A nyugdíjasok fele idén is 200 ezer forint alatti összegből gazdálkodott havonta – jelezték lapunknak a Grantis szakértői. Azt is elmondták, hányan részesültek félmillió forint feletti nyugdíjban. Megjegyezték, hogy jövőre tovább mélyülhet a szakadék a nyugdíjak és a fizetések között. Emellett hasznos tanácsokat is megosztottak.

Az átlagbérek nyilvánvalóan sokkal magasabbak, mint az átlagnyugdíjak, de mennyivel is? Az öregségi átlagnyugdíj 233 854 forint volt októberben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

A nettó átlagkereset ezzel szemben 432 200 forint, tehát az átlagnyugdíjhoz képest 200 ezer forintos a differencia az átlagbér javára. 

A medián nyugdíj 206 790 forint, ami egy középértéket jelent, azaz a nyugdíjasok egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél több nyugdíjat kap. Ehhez képest 10 ezer forinttal magasabb az idei nettó 216 800 forintos bérminimum.

Még árnyaltabb képet kapunk, ha megnézzük, hogyan is oszlik el a nyugdíjak összege a jogosultak körében. A KSH adatai alapján a Grantis szakértői kiszámolták, hogy az összes nyugdíjellátásban részesülő személy fele, 1,1 millió fő még mindig 200 ezer forint alatti összegből él. 

A nyugdíjasok 42,5 százaléka, azaz 968 ezer fő 100 és 200 ezer forint közötti nyugdíjból kénytelen gazdálkodni. A nyugdíjasok második legnagyobb csoportját azok alkotják, akik 200 és 300 ezer forint közötti ellátást kapnak, ők 674 ezren vannak. Kiemelkedőnek számító, félmillió forint feletti nyugdíjban pedig mindössze 60 ezer személy részesült idén. 

A táblázat az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülőket tartalmazza.

Bár tavalyhoz képest történt fejlődés is, például idén már többek vannak, akik 300 ezer forint feletti ellátásban részesülnek, mint akik 100 ezer forint alattiban, az arányok alapvetően megmaradtak. 

A nyugdíjak és a bérek közti különbséget tovább élezi, hogy amíg jövőre várhatólag 9 százalékkal, két év leforgása alatt pedig összesen 200 ezer forinttal növekedhet a minimálbér, addig a nyugdíjak mindig a következő évi inflációs előrejelzés szerint emelkednek – jelezték az Economx-nak a Grantis nyugdíjszakértői.

Mivel a költségvetési törvényjavaslatban 3,2 százalékos fogyasztói árnövekedés szerepel, ezért a nyugdíjasok is csak ekkora nyugdíjemelésre számíthatnak, ez alig 8 ezer forintot jelent. A jövő évi minimálbér-emelés összege ennek a duplája. 

Év közben az első nyolc hónap inflációs adatai alapján még történhet nyugdíjkorrekció, amennyiben a tényleges infláció meghaladná a várt mértéket.

Továbbá, ha sikerül elérni a 3,5 százalék feletti GDP-növekedést, akkor nyugdíjprémium is adható. 

Idén mindkettő elmaradt, jövőre azonban még lehet esély. Az MNB előrejelzése szerint 2025-ben 2,7 és 3,6 százalék között alakulhat az infláció. A kormány 2025-re pedig 4,1 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, az OECD előrejelzésében viszont 2,1 százalékos növekedés áll. 

A Grantis szakértői felhívták a figyelmet, hogy a nyugdíj-helyettesítési ráta, azaz az utolsó havi fizetés, és az első nyugdíj aránya már jelenleg is 60 százalék körül alakul, a jövőben pedig még nagyobb lehet a különbség, a korábbi fizetésnek csupán a felét vagy a harmadát kaphatják kézhez a jövő nyugdíjasai, ami jelentős életszínvonalbeli esést okozhat. 

Grantis: Minden harmadik nyugdíjasnak veszélybe került a megélhetése

A Grantis szakértői a KSH Helyzetkép adatairahivatkozva állítják, hogy a tavalyi évben a legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete romlott.

„Az egyedül élő 65 év felettieknek az egyharmada él szegénységben”

– állítják, hozzáfűzve, hogy „a KSH idei felméréséből az is látszik, hogy a 65 év feletti, egyszemélyes háztartásokban élő férfiak és nők körében a legalacsonyabb az élettel való elégedettség. Az anyagi helyzetüket 5,9-re értékelték az 1-től 10-ig terjedő skálán”.

Az MNB idei harmadik negyedéves lakossági felmérése is markánsan rávilágít, hogy amíg a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartásokban az anyagi helyzetük javulására számítanak a következő 12 hónapban, addig a nyugdíjasok 60 százaléka inkább a helyzet rosszabbodására készül.

Nyugdíjasként még nagyobb szükség lehet a pénzre

A Grantis szakértői szerint gyakori tévhit, hogy nyugdíjasként csökkennek a kiadások. „Az aktív háztartásokhoz képest a nyugdíjasok többet költenek élelmiszerre, lakhatásra, háztartási energiára, egészségügyre és szolgáltatásokra is” – állítják elemzésükben. 

Kiemelték, hogy érdemes tervezni a nyugdíjas évekre, ugyanis a várható élettartam folyamatosan növekszik, így várhatólag több időt fogunk nyugdíjasként tölteni.

Magyarországon 1950 óta 13 évvel növekedett a várható élettartam, 2050-re pedig további 6 évvel fog emelkedni. Egy évszázad alatt tehát majdnem 20 évet ugorhat. A KSH és az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re átlagosan 81 év fölé emelkedhet az élettartam, azaz a jelenlegi korhatárhoz viszonyítva legalább 16 évet tölthetünk nyugdíjasként.

Privát nyugdíjjal megoldható a nyugdíjhiány

Annak, aki szeretne az államtól független nyugdíjat, van lehetősége privát nyugdíj-megtakarításra. Jelenleg három megtakarítási forma áll rendelkezésre:

• az önkéntes nyugdíjpénztár,
• a nyugdíjbiztosítás,
• és a nyugdíj-előtakarékossági számla.

Mindhárom megtakarítás után évente visszaigényelhető a személyi jövedelemadó 20 százaléka. Az önkéntes nyugdíjpénztár általában azoknak javasolt, akik már közelebb járnak a nyugdíjhoz, és kiszámíthatóságra vágynak.

A nyugdíjbiztosítást jellemzően azok választják, akiknek még több idejük van hátra a nyugdíjig, és szempont számukra, hogy 65 éves korban mindenképp hozzá tudjanak férni a pénzhez, akkor is, ha emelkedne közben a nyugdíjkorhatár. Továbbá az is fontos nekik, hogy legyen rokkantsági, illetve haláleseti térítés is.

A nyugdíj-előtakarékossági számla pedig azok körében kedvelt, akik magas szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek és nagyobb befektetői szabadságra vágynak – foglalta össze a legfontosabb preferenciákat a független alkusz.

Még aktív korban érdemes apránként gyűjtögetni, hogy ne idős korunkban szembesüljünk a nyugdíjhiánnyal, és hosszú távon is meg tudjuk őrizni az életszínvonalunkat.

Korábban megírtuk, hogy eldőlt, hogy a 2025-ös esztendőben pontosan milyen időpontokban várhatók az egyes nyugdíjutalások. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

https://www.economx.hu/gazdasag/dobbenetes-hany-forintbol-elnek-a-nyugdijasok-magyarorszagon.801229.html?utm_source=index.hu&utm_medium=link&utm_campaign=doboz