He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Ezért nem merik máig felnyitni a tudósok az ősi kínai császár sírját

2023.03.01. 07:23 guma

A világ nyolcadik csodájaként számontartott agyag hadsereg Kína első császárának sírját őrzi. Csin Si Huang-ti Közép-Kínában, a Li-hegy gyomrában, több mint kétezer éve fekszik háborítatlanul, a régészeknek sok fejtörést okozva. A császár nyughelye annyi rejtélyes legendával övezett, hogy feltárását már lassan 50 éve halogatják a kutatók.

Az agyagkatonákat a közeli földből épített piramis alatt nyugvó császár túlvilági védelmére állították hadrendbe. Teljes életnagyságukban, kicsit talán túlméretezve, megtalálhatunk köztük katonákat, parasztokat, lovakat, hivatalnokokat, akrobatákat, lányszobrokat, erőművészeket és zenészeket.

A terrakottakatonák felfedezésük óta szenzációként járják a világot, Magyarországon az első kisebb kiállítás az 1980-as években volt, de tavaly is láthatott belőlük pár példányt a hazai nagyérdemű.

De vajon mit tud a császár mauzóleuma, hogy még mindig titok övezi?

A régészeti lelet felfedezése

1974-ben kútásó parasztok minden idők egyik legfontosabb régészeti felfedezésére bukkantak az északnyugat-kínai Senhszi (Shaanxi) tartományában, Hsziantól (Xian) 35 kilométere keletre egy szerény mezőn. Ásás közben egy agyagból készült emberi alak töredékei tárultak eléjük. És ez csak a jéghegy csúcsa volt. A régészeti ásatások során kiderült, hogy a mező több árkot rejt, melyekben katonák és harci lovak ezreinek életnagyságú terrakottamodellje áll titkos szoborparkként.

A feltételezések szerint ennek a terrakotta hadseregnek az volt a feladata, hogy őrizze – az i. e. 221-től 210-ig uralkodó – Csin Si Huang-ti, a Csin-dinasztia félelmetes első császárának közeli mauzóleumát. 

Sze-ma Csien történetíró írásai szerint (i. e. 145 – i. e. 90) a mauzóleum építése i. e. 246-ban kezdődött, 700 000 munkás részvételével. A száz évvel később élt történetíró azt írja, hogy az első császár palotákkal, csodás tornyokkal, hivatalokkal, értékes és csodás használati tárgyakkal lett eltemetve, higanyfolyókkal, tavakkal övezve.

De a sírrablókat fenyegető csapdák és higanymérgezés csak egy a sír felnyitása körüli aggodalmak közül.

A császár sírja érintetlen

Eddig összesen kétezer agyagkatonát tártak fel, de becslések szerint összesen nyolcezer terrakottaharcost rejt még a föld. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A 2. számú árok munkálatait nem sokkal később szakemberhiányra és a korszerű, állagmegóvó védelmet biztosító technológia hiányára hivatkozva leállították. Mindezek ellenére 1987 decemberében a sírhely és az uralkodó örök álmát vigyázó agyag hadsereg felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Bár a mauzóleumot körülvevő nekropolisz nagy részét már feltárták, magát a császár sírját még soha nem nyitották fel, annak ellenére, hogy rengeteg legenda övezi. A több mint 2000 éve érintetlen sír feltárása körüli tétovázás egyik fő oka, hogy a régészek aggódnak amiatt, hogy az ásatás során a sírkamra kárt szenvedhet, és ezáltal létfontosságú történelmi információk veszhetnek el. Jelenleg csak invazív régészeti technikákkal lehetne behatolni a sírba, ami nagy kockázatot jelent a helyrehozhatatlan károk okozására. 

Rosszul megválasztott régészeti technológia 

Az egyik legvilágosabb példa a rosszul megválasztott régészeti technológiára a Heinrich Schliemann által az 1870-es években Trója városában végzett ásatás esete. Elhamarkodottságában és naivitásában munkájával sikerült szinte minden nyomát megsemmisítenie annak a városnak, amelynek feltárására vállalkozott. A régészek ma már türelmet gyakorolnak, és nem akarják újra elkövetni ugyanezeket a hibákat.

A tudósok felvetették az ötletet, hogy bizonyos nem invazív technikákkal belenézzenek a sír belsejébe. Az egyik ötlet a müonok, a földi légkörben lévő atomokkal ütköző kozmikus sugárzás szubatomi termékeinek felhasználása, amelyek fejlett röntgensugárként képesek átnézni a szerkezeteken. Úgy tűnik azonban, hogy a legtöbb ilyen javaslat csak lassan kap engedélyeztetést.

A sír feltárásának veszélyei

A sír feltörése sokkal közvetlenebb és a régészekre nézve akár halálos veszélyekkel is járhat. Az ókori kínai történész, Sze-ma Csien egy beszámolójában, amelyet körülbelül 100 évvel a császár halála után írt, elmagyarázza, hogy a sírra olyan csapdákat szereltek, amelyek arra lettek volna tervezve, hogy minden behatolót megöljenek. 

Beszámolója azt sugallja, hogy mérgező folyékony higany áradata fenyegeti a sírrablókat, ami bár elképzelhetetlennek tűnik, de a tudományos vizsgálatok igazolták a magasabb higanykoncentrációt a sír körül. 

Csin Si Huang-ti sírja egyelőre lepecsételve, a szem elől elzártan, de nem elfeledve létezik. Ha azonban eljön az ideje, lehetséges, hogy a tudományos fejlődés végre feltárja a titkokat, amelyeket mintegy 2200 éve háborítatlanul őriz ez a nagyszabású mauzóleum.

https://divany.hu/offline/kinai-csaszar/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr2218054324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása