Márciustól 15,4 százalékkal emeli előfizetői díjait a Vodafone – jelentette be kedden a magyar állam és a kormányközeli 4iG tulajdonában lévő cég. A távközlési díjak Magyarországon nőnek a legmagasabb mértékben az elmúlt évben, ezt már az Magyar Nemzeti Bank is kifogásolta nemrég.
- A távközlési cégek visszatekintő árazást alkalmazhatnak, vagyis az előző év inflációját beépíthetik az áraikba. Így a társaság már januártól, sőt akár 22 százalékkal is emelhetett volna.
Számokban: a Vodafone az év elején 9,4 százalékkel emelte díjait, a Magyar Telekom és a Yettel tavasszal 14,5 százalékkal. A korábban olcsóságáról híres Digi a Hvg360 cikke szerint esetekben 70-100 százalékos áremelést hajtott végre.
Miért fontos ez? Az áremelkedések legfőbb oka a jegybank júniusi elemzése szerint a verseny hiánya. A korábban önálló nagy cégek közül a Digi, az Invitech, a UPC és a Vodafone is egybeolvadt az új állami/kormányközeli tulajdonlás alatt, és a Yettelben is 25 százalékos részesedése lett az államnak.
- A jegybank szerint a fent idézett áremelési technikával olyan elemek is beépülhetnek, amelyek az ágazatot kevésbé érintik, így pedig a távközlési áremelés valójában az inflációt gerjeszti, miközben a vállalati profitot növeli.
- A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon, ahogy a múlt héten a Direkt36 is bemutatta. A lap egyik forrása szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre.
Alulnézet: a Momentum elnökségi tagja, Ilyés Márton a versenyhivatal beavatkozását kérte, mert számítása szerint a UPC-Digi fúzió, illetve 4iG felvásárlás után 117 magyar településen jött létre távközlési monopólium. A lakosok olyan nagy városokban sem tudnak már szolgáltatót választani, mint Dunaújváros vagy Veszprém.
Tágabb kontextus: egy Európai Bizottság számára készített 2021-es – vagyis még az állami térnyerés előtti – jelentés szerint Magyarországon a vezetékes szélessávú szolgáltatások ára alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az egybegyúrt vezetékes és mobil csomagok, és a mobil szélessávú szolgáltatások azonban drágábbak voltak az átlagnál.
- Emellett a magyar piacot általánosságban jellemezte, hogy uniós összevetésben olcsó szolgáltatást inkább csak a belépő szinteken nyújtottak a cégek, a nagyobb sávszélességeknél és használatnál ezek drágák voltak.
- Az uniós országokban az elmúlt egy évben Magyarországon (és Lengyelországban) nőttek leginkább a kommunikációs költségek. Míg nálunk minden alaposan drágul, egy tucat uniós országban inkább árcsökkenések voltak jellemzőek.
https://g7.hu/elet/20231025/magyarorszagon-dragulnak-legjobban-a-telefonszamlak-miutan-az-allam-elkezdte-uralni-a-piacot/
