. 13. § (1) bekezdése alapján egyébként is csak az Smtv. 1. § 5. pontja szerint minősülő lineáris médiaszolgáltató esetén vizsgálható; mivel jelen perben az alperes az Smtv. 1. § 6. pontja szerint minősülő sajtótermék szerkesztősége, vonatkozásában a felperes sikerrel nem hivatkozhat a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megszegésére.

Sorra bukja a pereket a Fidesz elnöke

A miniszterelnök az elmúlt napokban 2 pert is vesztett a Fővárosi Törvényszéken az RTL.HU ellen, 1-et a Magyar Narancs ellen. Szintén elvesztette az Index és az Economx című lapok elleni perét – utóbbi azért is különösen érdekes, mivel az Index és az Economx Mészáros Lőrinc közeli médiaterméknek számít, ráadásul nem számoltak be az ítéletekről. Eddig egyetlen médium ellen áll nyerőre Orbán, ez pedig a Klubrádió, mely azonnal jelezte, hogy fellebbez a szerinte igazságtalan ítélet ellen.

A miniszterelnök egyébként perli a 24.hu-t, a 444.hu-t és a Hírklikket is, így van esély rá, hogy a következő napokban további pereket veszítsen, vagy akár nyerjen. Az üggyel kapcsolatos írásaink itt érhetők el.

https://media1.hu/2024/05/16/orban-spar-pecsi-stop-torvensszek-itelet-sajtoper/