Nincs megállás: itt az új forintmélypont
Még a négyhavi mélypontra bukó euróval szemben sem tud talpra állni a forint, hiszen szerda délelőtt is 338,5-339 között ingadozott az árfolyam, aztán kora délután új történelmi mélypontra esett a magyar fizetőeszköz. Rosszul áll tehát a forint szénája és ebben a helyzetben érkezik majd holnap reggel a friss magyar inflációs adat, ami a Portfolio friss elemzői konszenzusa szerint jó eséllyel Európa-bajnok érték lehet és magasabb, mint az MNB toleranciasávjának teteje.
Nem nyugszik a forint
Folyamatos a forint értékvesztése a szerdai kereskedésben, már csak fillérekre vagyunk a 340-es szinttől az EUR/HUF árfolyamában. Most a kurzus teteje 339,989 volt.
Új mélyponton ragadt a forint
A forint kora délután 339,55-ig esett az euróval szemben, azóta nincs nagy mozgás,, most éppen 339,3-nál álldogál az euró jegyzése. A dollár kurzusa 310,9-nél ingadozik jelenleg.
Sosem volt ennyire gyenge a forint - meddig zuhanhat még?
Azzal, hogy múlt pénteken meggyőzően áttörte a forint az euróval szemben a 11 éves trendvonalat, jelentős tér nyílt ki felfelé az EURHUF előtt és amint akkor előrevetítettük: pusztán technikai elemzési alapon könnyen elképzelhető 1-2 hetes távon a 350 körüli euró. Természetesen ezt a kilátást alapvetően átírná az, ha a következő hónapok inflációs adatai, vagy a márciusban megjelenő inflációs jelentés következtései lépésre késztetnék a Magyar Nemzeti Bankot, azaz elmozdulna a monetáris szigorítás felé.
Tovább a cikkhez
Breaking: 340 forint fölött az euró ára
Szerdán egész nap gyengült a forint az euróval szemben, annak ellenére is, hogy a lengyel zloty például már napok óta erősödik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem avatkozik be az árfolyamba, amíg nem veszélyezteti az inflációs célt. Erről a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő üléséről szóló jegyzőkönyvben is írtak.
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/breking-340-forint-folott-az-euro-ara.700199.html.700199.html
Kell-e már félni az infláció gyorsulásától?
Különösen annak fényében, hogy nem is olyan régen még mindenki a dezinflációtól tartott. Az kétségtelen, hogy az infláció kedvezőbb lehet, hiszen a gazdasági növekedésnek a jele. Persze csak akkor, ha az kezelhető mértékű. Márpedig ilyennek ítélte a hazai pénzromlást ma reggel kollégánk, mondván, az ugyan az utóbbi hónapokban kétségtelenül egyre magasabb szintet ért el, s januárban tetőzhetett, azt követően azonban lassulhat, méghozzá olyan szintűre, amely nem válthat ki a jegybanktól beavatkozást.
Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában beszélt a tőke- és pénzpiaci kilátásokról.
Magyarországon januárban még enyhén magasabb lehetett az éves infláció a decemberben mért 4 százaléknál – biztosat a KSH csütörtöki közléséből lehet majd tudni. Az idei első havi emelkedést egyrészt az válthatta ki, mert magasabb volt a bázishatás, jelesül az üzemanyagárak egy évvel korábbi szintje meghaladta a mostanit, másrészt egyszeri hatások is szerepet játszottak, például a dohánytermékek jövedéki adója emelkedett.
Ami azonban a kilátásokat illeti, van rá esély, hogy tovább már nem gyorsul a pénzromlás az év hátralévő részében. Bár a forint gyengülése – az euróval szemben már a 340-es szintet karistolja – az import drágulásán keresztül inflációs nyomást okozhat, ezt kiolthatja, hogy a koronavírus miatt az olajárak hatalmasat zuhantak, ami az infláció egyik fontos elemének számító hazai üzemanyagárak csökkenését váltotta ki.
Mindezek következtében az éves átlagos infláció a Magyar Nemzeti Bank céljához viszonyított 1-1 százalékos sáv teteje alatt maradhat – az jó eséllyel 3,6 százalék körül lehet –, így arra nem fognak reagálni. Arra meg végképp nem, ha a forint tovább gyengülne, hiszen a jegybank már jó ideje unos-untalan hangoztatja, hogy nincs árfolyamcélja – ami nem jó hír a külföldi utazásra készülőknek és a jelentősebb importhányaddal termelőknek.
Németországban is emelkedik az infláció, másfél százalék körülire szintekre, ami azért érdekes, mert korábban az EU legerősebb gazdaságában hágtak a legmagasabbra a dezinflációs félelmek. Csakhogy a legutóbb napvilágot látott adatok (ipari termelés, megrendelésállomány) a vártnál gyengébbek lettek, így azok nem fejtenek ki inflációs nyomást. Ezzel szemben a koronavírus igen, de hogy milyen mértékben, az ma még csak a jövő zenéje.
Visszaevezve a hazai vizekre, pénteken két nemzetközi hitelminősítő (a Fitch és a Standard and Poor’s) is napirendre veheti Magyarország adósságbesorolását, de várhatóan egyikük sem nyúl hozzá. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősnek tűnnek – 2019 első kilenc hónapjában 5 százalékkal bővült jobban, mint 2018 azonos időszakában, s a pénteken megjelenő, tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatok is kedvezők lehetnek. Csakhogy ezt – a hitelminősítők korábbi vélekedése szerint – ellensúlyozza a magas adósság, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságának kockázata és a prociklikus gazdaságpolitika. Más lehetne a helyzet, ha a top 3-asból a Moody’s (is) döntene, hiszen az ő minősítése egy fokozattal lejjebb van, ergo az ő esetében nagyobb lehet az esély a felminősítésre vagy a kilátás javítására.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg
https://mfor.hu/cikkek/makro/kell-e-mar-felni-az-inflacio-gyorsulasatol.html
Betett Budapestnek a 340 forintos euró
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 77,55 pontos, 0,17 százalékos csökkenéssel, 44 482,40 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 12,8 milliárd forint volt, a vezető részvények a Richter kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest - írja az MTI.
