Magyarok alakították ki, építették fel a centrális erőtér, a személyes önkényuralom rendszerét, magyarok hatalmaskodnak magyarok felett, magyarok fosztanak ki magyarokat, magyar vezetőink vitték zsákutcába, vesztegették el az országot. És magyar az ellenzék is, amely képtelen volt megakadályozni az Orbán-rezsim intézményi rombolását és egyeduralkodói, összefüggő politikai-, gazdasági-, társadalmi-, média-rendszerének felépítését, amely nem nyújtott és nyújt személyi és szervezeti rendszeralternatívát. Hiába tudjuk, hogy ez egy ország- és nemzetvesztő rendszer, mégsem sikerült ország- és nemzetmentőket találni. Nincs kire fogni a magyar bukást: mi vagyunk az okai – olvasható a Népszavában.

Lengyel László górcső alá veszi az ellenzék eddigi működését és kifejti, hogy szerinte milyen feladatai lennének most. Ahogy írja, Orbán Viktor mindent tud az ellenzékről, játszik vele, mint macska az egerekkel. Az ellenzéki egerek pedig csak az egérfogóba tett sajtot vágyják, és a hatalmasra hízott, veszedelmes macskát félik. Ideje lenne megérteni a rendszerteremtő vezető logikáját, stratégiáját – miközben egyre kevésbé érthető és követhető –, személy- és intézménymozgató hatalmi technológiáját; a rendszer politikai, jogi, igazgatási szükségállapotát és az ellene használatos eszközöket, a rendszer mögött álló tábor érdek- és értékviszonyait.

Lengyel szerint egy választásos önkényuralmi rendszerben az ellenzéki szerveződéseknek öt szakasza van a választási vereség után. Az első az elszámolás önmagunkkal, az erkölcsi fölény megszerzése. A második szakasz megtalálni azokat, akik elmenekültek a szabadság „kikötőibe, szigeteire”. Ismérvük a személyes példamutatás. Emberi és szakmai tudás, erkölcs. A jellem, a cselekvés stílusának megőrzése nehéz körülmények között is. A harmadik szakasz a türelmes építkezés, a horizontális összekapcsolódás, a hálózatépítés. A politika igazi művészete a személyiség- és intézményépítés. A negyedik szakasz az ellenzéki programok, programtöredékek mentén újjászerveződő egységesülő ellenzéki mozgalmak, pártok szakasza. Az első próba az egységes indulás az önkormányzati választásokon. „A külön indulás a választói akarat és az ország érdekeinek elárulása.” Az ötödik szakasz rövid és könnyű ezek után: föl kell készülni és meg kell nyerni a parlamenti választásokat. A neheze a győzelem után jön.