a szuverenitási kérdés most az, hogyan szabadulunk meg a fosszilis energiahordozóktól, csakhogy ezt nem segíti sem a Lázár János vezette tárca a vasút leépítésével, sem pedig a Lantos Csaba irányította „Energiaszennyezési Minisztérium”.

Válaszában Koncz Zsófia, az energiaügyi tárca államtitkára azt mondta, az LMP-s képviselő mintha „kötekedne”, pedig a tárca minden lépését a jó szándék vezeti, és sikerült is eredményeket elérni, céljuk pedig a zöldenergia növelése. Úgy vélte, a magyar gazdaság jövőjét is csak a zöldenergia tudja biztosítani, Paks pedig stratégiai cél, hiszen az üzemidő-hosszabbítással és az új blokk építésével az energiafüggetlenség erősítése a kormány szándéka.

A hazaáruló és hazaárulás szavak használata szinte mindennapossá vált a közbeszédben, de Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában muszáj volt, hogy használja, mert szerinte mással nem lehet kifejezni Márki-Zay Pétert és Karácsony Gergelyt, valamint azt, hogy amerikai pénzügyi-gazdasági körök finanszírozták a kampányaikat. Toroczkai – szavai szerint azért, hogy nagyon ne nyugodjanak meg –

a Fideszt is „lehazaárulózta", mert szerinte álságos, hogy szuverenitásvédelmi törvénycsomagot adtak be, miközben kiszolgálják az „oltáslobbit”, a „vakcinabizniszt” és a WHO-t,

ráadásul a készülő digitális állampolgárság programban a magyar emberek adatai is könnyen amerikai kezekbe kerülhetnek szerinte. A Mi Hazánk elnöke kifakadt a Metára, mert az ő Instagram-oldalát is lekapcsolták. Válaszában Dömötör Csaba államtitkár azt mondta, ő is elképesztőnek tartja, hogy milyen sok pénz érkezett a baloldali pártokhoz külföldről, még ha meg is próbálják tagadni. Szerinte „ezek a dollárok beépületek a baloldali politika formálásába, minden szakpolitikai álláspontba”. Megjegyezte: nem mennek külföldre az állam által kezelt adatok, nagyon szigorúak az adatvédelmi előírások, ráadásul szerinte a baloldalról kell inkább félteni az embereknek az adataikat.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd politikusa Karsai Dániel és a szintén ALS-betegségben szenvedő sorstárai helyzetére igyekezett felhívni a figyelmet. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar emberek négyötöde ilyen esetekben támogathatónak tartja az eutanáziát egy felmérés szerint. Az ellenzéki képviselő szerint erről kellene inkább a kormánynak nemzeti konzultációt folytatni, de mivel erre nem lát esélyt, azt javasolja, hogy tartson egy vitanapot a kérdésben az Országgyűlés.

Válaszát Répássy Róbert államtitkár azzal kezdte, hogy együttérzéséről biztosította Karsai Dánielt, de felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az aktív eutanázia nem engedélyezett, és amikor a Karsai által indított perben a magyar kormány benyújtotta a maga álláspontját, csak ennek felelt meg. Személyes álláspontja szerint

ma az aktív eutanázia tiltott, és úgy jó, ha ez így is marad."

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a vendégmunkástörvényt, pontosabban az ezt célzó, frissen benyújtott idegenrendészeti törvényt bírálta és „migránsmunkásokat” emlegetve azt kifogásolta, hogy a magyar kormány a magyar munkavállalókat nem segíti, ehelyett vendégmunkások tízezreit engedi be az országba. Válaszában Rétvári Bence államtitkár megnyugtatta az ellenzéki képviselőt, hogy „migráns" sehogy nem jöhet be Magyarországra, se munkásként, se másként, egyébként pedig a vendégmunkások nem vehetik el a magyar emberek elől a munkát.

Gelencsér Ferenc (Momentum) is a szuverenitási törvényt hozta fel, és a jogszabálytervezet „megfélemlítési törvénynek” nevezte, olyannak, amely elfedi a rossz kormányzást, egymásnak uszítja az embereket és szerinte ez is orosz mintára készített törvény, ahogy olyan volt a civiltörvény vagy a „gyermekvédelmi” törvény. Szerinte ez nem segíti az EU-s pénzek megszerzését.

Válaszában Dömötör Csaba államtitkár szerint az ellenzék folyamatosan „mószerolja" Magyarországot az EU-ban, az ellen dolgozik, hogy megkapja az ország a neki járó uniós forrásokat. Megjegyezte, hogy a szuverenitásvédelmi törvényre nagy szükség van, többek közt éppen a külföldi támogatást elfogadó ellenzéki pártok miatt. Hozzátette: az ellenzék támadja a nemzeti konzultációt is, amely a szuverenitásvédelemre épül, és azt is azért támadják, mert nem az embereket, hanem a külföldi megbízóikat képviselik.

A Fidesz halad tovább a putyini úton, most éppen egy, a Gestapóra hajazó, „a kőkemény diktatúrákra jellemző” szervezet létrehozására készül – ezt már Tóth Bertalan (MSZP) állította a szuverenitásvédelmi törvénycsomagra hivatkozva, amely előírja a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását írja elő. Az ellenzéki politikus úgy látta – felsorolva az egyes tárcák eddigi tevékenységét –, hogy a kormány a hibás kormányzásról akarja elterelni a figyelmet, és

a propaganda az egyetlen, amiben sikeresek, csak éppen azzal jóllakni nem lehet, legfeljebb émelyegni tőle."

Válaszában Menczer Tamás államtitkár kicsit messzebbről indított és egy sor más ellenzéki felszólalóra reagálva a háborús veszélyhelyzet szükségességével jött, „háborúpártizta" a baloldalt, Magyarországnak járó és az ellenzéki lobbizással, „aknamunkával" visszatartott uniós pénzekről beszélt. Szintén bírálta, hogy a nemzeti konzultációt kritizálta az ellenzék, amely magatartással szerinte a baloldal „lenézi" ezt az akciót és az embereket. Végül a Fidesz által benyújtott „szuverenitásvédelmi" törvénycsomagról csak annyit mondott, azt szerinte azért támadja az ellenzék, mert „fél tőle".

Varju László (DK) napirend előtti felszólalásában hosszan kritizálta az Orbán-kormány gazdasági intézkedéseit és megállapította: Orbán Viktor miatt van bajban Magyarország. Az ellenzéki politikus megígérte, hogy Dobrev Klára kormányra kerülve szociáldemokrata fordulatot hajt majd végre. Választában Tállai András államtitkár „kicsit hangos és erősen túlzó" felszólalásként jellemezte Varju mondandóját, és kitért arra, szerinte egyáltalán nem mindennek az oka Orbán Viktor, mert „például a háborút biztos nem ő kezdeményezte." A magas inflációt részben amúgy arra vezette vissza, hogy az EU-tól nem kapja meg Magyarország a neki járó pénzt. Amúgy

az államtitkár szerint a kormány nemhogy hibázna, hanem sorra hoz jó döntéseket.

Az ellenzékiek után kormánypárti napirend előtti felszólalások is következtek. A KDNP-s Latorcai János például a nemzeti konzultációt dicsérve, annak egyik elemét kiemelve arról beszélt, hogy a „migránsok magukkal hozzák törzsi szokásaikat", ez vezet a zavargásokhoz például. A kormánypárti politikus szerint azonban „nem kell félelemben élnünk", ha a kormány erős felhatalmazást kap a migrációs helyzettel összefüggő politikájára a nemzteti konzultáció nyomán. Latorcai kitért arra is, hogy a kormány által beterjesztett idegenrendészeti törvény a vendégmunkások szabályozásával is a biztonságot növeli. Megjegyezte: „a nemzeti konzultáció erőt ad, töltsük ki minél többen és védjük meg eredményeinket". Válaszában Dömötör Csaba államtitkár is fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt, szerinte kivétel nélkül nagyon aktuálisak az abban szereplő kérdések.

Varga Judit (Fidesz) „sorosozással" nyitott, és szerinte harcolni kell az ellen, hogy Soros György saját külpolitikát építve a saját akaratát akarja rákényszeríteni kormányokra és az emberekre. Ennek eszköze volt szerinte az, hogy „a valódi civil társadalmat" elárulva pénzeltek ellenzéki pártokat külföldi adományokkal. Szerinte ennek megakadályozására született a Fidesz javaslata a „szuverenitásvédelmi" törvényre, ami csak az Európai Unióban készülő „külföldi befolyást" gátolni célzó, tervezett, bár most éppen jegelt elképzelésre hasonlít. Válaszában Zsigmond Barna Pál, az Európa-ügyi szaktárca államtitkára elismerte, súlyos fenyegetés éri a magyar szuverenitást, szerinte ilyen az Európai Unió döntéseiben az egyhangúság előírásának tervezett eltörlése, de

ezt a kormány nem engedi, mert akkor „Brüsszel el tudná törölni a rezsicsökkentést, befogadtatná velünk a migránsokat és eltöröltetnék a „gyermekvédelmi" törvényt is".

https://hvg.hu/itthon/20231127_Minden_a_szuverenitasrol_szol_ma_a_Parlamentben_zoldenergia_kulfoldi_dollarok_Karsai_betegsege