Hány nyugdíjas van ma Magyarországon és mennyi az átlagnyugdíjuk?

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott anyagokat tanulmányozva érdekes adatokat találunk a hazai nyugdíjasokkal kapcsolatban is. Sokakat érdekelhet, hogy hány nyugdíjasról kell gondoskodnia az államnak? Mennyibe kerül az államkasszának a nyugdíjak kifizetése? Milyen mértékű a nyugdíjkiadások volumene a magyar gazdaság GDP értékéhez képest? Mindezeket most megválaszoljuk a ProfitLine.hu oldalán.

Az alábbi táblázatból szinte minden kérdésre megkapjuk a választ.

Hányan kapnak Magyarországon nyugdíjat vagy egyéb ellátást, járandóságot?

Jól látható, hogy bár 2000-től csökkenő tendenciát mutat, de mivel a teljes népesség is csökken, így arányaiban még mindig magas a lakosságon belül a nyugdíjat vagy egyéb járandóságot, járadékot kapók száma. 2018-ban átlagosan 2 millió 548 ezer ember részesült belőle, mely a lakosság több mint 26%-a. Ez azt jelenti, hogy valamivel több, mint minden negyedik embert az állam tart el. 

Mennyibe kerül az államnak a nyugíjak és egyéb járandóságok kifizetése?

Az ellátásokra fordított kiadás 2018-ban 3749,8 milliárd forintot emésztett fel az államkasszából, mely a hazai GDP 8,9%-a.

Mennyi Magyarországon a saját jogú nyugdíjas és mennyi az átlagos nyugdíj, amit kapnak a saját jogú nyugdíjasok?

A táblázat utolsó két oszlopában olvashatjuk ki a saját jogú nyugdíjasokra vonatkozó információkat. 

Ki a saját jogú nyugdíjas? Mi a áll a fogalom hátterében?

Saját jogú nyugdíj fogalma: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj és a foglalkoztatáspolitikai nyugdíj és a rehabilitációs járadék.

- Öregségi nyugdíj fogalma: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj.

- Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj fogalma: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben - a rokkantság mértékét is figyelembe vevő mértékű - igénybe vett nyugdíj.

- Foglalkoztatáspolitikai nyugdíj fogalma: a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban.

- Rehabilitációs járadék: 2008. január 1-jétől vezették be a rokkantnyugdíjazás rendszerében a fennmaradt munkaképesség fejlesztése, kiaknázása érdekében. A rehabilitációs járadékra azok a megváltozott munkaképességű személyek jogosultak, akik szoros és aktív együttműködést vállalnak a munkaügyi hatóssággal, a járadékuk összege 20 százalékkal magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj. A járadékos személy a munkaügyi hatóságoktól ún. rehabilitációs szolgáltatás formájában segítséget kap az elhelyezkedéshez. 2012. január 1-jétől újonnan nem állapítható meg.

Várható nyugdíj összegének kiszámítása kalkulátor itt

Mennyi tehát jelenleg az átlagos nyugdíj Magyarországon?

A legfrissebb elérhető adatok szerint 2018-ban az átlagos saját jogú nyugdíj összege Magyarországon 134.947 forint.

https://profitline.hu/Hany-nyugdijas-van-ma-Magyarorszagon-es-mennyi-az-atlagnyugdijuk-397478 

Hány nyugdíjas él Magyarországon? Mikor lettek ilyen sokan?

Az elmúlt négy évben közel 300 ezerrel nőtt az öregségi nyugdíjasok száma Magyarországon. Az ellátottaknak több mint a fele nő, akik átlagosan 6 évvel tovább kapják a nyugdíjukat, mint a férfiak.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint a Magyar nők átlagosan 25 éven keresztül részesülnek nyugellátásban, míg a férfiak 19 éven át.

Amellett, hogy a nők átlagosan 6 évvel tovább kapják a nyugdíjukat, nagyobb arányban is jelennek meg a nyugdíjasok között. Magyarországon ma megközelítőleg kétmillió nyugdíjas van: 62 százalékuk nő és 38 százalékuk férfi. Ez az arány az elmúlt években is hasonlóan alakult, bár a nyugdíjasok száma folyamatosan növekedett.

Viszonylag kevesen kapnak 50 000 forint alatti összeget, azonban az ellátottaknak több mint fele 100 000 forint alatti nyugdíjból él. Ellenben egészen sokan, majdnem 800 ezren kapnak 100 000 forint felett és megközelítőleg 101 ezren vannak, akiknek a megélhetés nem igazán jelenthet gondot, hiszen ők 200 000 forint vagy a feletti nyugdíjat kapnak.

Megvan, hol élnek a legszegényebb magyar nyugdíjasok

A statisztikai hivatal friss kiadványában eddig még nem ismert adatokat publikált: kiderül, melyik megyében mennyi az átlagos öregségi nyugdíj.

A kormány még a 2010-es hatalomra kerülésekor fogalmazta meg a nyugdíjasok felé a vállalását, amit azóta is tart. Sőt, a gazdaság alakulásának köszönhetően még túl is teljesítették, ami szintén jól hangzik a kormányzati propagandában. Noha a nyugdíjak értékének megőrzése vitathatatlanul jól hangzó kifejezés, így 9 év távlatából kezdenek nagyon élesen kirajzolódni az inflációhoz kötött nyugdíjemelés problémái.

Mint arról mi is beszámoltunk már, az, hogy a bérek elmúlt években mutatott robbanásszerű növekedését nem követik a nyugdíjak, azt is eredményezte, hogy 2018-ra 10 éves csúcsra ugrott a nyugdíjasok körében a szegények aránya. A folyamatok hatására egyre jobban nyílik szét az olló a kétféle juttatás között, a szegénységi mutatókat pedig rendre az átlagos fizetésekhez kötik. A 2020-as költségvetés makrogazdasági prognózisa alapján a jövő sem kecsegtet fordulattal ezen a téren. Számításaink szerint öt év múlva már 135 ezer forinttal lehet magasabb az átlagos nettó bér az átlagos nyugdíjnál. Jelenleg ez a különbség még "csak" 85 ezer forint.

Mindenesetre most újabb részletek láttak napvilágot a nyugdíjakkal kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2018 című összefoglaló kiadványában megyei lebontásban is ismertetik a tavalyi átlagos nyugdíjakat, melyek mutatnak némi átfedést a nettó bérek alakulásával. Pontosabban:

a legnagyobb átlagos juttatást a fővárosi nyugdíjasok kapták tavaly, 154 ezer forintot, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők, 115,6 ezer forintot.

Ez az információ annak fényében egyáltalán nem meglepetés, hogy ugyanitt a legmagasabb és a legalacsonyabb az átlagos nettó bér is, nyugdíjba vonuláskor pedig a juttatás meghatározásakor a kereseteket is figyelembe veszik.

Alig kapnak nagyobb nyugdíjat a szabolcsiaknál a Bács-Kiskun megyében élők, 115,9 ezer forintot, a harmadik legkisebb nyugdíj pedig Békés megyéhez kötődik, 116,2 ezer forint. A rangsor elején Budapest mögött jócskán leszakadva áll Fejér megye 134,2 ezer forinttal, mögötte a dobogó harmadik fokán pedig Pest megye 134 ezerrel.

2017-hez képest kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy vajon megyei lebontásban van-e eltérés a növekedés mértékében, ám az egy évvel ezelőtti kiadványban megyék helyett régiók szerint közölte a statisztikai hivatal az ellátások nagyságát. Mindenesetre minimális eltérés megmutatkozott miután régiós szinten átlagoltuk az adatokat, a régiókban 4,4-5 százalék között alakult az emelkedés mértéke.

A legkisebb, 4,4 százalékos növekedésnek az egyik legszegényebbnek tartott észak-alföldi megyékben élők örülhettek, a legnagyobb, 5 százalékos emelkedést pedig Budapesten regisztrálta a KSH. Mivel a 2018 januári nyugdíjemelés ennél alacsonyabb, 3 százalék volt, a statisztikai hivatal vélhetően figyelembe vette az évközi korrekciókat, egyszeri juttatásokat is.

Vagyis nemcsak a nettó bérek terén szakad szét az ország, de lassú ütemben a nyugdíjak terén is mélyül a szakadék a megyék, pontosabban régiók között.

Budapesten a legnagyobb a differencia, Észak-Magyarországon a legkisebb

Régiós viszonylatban összevetettük, vajon mennyit érnek a nyugdíjak akkor, ha a területre jellemző nettó bér arányában fejezzük ki az ellátás nagyságát. Az országos átlagra érvényes fokozódó elmaradás régiós szinten is megmutatkozik, 2017-hez képest ugyanis mindenhol már a nettó kisebb hányadát teszi ki az átlagos nyugdíj.

A kétféle havi jövedelem között a legnagyobb különbség a fővárosban volt tavaly,

a budapesti nyugdíjasok átlagosan a nettó bér 58 százalékából kell, hogy megéljenek - ez az arány egy évvel korább még 62 százalék volt. A legkisebb különbség Észak-Magyarországon volt, ahol a nyugdíjak az átlagos nettó bér 72,5 százalékát tették ki, igaz, az ellátások összege alapján a nyugdíjasok itt is kezdenek leszakadni a dolgozókhoz képest. 2017-ben még az átlagos nettó bbér 78,4 százalékából kellett kijönniük a régióban élő időseknek.

Egy év leforgása alatt ebből a szempontból a legrosszabbul a dél-dunántúli nyugdíjasok jártak. Az ellátásuk a nettó bér 69,4 százaléka volt tavaly, ami 6,06 százalékponttal alacsonyabb hányadot jelent a 2017-eshez viszonyítva. 

https://mfor.hu/cikkek/makro/megvan-hol-elnek-a-legszegenyebb-magyar-nyugdijasok.html