Varsóba hívnák Trumpot a V4-ek
A négy visegrádi ország (V4) azt mérlegeli, hogy közösen meghívják Varsóba Donald Trump amerikai elnököt – közölte Andrej Babis cseh miniszterelnök a Blesk.cz hírportálon kedden megjelenő beszélgetésben, amelyet röviden a CTK cseh hírügynökség is ismertetett.
A bulvárlap az iránt érdeklődött, hogy áll az amerikai elnök csehországi meghívásának az ügye. Babis a közelmúltban jelentette be, hogy szeptemberben az ENSZ-közgyűlése idején New Yorkban találkozott Donald Trumppal, és meghívta egy találkozóra a négy visegrádi ország, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfőjével. A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be.
Lengyelország az Egyesült Államok legközelebbi szövetségese – indokolta a találkozó helyszínének megválasztását a cseh kormányfő. Szerinte a visegrádi miniszterelnökök a találkozón az amerikai államfővel szeretnék megvitatni az európai-amerikai kapcsolatokat, beleértve a kereskedelmi szerződést is.
A visegrádi országcsoport, amelynek most Csehország a soros elnöke, Andrej Babis szerint „nagyobb szerepet akar vállalni az Egyesült Államokkal szembeni politikában”. A cseh miniszterelnök úgy véli: nagyon sok függ attól, mennyire lesz képes az új összetételű Európai Bizottság megszervezni az Európai Unió külpolitikáját.
Andrej Babis legutóbb New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakának általános vitája idején találkozott az amerikai elnökkel. Az interjúban megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem tetszett neki, hogy Donald Trump beszédében meg sem említette Európát, s ezt a fogadáson meg is mondta Trumpnak.
A cseh kormányfő azt mondta, szeretné, ha az Európai Unió is olyan szerződést kötne az Egyesült Államokkal, amilyet Trump az EU-ból távozó Nagy-Britanniának ígért. Megjegyezte, hogy a V4-ek ezt a kérdést szeretnék megvitatni az amerikai vezetővel.
A címlapfotó illusztráció.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2019/10/08/varsoba-hivnak-trumpot-a-v4-ek
Három hónap alatt 400 millióval gyarapodtak az MNB alapítványai
Az első negyedévben elért 409 millió forintos emelkedéssel 273,1 milliárd forintra nőtt a Pallas Athéné Alapítványok vagyona.
Pénteki közleményük szerint az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok
- 119,3 milliárd forintot befektetési jegyben,
- 98,6 milliárd forintot ingatlanban,
- 35,1 milliárd forintot bankbetétben tartanak,
- 19,9 milliárd forintot pedig vállalati kötvényekbe fektettek be.
A vagyonnövekedés mellett több mint 8,4 milliárd forint értékben csaknem 1500 oktatási, tudományos pályázatot támogattak.
https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/harom-honap-alatt-400-millioval-gyarapodtak-az-mnb-alapitvanyai-1460212/
Orbán titkos lépése a Balkánon – de Washington sem alszik
Az új amerikai katonai bázis Görögországban segíti Washingtont gyors műveletek végrehajtásához a Balkánon. Eközben Putyin elnök két regionális bizalmasa, Orbán és az amerikai szankciós listán lévő Milorad Dodik már másodszor találkoztak idén – mindkét alkalommal a magyar sajtó teljes kizárásával. Káncz Csaba jegyzete.
 |
| Orbán Viktor és Milorad Dodik 2019. június 18-án Budapesten. Forrás: RTRS/Facebook |
Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt héten hatnapos körutat tett Olaszországban, Montenegróban, Macedóniában és Görögországban. A körút során több alkalommal élesen kritizálta Iránt, Oroszországot, Kínát, és az út zárásaként katonai együttműködési szerződést írt alá Athénnel. Pompeo kijelentette:
a Balkán a stratégiai versengés színtere maradt.
Washington görög bázisai
A kínai Selyemút projekt (BRI) többször is a külügyminiszter célkeresztjébe került. Macedóniát sürgette, hogy hagyjon fel a BRI által finanszírozott autópálya-építéssel, Olaszországot pedig a BRI hivatalos támogatásának felhagyására szólította fel, egyben a Huawei-hozzáférés megtagadására az olasz internet-hálózat kiépítésekor.
A görög-amerikai katonai szerződés múlt szombati megkötése rámutatott arra, hogy a Kelet-Mediterráneum - amely Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontja - visszatért az amerikai stratégiai gondolkodás homlokterébe. Márcsak azért is, mert Moszkva ütemesen bővíti jelenlétét a Mediterráneumban Líbiától Egyiptomig. A szerződés keretében Washington fejleszti 6. flottájának bázisát Krétán, létrehoz egy drón bázist Görögország közepén és felépít Alexandropouli kikötővárosában egy katonai bázist, valamint egy LNG terminált.
Ez utóbbit aztán az orosz földgáz monopólium megtörésére lehet felhasználni a Balkánon. Ahogyan egy görög katonai elemző elmondta az Al Jazeerának, az új bázis Alexandropouliban segíti az amerikai felet gyors műveletek végrehajtásában a Balkánon, míg a többi görög bázist az amerikai csapatok „könnyedén felhasználhatják” közel-keleti operációkhoz.
Orbán titkos útja
 |
| Káncz Csaba |
Ugyanazon a napon, amikor Pompeo megkötötte a görög katonai szerződést, a magyar miniszterelnök és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja meglátogatta Aleksandar Vučić szerb államfőt. Orbán útjáról sem az MTI, sem Orbán hivatala nem számolt be.
A Srna hírügynökség úgy tudja, a találkozó kiemelt témája volt az energetikai infrastrukturális létesítmények kiépítésében megvalósítandó lehetséges együttműködés, illetve annak a kérdésnek a megvitatása, hogyan használhatná ki a legjobban a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia azokat a kedvezményeket és azt a segítséget, amelyet Magyarország kínál a Szomszédsági támogatás projekt keretén belül.
Putyin elnök két regionális bizalmasa, Orbán és Dodik már idén júniusban is találkoztak Budapesten, amelyről akkor is kizárták a teljes magyar sajtót.
Ha Orbán balkáni mozgását vizsgáljuk, akkor szembetűnő, hogy lépéseit az orosz érdekekkel összhangban és konspiratív körülmények között szereti megtenni, legyen az a volt macedón miniszterelnök kicsempészése Szkopjéból, a Gruevszkivel való kapcsolattartás Budapesten, vagy a médiavásárlások Szlovéniában és Horvátországban.
Dodik a szankciós listán
Dodik 2017-ben került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt. Hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében.
Évente találkozik Putyin elnökkel és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette:
egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani.
Márpedig az etnikai és vallási ellentétek által széttagolt Bosznia a mai napig Európa és a Balkán-félsziget egyik legveszélyesebb pontja maradt, ahol olyan forrófejű politikus támogatásának, mint Dodik, 100 év után sincsen helye.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
https://privatbankar.hu/makro/orban-titkos-lepese-a-balkanon-de-washington-sem-alszik-328826
Újabb hangfelvétel a Fideszből: Nem akarjuk kicsinálni, csak hagyjon bennünket békén
Az egri Fidesz alelnöke arról tanácskozik egy kiszivárgott hangfelvételen, hogy az egyik helyi ellenzéki képviselőt mivel lehetne rávenni arra, hagyja abba a politizálást – írja az egriugyek.hu, mely már korábban is kiszivárogtatott hangfelvételt a Fideszből. Ugyanebből a beszélgetésből a portál újabb részleteket közöl, melyen állítsuk szerint Oroján Sándor, a kormánypárt helyi alelnöke és képviselő-jelöltje és „a feltételezések szerint Ujvári Imre tiszafüredi polgármester fejtegeti nézeteit.” A felvételen állítólag Spisák Györgyről beszélnek (még tavaly), aki a városban önkormányzati képviselő, és aki akkor még egy másik településen a közigazgatásban dolgozott, de a fideszesek nem szerették volna, hogy Spisák a politikai ellenfelek táborát népesítse.
Az egriugyek.hu szerint a Fidesz így környékezi meg azt, akit ellenfélnek tekint:
Három éve erről beszélünk vele. Négyszemközt is leültem akkor vele. De ő azt mondta, ő azért akarja megtartani a képviselőséget, mert ő nem lát arra garanciát, hogy amikor, hogy akkor mi nem bántjuk a családját. Amikor mondtam neki, Gyuri, ha kell, akkor én leírom, tehát amit mondtál, hogy nyilatkozzon ő is, hogy lenyilatkozza, hogy lemond, és nem indul el polgármesternek, és hagyjuk őt békén, én meg lenyilatkozom itt akár nyolc vagy tíz tanú előtt, hogy én békén hagyom őt is meg a minden. És akkor így nem is kéne (…), mert tavaly vagy tavalyelőtt ezt megteszi, akkor is én ezt aláírtam volna, meg ő is, akkor nem így néznénk ki, (…) meg tavaly se (…). És akkor ti is látjátok, hogy nem az a szándék vezérel bennünket, hogy mi most mindenáron őt kicsinálni. Egyszerűen azt akarjuk, hogy hagyjon bennünket békén, hagyjon dolgozni. (…)
Mivel nem bizottsági tag (…), sem bizottsági elnök, ezért alacsonyabb tiszteletdíjat kapjon, ami 70 ezer forint. Mert ha az anyagi oka számít, akkor még az sincs ellenemre, hogy kapjon valamit egy pályázatban, például egy megbízási szerződéssel vagy valamivel. Ebből láthatjátok, hogy nem az a célunk, hogy őt ellehetetlenítsük. Akár vonuljunk ki ebből a történetből úgy, hogy egy forinttal ne kapjon kevesebbet, de világosan el kell dönteni, hogy ő politizálni akar vagy köztisztviselő akar lenni.
Próbálkoztunk őt, hogy átállítható-e és akkor álljon át, próbálkoztak vele (…). Én azt is meg tudom ígérni, hogy itt helyben nálunk őt emiatt nem fogják piszkálni, tehát én a Fidesz szimpatizánsainkat meg saját szimpatizánsainkat meg fogom kérni, hogy ne kezdjenek ironizálni meg irkálni, minél csendesebben szaladjon ki. Tehát az, hogy ő lemond, és eltűnik a választás előtt egy évvel, az is ugyanúgy kivitelezhető. Tehát nem kell ezt neki akkor ezt tudnia neki.
Spisák végül nem mondott le és október 13-án ő lesz a jelenlegi fideszes polgármester kihívója Tiszafüreden.
kiemelt kép: mti
https://24.hu/kozelet/2019/10/08/fidesz-hangfelvetel-orojan-sandor/
Őrült módon elszállt az alapvető élelmiszerek ára
Hiába az alacsony inflációs környezet, gyűjtésünk alapján mindebből a pénztárcánk nem sokat érez. A mindennapok során szükséges termékek, az alapvető élelmiszerek ára ugyanis őrült módon elszállt az elmúlt időszakban. Több esetben még a kiemelkedő, kormány által sokat emlegetett nettó keresetnövekedést is meghaladó mértékű drágulásról árulkodnak a számok.
Jó ideje már, hogy országos fogyasztói árindexre tekintve nyugalom töltheti el a szakembereket, közgazdászokat, a jegybanki szakembereket és a kormány tagjait is. Az ugyanis stabilan alacsony, 3 százalék körüli szinten mozog, az áremelkedés hétköznapokra gyakorolt hatását azonban az egyéni preferenciák és szükségletek határozzák meg, hiszen nem mindenkinek jelenik meg kiadásként a tűzifa, a mozijegy vagy az üzemanyag. Van azonban valami, ami - a lehetőségekhez mérten - minden háztartásban megegyezőnek nevezhető, ezek pedig az alapvető élelmiszerek. Ezek ugyanúgy a fogyasztói kosár részét képezik, a teljes körre mért árváltozás azonban mégis nagymértékben más képet mutathat, hiszen az átlagos fogyasztói árindexben a rezsitől kezdve a lakbéren, közös költségen, háztartási gépeken át a cigarettáig és férfi cipőig sok minden más is megtalálható. Ezek pedig könnyen más irányba húzhatják az inflációt, mint amit az alapvető élelmiszerek változása mutatna. Ezért kíváncsiak lettünk arra, hogy az elmúlt pár évben hogyan változott ezen termékek ára, a rájuk számolt infláció mennyiben tér el az országos mutatótól.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából legyűjtöttünk néhány alapvető terméket, árakkal együtt a liszttől kezdve a csirkecombon át a vöröshagymáig. Tekintve, hogy cikkünk megjelenése után publikálja a statisztikai hivatal a szeptemberi inflációs adatot, a 2017., illetve 2018. augusztusi állapottal vetettük össze az idei nyolcadik havi árakat. Különösen fontos volt, hogy ugyanazon időszakra vonatkozó adatokat vizsgáljunk, hiszen a termékek egy része a mezőgazdaságból származik, melyben a szezonális hatások élénken befolyásolhatják az árakat. Egy egyszerű példa: míg nyáron van friss őszibarack, málna, a fogyasztói árak alacsonyabbak, ellenben januárban ilyen termékek importból származhatnak, melyek ára a járulékos szállítási, tárolási költségek miatt jóval magasabb lehet.
A vizsgált alapvető termékek listája
- kristálycukor
- alma
- őrölt kávé
- étolaj
- gyorsfagyasztott zöldborsó
- csirkecomba
- tojás
- margarin
- csirkeszárny
- rizs
- csirkemellfilé
- banán
- sertéscomb
- párizsi
- tej
- fehér kenyér
- liszt
- uborka
- burgonya
- fejes káposzta
- paradicsom
- vöröshagyma
Elszállt az alapvető élelmiszerek ára
A vizsgálatba bevont 22 termékből mindössze 7 esetében volt kedvezőbb az ár változása az országos infláció mértékénél. 2017. és 2019 augusztusa között az átlagos infláció 6,6 százalékos volt Magyarországon. Ehhez képest
- a gyorsfagyasztott zöldborsó
- és a csirkecomb ára növekedett ennél kisebb mértékben.
Előbbi esetében 6, utóbbinál pedig 1,7 százalék volt az áremelkedés mértéke két év alatt. 4 termékhez pedig jóval olcsóbban lehetett hozzájutni idén augusztusban, mint 2017-ben.
- Az étolajért 2,
- az őrölt kávé csomagjáért 8,9,
- az almáért 14,1,
- a kristálycukorért pedig 23,7 százalékkal kevesebbet kellett idén kifizetni.
Az alma és a kristálycukor árának szinte már drasztikus csökkenésében speciális tényezők is szerepet játszottak. Az alma vonatkozásában a 2016-os év a termés szempontjából meglehetősen gyenge volt, mely nagyban befolyásolja nemcsak az adott év, de még a következő év kínálatát és ezáltal az árát is, tavaly azonban az elmúlt évek legjobb termésmennyiségét produkálta az ágazat, aminek köszönhetően a fogyasztói árak is kedvezőbben alakulhatnak.
A kristálycukor árcsökkenésében pedig a legnagyobb szerepe egyértelműen az európai cukorpiaci kvótarendszer 2017-es eltörlésének van. Ennek köszönhetően ugyanis emelkedni tudott a termelés, nőtt a kínálat, ami az árak letörését eredményezte. Igaz, Magyarország vonatkozásában sokkal inkább a nemzetközi kínálatnövekedésnek van szerepe, mint a hazai termelők növekvő teljesítményének. Idehaza a cukorgyártás ma már ugyanis szinte alig létező ágazat, a régi 12 cukorgyárból csak egy maradt talpon. Az árak letörésének következménye lehet az olcsóbbá váló import fokozódása is: az Agrárgazdasági Kutatóintézet kiadványa szerint az idei első félévben nagyjából hasonló értékben, de jóval nagyobb mennyiségben importált cukrot Magyarország, mint egy évvel ezelőtt, a kivitel pedig - az alacsonyabb termelésnek is köszönhetően - mind értékét, mind mennyiségét tekintve visszaesett. Nemcsak 2018-hoz, de 2017-hez képest is megfigyelhető az importmennyiség növekedése és az export jelentős mérséklődése.
Az általunk vizsgált alapvető élelmiszerek többsége azonban az elmúlt két évben az átlagos inflációnál jóval nagyobb mértékű áremelkedést mutat. Érdekes fejlemény, hogy a baromfi áfájánsk csökkentése ellenére a csirkemellfilé és a szegényebb háztartások számára is elérhetőbb csirkeszárny ára az országos 6,6 százalékos átlagos fogyasztói árindexnél nagyobb mértékben emelkedett. A filéért 9,2, a szárnyért pedig átlagosan 8,1 százalékkal többet hagytunk a boltokban idén augusztusban, mint két évvel ezelőtt. Hasonló megállapításra juthatunk a sertéscomb esetében is, ára 9,6 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban.
A helyzet azonban az előttünk álló időszakban tovább romolhat a sertéspestis miatt. Noha azokat idehaza még csak vaddisznókban mutatták ki, a nem megfelelő kerítéssel védett állományok esetében azonban kényszervágásra kerülhet sor. Ezzel jelentősen csökkenhet a sertéshús kínálata, ami növekvő árhoz vezethet az előttünk álló időszakban. Ráadásul mivel a sertéspestis más országokban sokkal nagyobb problémát jelent, mint Magyarországon, a világszintű kínálat is apad, ami a világpiaci árak emelkedését is eredményezi. A folyamat tehát semmi jóval nem kecsegtet és valószínű, hogy a kedden megjelenő inflációs statisztika is további áremelkedésről fog beszámolni.
A legnagyobb áremelkedést a zöldségféléknél lehet kimutatni, az alapvető termékek nemcsak az országos árindexnél, de még az elmúlt két évben regisztrált nettó bérnövekedésnél is nagyobb ütemben drágultak.
Az átlagfizetés 2017 augusztusa és 2019 augusztusa között 24 százalékos volt, amivel szemben az
- uborka ára 40,5,
- a burgonyaé 63,
- a fejes káposztáé 69,
- a paradicsomé 87,1 százalékkal ugrott meg,
- a vöröshagyma kilójáért pedig duplaannyit kell most kiadni, mint 2017 nyarának végén.
Mezőgazdasági termékekről lévén szó az áremelkedésben a rossz termésnek van a legnagyobb szerepe: egy kedvezőtlen évjárat következménye a kínálat szűkülése miatt az árak emelkedése.
Az alapvető élelmiszerek drágulása tartós folyamatnak tűnik, hiszen nemcsak 2017-hez, de a tavalyi állapotokhoz képest is jelentős áremelkedésről tanúskodnak a KSH adatai. A felállított rangsor ráadásul szinte semmit nem változott 2018-as bázison sem. Az áremelkedésben a prímet itt is a zöldségek viszik, míg az olcsóbbá váló termékek rövidke listája is lényegében ugyanazokat a termékeket tartalmazza, új szereplőként a csirkemell és a pasztőrözött tej tűnik fel, melyek ára 3, illetve 2 százalékkal csökkent.
https://mfor.hu/cikkek/makro/orult-modon-elszallt-az-alapveto-elelmiszerek-ara.html
15 ezer gyerekkel töltik meg a lelátókat vasárnap, az Azerbajdzsán elleni, zárt kapus válogatott-meccsen
Mintegy 15 ezer gyerek szurkol majd vasárnap a magyar labdarúgó-válogatott Azerbajdzsán elleni, hazai Európa-bajnoki selejtezőjén, amelyet a magyar szövetségnek (MLSZ) zárt kapuk mögött kell megrendeznie.
A szervezet kedden, a honlapján emlékeztetett arra, hogy az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottságának korábbi döntését pénteken jóváhagyta a fellebbviteli bizottság, viszont az MLSZ 14 év alatti utánpótlás-játékosok és futballt szerető fiatalok meghívásával igyekezett biztosítani az Eb-selejtezőhöz illő szurkolói hangulatot a Groupama Arénában.
Kiemelték: a klubok, iskolák, intézmények részéről jelentős érdeklődés mutatkozott a lehetőség iránt, így öt nap alatt 15 ezer gyermek jelentkezését regisztrálták. Kedd délutánra pedig megteltek a rendelkezésre álló helyek a stadionban, és újabb jelentkezéseket már nem is tudnak elfogadni.
Hozzátették: tekintettel a különleges helyzetre, a vasárnapi meccsen a szokásosnál korábban nyitják majd ki a stadion kapuit, azokon belül pedig játékokkal, egyéb programokkal várják a fiatal szurkolókat és a büfék is különleges menüvel készülnek a gyerekek igényeire.
A magyar válogatott csütörtökön 20.45 órától Horvátország vendége lesz Splitben, majd három nappal később 18 órától fogadja Azerbajdzsánt.
Rezeda: Zakatol a szentcsalád…
Borkai polgármester álló- és mozgóképek tanúsága szerint minden bizonnyal kefélt kétes lányokkal kétes társaságban, mint ahogyan Wittinghoff polgármester is az ellenkező oldalról. Az ilyen aktusokról döntse el mindenki, illendő vagy nem, etikus vagy mocsadékfajta, gusztusok és ingerek egészen eltérőek lehetnek, így, ami az embert ebben az egészben írásra birizgálja, az Borkai reakciója tegnap reggel.
Miközben a fél ország csodálhatta a löttyedt seggét ütemes mozgások közepette, a tagadás második fázisát odahagyta, és ellentámadott. Az első fázisban sem azt hangoztatta, hogy nem ő kefél a képeken, hanem az ellenzék mocskosságáról értekezett, mint ahogyan joggal tette ezt a fideszi szivárogtatókról Wittinghoff is. Egy alapvető és lényegi különbség azonban akadt a két tesztoszterontól tocsogó férfiúban, mégpedig az, hogy Wittinghoff nem vonta bele a játszmába a családját.
Borkai viszont igen. Szombat reggelre kelve azt láthattuk a közzétett képén, hogy ott áll nejestől és gyerekestől együtt, alája pedig ezt írta: “Együtt jóban, rosszban.” Ez egy beismerő vallomás egyébként, engemet viszont az a metódus érdekel, ahogy ezek a családot kezelik, s benne a nőt és szexualitást, mert ideális esetben az is van benne. Más kérdés, hogy fideszi olvasatban kizárólag gyerekcsinálási szándékkal.
Azt a lerágott csontot nem kezdem el újra csócsálni, hogy mire tartják ezek a nőt – mosogatás, szülés –, hanem ezzel párban, ezt kiegészítve mintegy az érdekel inkább, hogy milyen hazugságok tárgya és alanya a család, amely a rendszerben a nemzetfenntartó, szaporítási gépezet, a fényképezőgépek számára mosolygós, közös fagylaltozás a gyerekekkel, amúgy belülről meg maga a pokol.
A család a NER-ben a takaró, mint ahogyan minden konzervatív társadalomban is, és kevesen lázadnak ellene, nem minden háztartásban van egy Ibsen-féle Nóra, pedig lehetne. Sehol az életben nincs annyi elfojtott szenvedés és gyűlölet, mint a mosolygós képeken a külvilágnak mutatkozó családban, ahol, ha elmegy az utolsó vacsoravendég is, elszabadul az ordítás.
Irodalmi művek garmadája foglalkozik ezzel, mégsem néz vele szembe senki. Így nézhetjük Borkai képét a családjával a nagy kefélések után, aminél nagyobbat kevesebbet lehetne hazudni, de erre épül a rendszer, és erre épült száz éve is. A katolikus családok érettségi után kuplerájba fizették be a gyereket, hogy a lenézett kurva tanítsa meg neki azt, amit ők is csináltak, csak nem merték bevallani és beszélni róla.
Óriási hazugságba próbálják meg belegyömöszölni az egész társadalmat, amelyre viszont az fogékony is, ezért éri meglepetésként, hogy a szent életű fideszkádéenpés kurvázik, holott sejthető, csak mázzal van bevonva. Egyik sem különb a másiknál, csak ki milliárdokért lesz cemende, ki, pedig pár ezresért, a baj az, éspedig nagy baj, ha mindezt ájtatos köntösbe bújtatják és hazudnak róla. Talán ez a legnagyobb hazugság, ami mostanság alakul a NER-ben.
Bűntelen ember nincs, szentek sincsenek, élet van. Borkai a legnagyobb ocsmányságot akkor követi el, amikor az orgia után azzal takarózik, a családja mégis és mennyire szereti, holott ott pusztul el az összes tagja a fájdalomtól, mégis vigyorognak az oldalán. Ebben benne van romlott hazánk összes jellemzője, hogy hazugságra épül az egész. Hazugak az eszmék, romlott az erkölcs, a gazdaság árnykép a falon, az éthosz lufi. Ki fog pukkani.
Ui: Iderakom a verset, amiből a címet loptam, csak, ha valaki kíváncsi lenne, ne keljen sokat keresgélnie:
“Zakatol a szentcsalád/ Isten tömi Máriát,/ József nem tud elaludni,/ keres valami piát./ Nem lel, felkel. Pizsamára/ húz fel inget és gatyát,/ lemegy a Háromkirályba,/ hogy egy fröccsöt legalább/ -“Megint Isten?”/ -“Az hát, megint.”/ Sóhajt, nagyot húz és legyint:/ -“Különben,/ múltkor kivertem a huppot./ Ha az orrom elött dugtok!/ -de így megmondtam a Marinak,/ legalább tartsad a pofád, úgyis szól, mint a földrengés/ mindig az a rohadt ágy,/ közben – de komolyan! – ne halljak/ több ha-ha-ha-halleluját!”
Így valahogy, Krisztusban testvéreim.
Szerző: RezedaForrás: Rezeda világa
Mutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjének
A Borkai Zsolt győri polgármester körül kirobbant szexvideó-botrány egyik üzleti vonatkozása a kaszinók ügye: a névtelenül tett és egyelőre messze nem bizonyított vádak szerint a polgármester „partnersége” kellett ahhoz, hogy a Magyarországon megengedett 11 kaszinókoncesszió közül hármat a helyhatóságnak is dolgozó ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán nyerjen el.
Bizonyítékkal nem rendelkezünk, az viszont biztos, hogy a kaszinókoncessziók osztogatása a 2010 utáni időszak egyik leginkább mutyigyanús ügye – egész egyszerűen azért, mert a kormányzat a versenyt és a pályáztatást teljes mértékben mellőzve döntött ebben a kérdésben.
Egy ilyen helyzet pedig tankönyvszerűen magában hordozza a korrupciós veszélyt.
A történet megértéséhez érdemes visszamenni 2012 októberéig, amikor a parlament – Lázár János akkori államtitkár, később miniszter ösztökélésére – egyik napról a másikra betiltotta a nyerőgépek működtetését a kocsmákban és játéktermekben. Ettől kezdve kizárólag kaszinókban működhettek, egy helyen maximum 300 darab.
Kaszinóból ekkor mindössze három működött az országban, Andy Vajna Las Vegas Casinója és az állami Szerencsejáték Zrt. Tropicanája Budapesten, valamint a Casino Sopron, amely a Casinos Austria többségi és a Szerencsejáték Zrt. kisebbségi tulajdonában volt. Azért nem akadt több, mert a nyerőgépek versenye és a gazdasági helyzet miatt akkor ez nem volt bombaüzlet.
A konkurencia kiiktatásának pillanatában tudni lehetett, hogy a helyzet gyökeresen meg fog változni, a kaszinók pénzgyárrá válnak. Ám ekkor még volt rá esély, hogy a kormány ezt a – mint azóta kiderült – tízmilliárdos nagyságrendű profitot az államnak szánja: a kaszinóüzemeltetései jártasságát bizonyító Szerencsejáték Zrt. menedzsmentje szerette volna megszerezni mind a 11 koncessziót.
A dolgok azonban egészen másként alakultak: 2013 végén a parlament megalkotta a megbízható szerencsejáték-szervező kategóriát, és az ebbe tartozók pályáztatás nélkül kaphattak kaszinókoncessziót a nemzetgazdasági minisztertől. Ehhez szakmai múltat kellett igazolni, valamint azt, hogy az adott cég betartotta a jogszabályokat, és nem maradt el érdemben a közterhek befizetésével. Emellett meg kellett kapniuk az átlátható szervezet plecsnit is. Ezt még Andy Vajna kontinenseken átívelő konstrukciója is megkapta, Rákosfalvy ehhez képest faék egyszerűségű céghálót épített csak.
A „zsetonmutyit” sejtőknek a 2014-es választás után igazuk lett. Varga Mihály Andy Vajnának ítélte mind az öt fővárosi koncessziót, a Debrecen futballcsapat tulajdonosának, ifjabb Szima Gábornak az érdekeltsége pedig a cívisvárosban és Nyíregyházán nyithatott egy-egy játékhelyet.
Mielőtt rátérnénk Rákosfalvy kaszinóira, azt is érdemes felidézni, hogy milyen – az állami bevételek szempontjából – hajmeresztő lépések sorozatával kedvezett a kaszinók üzemeltetőinek a kormány, illetve a jogalkotó:
- 2013. november: a koncessziós díj leírhatóvá válik a játékadóból.
- 2014. július: a koncessziós díj áfa-mentessé válik.
- 2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.
- 2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.
A Szerencsejáték Zrt.-t teljesen kiebrudalták a kaszinóüzletből, valamiért a kormány úgy ítélte meg, hogy évi sok milliárd forint jobb helyen van kormányközeli üzletembereknél, mint a költségvetésben. Miután lejárt az előző koncessziója, a Casino Sopron Garancsi István érdekeltsége lett, a maradék három hely pedig fokozatosan Rákosfalvyhoz vándorolt. A győri és a pécsi koncessziót biztosan verseny nélkül kapta meg, és ez – nyilvános pályázat híján – a miskolcinál sem történhetett másként.
A győri kaszinó működtetéséhez szükséges 10 éves állami koncessziót 2016 februárjában kapta meg Rákosfalvy cége, a Treff-Klub Kft. Ennek a cégnek nincs bevétele, mert a kaszinót a 2016. őszi nyitás óta a Casino Win Kft., vagyis a Treff-Klub 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat végzi.
A Casino Winnek viszont az adatok szerint jól megy az üzlet, már a nyitás csonka éve utáni első teljes évben 1,5 milliárd forint nettó árbevételt és akkor még szerény, 20 millió forintos adózott nyereséget ért el. A forgalom 2018-ra 1,8 milliárd forintra nőtt,
a profit pedig 249 millióra duzzadt.
Szintén 2016-ban nyert koncessziós jogot a Treff-Klub a pécsi kaszinó nyitására, de az egység csak 2017 végén indult el, a győri szisztémához hasonlóan ezt is egy győri székhelyű leánycég, a Casino Win Pécs Kft. üzemelteti. Ez a társaság tavaly 1,25 milliárd forint bevétel mellett 39 millió forint nyereséget mutatott ki.
A miskolci kaszinó csak idén nyáron nyílt meg, üzemeltetője a győri székhelyű Casino Win Miskolc Kft., amelynek első, csonka üzleti évét majd csak a jövő májusig beadott üzleti jelentésből lehet megismerni.
A cégbírósági adatok szerint mindhárom kaszinócéget Kruppa Zsolt András vezeti, akit azért köt a sajtó áttételesen Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszterhez, mert feleségeiknek van egy közös cége.
Rákosfalvy Zoltán egyébként 100 százalékos tulajdonosként osztalékot egyelőre nem vett fel a Treff-Klub Kft.-ből az elmúlt két évben, vagyis ezen az ágon nem vett ki pénzt a kaszinók nyereségéből.
Rövid út vezet a Borkai-ügytől a Fidesz-KDNP legfelső köreiig
Trump legújabb botránya a korrupció valóságos kaleidoszkópja
Elég nagy a verseny, de az ukrán ügy most már biztosan Donald Trump amerikai elnök eddigi legnagyobb botránya lett, amibe akár bele is bukhat. Ennek szinte csak az az oka, hogy Trump és emberei nem csak a nyílt színen gyakoroltak nyomást az ukrán elnökre, hogy segítsék meg Trump újraválasztási kampányát, hanem a háttérben, titokban is dolgoztak, odafigyelve a nyomok eltüntetésére, tudatában annak, hogy amit tesznek, az nem jó, legalábbis nagyon kínos lenne, ha nyilvánosságra kerülne.
És persze az is fontos, hogy botrány nagyon egyszerű legyen: az elnök egy könnyen megfogható, leirattal dokumentált telefonbeszélgetésben a saját személyes (politikai) céljainak rendelte alá az amerikai államapparátust és nemzetbiztonsági politikát. Ezt ráadásul azóta többször el is ismerte az elnök, akinek láthatóan gondjai vannak azzal, hogy észlelje, mikortól nem jogkövető a saját magatartása.
Bármennyire is egyszerű az ügy, egyszerre több típusú korrupciónak is mélyére láthatunk – az viszont közös ezekben, hogy mindegyik azt mutatja, hogy valamelyik intézmény nem működik jól, valamilyen szereplők manipulálják és saját érdekeinek megfelelően hajlítják őket. A történetben szerepet játszó korrupt szándékok néha elég szövevényes hátterűek, és néha egymással ellentétesek, ezért érdemes megpróbálni röviden rendszerezni őket.
Trump politikai nyomásgyakorlása
Az amerikai elnök legalább két célt szeretett volna elérni az ukránoknál, legalábbis az eddig kikerült információk alapján. Egyrészt nyilvános alátámasztást szeretett volna látni az új ukrán elnöktől, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztásba valójában nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoztak be. Másrészt azt próbálta elérni, hogy ukrán nyomozás induljon Joe Biden és fia ukrajnai szerepvállalása miatt. Az eszközök sokrétűek voltak: visszatartották egy nagyobb, korábban a kongresszus által már megszavazott katonai segélyt, de Trump és emberei általánosságban az amerikai támogatás látszatát (például a két elnök találkozóját) is függővé tették az ukránok együttműködésétől. Ukrajnának viszont a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai háború miatt létfontosságú az amerikai támogatás.
A piszkos munkát kiszervezték Rudy Giuliani-nak, aki Trump személyes ügyvédjeként dolgozik, de már tavasz óta tudni arról, hogy Ukrajnában próbálja győzködni a helyi szereplőket, hogy nekik is az az érdekük, ha Trump kedvére tesznek. Viszont közben az is körvonalazódik, hogy legalább két amerikai minisztérium nagy erőkkel asszisztált ehhez. A külügyminisztérium támogatta és koordinálta Giuliani törekvéseit Ukrajnában, miközben az igazságügyi minisztérium – ami az USA-ban a magyarországi ügyészség megfelelőjét is magában foglalja – a legfelsőbb szinten kezdett nemzetközi nyomozásba, amellyel a jobboldali összeesküvés-elméleteket próbálja igazolni. Trump környezetében valakik egy szupertitkos rendszerbe rejtették a telefonbeszélgetés leiratát, tudván, hogy baj lehet belőle, ha kikerül.
Ezt az erőfeszítést nehéz normális érvekkel védeni, hiszen ezek Trump személyes politikai céljait szolgálják, nem az USA érdekeit. A kettőt egy jogállamban nem lehet egybemosni: csak egy erősen autoriter vezető állíthatja azt felháborodás nélkül, hogy az ő megválasztásának érdeke egyenlő az ország érdekével. Különösen gyenge az az érv, amivel Trump előállt az utóbbi napokban. Eszerint ő különösen érzékenyen lép fel a kelet-európai országokban tapasztalható korrupcióval szemben – eddig ugyanis éppen hogy semennyi érdeklődést nem mutatott ebben a kérdésben.
Ráadásul azóta Trump nem hogy visszavonult volna, hanem inkább ráduplázott, és felszólította – a független igazságszolgáltatással nem rendelkező – Kínát is, hogy kezdjenek nyomozást a politikai ellenfele ellen, utalva arra, hogy egyébként fontos kereskedelempolitikai tárgyalások is folynak a két ország között.
Trump személyes lefizethetősége
Úgy kezdte elnökségét Trump, hogy egyből két fontos normát is megszegett, ami az amerikai elnökök integritására vonatkozott. Egyrészt nem tette közzé korábbi adóbevallásait – ezért sok mindent még mindig nem tudni arról, hogy honnan szerezte bevételeit -, másrészt nem vált meg tulajdonrészétől a saját üzleti birodalmában. Ez utóbbi egy egyáltalán nem átlátható, több száz cégből álló kereszttulajdonolt cégháló, amit csak az egyszerűség kedvéért hívnak Trump Organizationnek.
Ez utóbbi ezer lehetőséget biztosít bármiféle, pénzt mozgósítani képes szereplőnek, hogy lefizesse az amerikai elnököt. Ezek lehetnek külföldi kormányok, nagyvállalatok, sőt, akár Trump kormányának tagjai is (az igazságügyi miniszter Bill Barr például egy 200 fős rendezvénytermet foglalt az egyik Trump-hotelban, feltehetőleg azért, hogy még jobban bevágódjon főnökénél). Egyszóval bárki, aki befolyást szeretne vásárolni magának. A szaúdiak közmondásosan sok jóakaratot vásároltak maguknak Trump szállodáiban.
Ennek fényében már egyáltalán nem meglepő, hogy a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén (pdf) az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is felhozta, hogy ő maga is a New York-i Trump toronyban lakott, amikor utoljára az USA-ban járt. Meglepetés lenne, ha a világ korrupt országainak vezetői közül bármelyik nem emlegetne hasonló dolgokat az amerikai elnöknél.
Hagyományos amerikai korrupció
Az ukrán történetben keresztezi egymást a hagyományos korrupció a Trump-féle új, extrémebb korrupcióval. Kurt Volcker, az ukrajnai háború befejezéséért felelős különmegbízott például az egyik nagy amerikai hadiipari vállalat, a Raytheon lobbistája volt, mielőtt visszakerült volna az amerikai diplomáciába. Az ukrán történetben éppen a Raytheon által gyártott Javelin tankelhárító rakétákról van szó, ilyeneket vásároltak volna az ukránok az amerikai katonai segélyből. Márpedig Volcker az azóta közzétett üzenetei (pdf) szerint szinte kizárólag arra fókuszált, hogy a korábbi munkaadóját gazdagító katonai segély átmenjen.
Ezért a nem teljesen tiszta szándékú Volcker szembekerült a szintén nem teljesen tiszta szándékú Trump-Giuliani irányvonallal, akik a zsarolhatóság miatt vissza akarták tartani ezt a katonai segélyt.
Volckert ez vette rá arra, hogy végső soron segítse az amerikai elnököt a nyomásgyakorlásban, hátha akkor átengedi a katonai segélyt.
Az is teljesen intézményesült korrupció, hogy vagyonos amerikaiak megvásárolják maguknak az amerikai diplomácia kulcspozícióit. Az korábban is így volt, például az Obama-korszak második budapesti nagykövete, Coleen Bell is demokrata kampánytámogatóként került nagyköveti pozícióba, ahogy mostani utódja, David Cornstein is Trump-kampánytámogató. Az ukrán ügy egyik központi szereplője, Gordon Sondland amerikai szállodalánc-tulajdonos különféle cégeken keresztül egymillió dollárt adott Trump elnöki beiktatásához, amiért cserébe megkapta az amerikai EU-nagyköveti állást. Sondland aztán a Washington Post és a kikerült üzenetek alapján kőkeményen képviselte Trump (személyes) érdekeit az amerikai diplomáciában.
És természetesen ott van az eredeti korrupció, amiből az egész történet kiindult, tehát hogy az ukrán gázkereskedő vállalat egy prominens nyugati politikus fiát az igazgatóságába ültetve próbálta lemosni magáról a rossz hírt. Ez a korrupt országokban egyáltalán nem ritka eset, és nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy arra gondoljunk, hogy a politikus döntését befolyásolja, hogy hol dolgozik a családtagjuk. Attól függetlenül, hogy ez így van-e, Joe Biden jobban tette volna alelnökként, ha az ukrán ügyekben nem vállal szerepet. (Más kérdés, hogy egyelőre semmilyen hiteles forrás nem erősítette meg, hogy Biden bármiben is etikátlanul járt volna el: amikor a széles körben korruptnak tartott ügyész elmozdítását követelte, akkor ugyanazt mondta, mint amit az IMF, az EU és ukrán korrupcióellenes szervezetek.)
Ukrán korrupció
Az amerikai korrupció viszonylag könnyebben érthető, mint az ukrajnai. Az USA-ban többé-kevésbé egyértelműek a szabályok, Ukrajnában viszont gyakorlatilag nincsenek független intézmények, amelyek segítenének eldönteni, hogy melyik szereplő tiszta, és melyik nem.
Az állam hatalma nagyon kicsi, van viszont számos oligarcha, akik jelentős erőforrásokból szerveztek maguknak politikai hátországot és médiagépezetet, utóbbiakkal jó hatásfokkal járatva le egymást. Ebben a környezetben az ukrán ügyészség is az oligarchák befolyásának játékszere lett, könnyen meghajolt a politikai nyomás előtt (ez Magyarországról nézve sem ismeretlen). Sőt, teljesen megszokott volt, hogy az ügyészség maga is útonállóként lépett fel: egyes vállalatokkal szemben különféle okokból vizsgálódni kezdtek, majd jelentősebb kenőpénzek fejében ejtették a nyomozást.
Nem ígér sok jót az sem, amit Zelenszkij ígért Trumpnak a telefonbeszélgetés leirata szerint, tehát hogy az új ügyész 100 százalékban az ő embere lesz. A héten be is jelentette az éppen most bemutatkozó új ukrán főügyész, hogy újranyitja a Burisma ügyét – igaz, a Bidenék ellen indított nyomozásról nem volt szó. (És most már egyébként is mindenki tudja, hogy ezt a nyomozást Trump és emberei erőszakolták ki.)
Nem csoda, hogy ebben a nagyon nehezen kiismerhető politikai-gazdasági környezetben elcsúsznak az amerikai politikusok. Trump ügyvédjét, Giulianit például a térség szakértői szerint több, még ukrán szinten is korrupt szereplő is lépre csalta. Feltehetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a mesterterv végül nem sikerült.
https://g7.hu/vilag/20191006/trump-legujabb-botranya-a-korrupcio-valosagos-kaleidoszkopja/
