Megvan a Libri irodalmi díj tíz döntőse
A 2016-ban alapított díj első körében a kritériumoknak megfelelő könyveket (38 tényirodalmi és 116 szépirodalmi kötet) 140 közéleti, ismert arc szűkítette le. Mindenki öt-öt könyvet ajánlott a listáról, a tíz döntős közül pedig egy öttagú szakmai bizottság és a közönség választja ki a nyerteseket. Május 15-én derül majd ki, hogy ki kapja az Irodalmi díjat és a közönség elismerését az alábbi művek közül:
- Barabási Albert-László: A képlet
- Dragomán György: Rendszerújra
- Kemény István: Nílus
- Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
- Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy
- Pintér Béla: Újabb drámák
- Simon Márton: Rókák esküvője
- Szilasi László: Luther kutyái
- Szvoren Edina: Verseim
- Takács Zsuzsa: A Vak Remény
A közönség itt tud szavazni.
Mától, azaz március 25-től május 12-ig, majdnem két teljes hónapon át szavazhatsz a Libri weboldalán és könyvesboltjaiban, áprilisban pedig a Könyvfesztiválon. A szavazók között 100 darab ajándék könyvcsomagot sorsolnak ki a szervezők, ami a Libri irodalmi díjak 10 döntős könyvéből áll össze. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj átadóünnepsége május 15-én lesz.
Pintér Béla: Újabb drámák
Pintér Béla a alternatív színházi élet meghatározó szereplője, darabjai kormánykiritkusak, mégis azonnal elkapkodják a jegyeket. Jóformán lehetetlen bejutni rá, nekem is csak kétszer sikerült. Az előadások teltházzal mennek, szájról-szájra ajánlja egyik színházbarát a másiknak. Sőt, állítólag olyanok is nézik, akik amúgy nem járnak színházba. (De lehet ez csak legenda.) Ennek megfelelően nem kellene meglepődnöm, hogy a tíz között van a drámák szövegkönyve, de mégis váratlanul érintett. Személy szerint az idei Libri irodalmi díjasok listájából ennek a kötetnek esek először neki. Az elmúlt öt év Pintér-darabjait tartalmazza. Benne van a nagysikerű Titkaink, a BÁRKIBÁRMIKOR, a Szívszakadtig, a Fácántánc és az Ascher Tamás Háromszéken. Sőt, még a legnagyobb Pintér rajongók is kuriózumként vehetik kézbe a kötetet, ugyanis utóbbi dráma bekerült szerzői változatban is, azaz tartalmazza azokat a jeleneteket, amelyek végül kimaradtak a színpadi verzióból.
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Miután Valuska Laci (Könyvesblog) "a 2018-as év letehetetlen regényének" nevezte Krusovszky Dénes könyvét, ez rá is került a borítóra. Ritka, hogy egy kortárs magyar regény ekkora népszerűségnek örvend. Megjelenése után nem sokkal olyan megmagyarázhatatlan felhajtás alakult ki körülötte, hogy nagy hirtelen már beszerezni sem lehetett egykönnyen, annyian el akarták olvasni. Újranyomták - ezen már ott a jelző, ami azt hiszem, minden író álma. Hogy mi a titka, azt nem fogom elárulni (főleg mert valójában fogalmam sincs), szerintem jobb ha rájössz saját magad. A regény egymástól látszólag különálló szálakból építkezik, amelyek aztán - van egy olyan érzésem -, hogy egymásba kapcsolódnak a végére. (Jelenleg is olvasom.) Az Akik már nem leszünk sosem arról szól, hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni. A már emlegetett Valuska nagyon jót írt róla, nézd meg AZT, ha ennél hosszabban érdekel, milyen a könyv. Az olvasd el a regényt!
Dragomán György: Rendszerújra
Aki szerette a Black Mirror sci-fi sorozatot, az imádni fogja Dragomán új novelláskötetét. Az elmúlt 15 év írásait gyűjtötte egybe. Van köztük néhány oldalas és összefüggő novellafüzér is, de egy közös: mind a bezártságról, a kiszabadulási vágyról szólnak. A címadó novella például azt fejtegeti, hogyan lehet úgy élni, hogy a társadalom ki van szolgáltatva a technológiának, hogy az emberek gondolatait, tetteit egy kontaktlencsébe épített számítógép tartja kordában. Ráadásul minden a rendszer szempontjából pozitív cselekedetért hazafipontokat lehet kapni, amelyek jutalmakra válthatók be. (Érdekes lehet összevetni ezt azzal, hogy Kínában ehhez ijesztően hasonló társadalom épül.) A kötetről hosszabban Veiszer Alinda beszélgetett a szerzővel a Margón! Érdemes megnézni, zseniális interjú lett.
Simon Marci: Rókák esküvője
Simon Márton öt évvel ezelőtt egyik napról a másikra robbant be Polaroidok című verses kötetével. Azonnal a könyveladási lista élére ugrott - pedig verseskötet ilyet szinte soha sem csinál. A Rókák esküvőjére éveket kellett várni a Simon Marci rajongóknak (akik szép számmal vannak, főleg mióta a slam poetry-zik), de a visszajelzések alapján megérte. Az, hogy a Libri irodalmi díj tíz legjobbja közé került is ezt bizonyítja. A helyzet pikantériája, hogy mesterének tekintett - saját maga nyilatkozta ITT, hogy apafigurának tartja - Kemény István is jelölt új verseskötetével (mutatom a folytatásban: Nílus címmel). Hamarosan kiderül, hogy a tanítvány képes-e felül múlni mesterét - akár a közönség, akár a szakma véleménye szerint.
Kemény István: Nílus
Verseskötet egy visszatérő tollából. (Kemény az egyetlen, aki tavaly és idén is bekerült egy-egy kötettel a 10 legjobb közé.) A 2018-as Könyvfesztiválra jelent meg új kötete a Nílus. A fülszöveg szerint: „Minden ártér” – ennek szellemében a könyv egy folyó-verssel kezdődik és egy másikkal ér véget. És hogy mi van a két mű, a Duna és a Nílus között? Egy költő kontinense, egy csodálatos életmű újabb szigete, egysorosok és hosszúversek." Én is ennyire homályosan tudnék csak fogalmazni, ha versekről kellene írnom. Nehéz versekről bármit is írni. Nem tudom megfogalmazni József Attila miért olyan piszok jó, de az. Nem tudom megfogalmazni, hogyan hat rám Závada Péter az Ahol megszakad című kötetével, amikor csak bámulok ki a villamos ablakán egy-egy vers után, és elfelejtek leszállni, de hat. Ahogy azt sem tudom leírni, Kemény István verseit miért érdemes olvasni, de érdemes. Talán mert ahogy Simon Marci nyilatkozta az előbbiekben hivatkozott cikkben: számos nemzedék tartja apafigurájának Kemény Istvánt.
Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy
Lássuk a három női jelöltet! A Libri irodalmi díjasok tizes listájában még sosem volt ennyi nő! A legfiatalabb hármójuk közül Mán-Várhegyi Réka, aki tavaly megjelent és sok helyen méltatott Mágneshegy című regényével került idén a jelöltek közé. A baromi menő borítót kapott Mágneshegy egyik főszereplője Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás? Párhuzamos vagy éppen egymást keresztező életek. Nézőpontok, amelyekből bárki látszódhat nevetségesnek vagy esendőnek.
Szvoren Edina: Verseim
Szvoren Edina József Attila-díjas író talán a lista kevésbé közismert neve a nagyközönség számára, de itt az ideje felfedezni magunknak. Kritikusok ugyanis az utóbbi évtizedek legjobb kispróza írójának választották. Legjobb tízbe került kötetének már címválasztása is nagyon provokatív, ugyanis hiába Verseim a címe, még véletlen sem versek kaptak helyet benne, hanem novellák. De 13 története sem nélkülözi a merészséget, amelyek molyos értékelései szerint hol horrorisztikusak, hol ironikusak, hol szimplán abszurdak. Idén januárban ezért a kötetért Mészöly Miklós-díjat kapott.
Takács Zsuzsa: A Vak Remény
Takács Zsuzsa Kossuth-díjas költő neve bizonyára ismerősen cseng sokaknak. 2018-ban jelent meg A Vak Remény című kötete, ami teljes életművét tartalmazza a maga 600 oldalával. A Ha van lelkünk ugyan című verse nagyot ment a közösségi médiában, még a 444 is megemlékezett róla egy cikkben. Ő az, akit még Pilinszky is méltatott. Ezt mondta róla egy interjúban: „Két vonását emelném ki : hangjának tisztaságát s egyfajta tétovaságát, mely azonban végül sose hagyja eltéríteni magát, s épp bolyongó, kereső célba találásával, megérkezéseivel tölti be sajátos feladatát, térképezi fel a számára rendelt tájakat, másokénál talán omlékonyabb külső és belső vidékeit."
Barabási Albert-László: A képlet
Az szinte borítékolható volt, hogy Barabási könyve bekerül a tízes listába. Hogy pontosan hány példányban kelt el 2018-ban fogalmam sincs, de megjelenése után lépten nyomon találkozni lehetett vele, így csak az nem tudott a megjelenéséről, aki csukott szemmel és befogott fülekkel járt-kelt a városban. Ahogy tavaly Bödőcs Tibor Addig se iszikje közönségkedvenc lett (ő nyerte a közönségdíjat), így most azt hiszem idén ez a legpopulárisabb mű, így talán az is borítékolható, hogy ő nyeri a közönségdíjat. De szeretek meglepődni, így kívánom, hogy ne legyen igazam! Talán idén kevésbé lefutott a meccs, mint volt tavaly Bödőcsnél. (érthető okokból és joggal)
A könyv egyébként nem ígér kevesebbet, minthogy lerántja a leplet a siker titkáról. Barabási a mindennapi életből vett példákkal világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat az elveket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Választ kaphatunk arra is, mi magunk hogyan leszünk sikeresek, és mi a siker legfontosabb komponense.
Szilasi László: Luther kutyái
Betegségregény. Már a borítóról emberi koponya MR-felvétele köszön vissza. Nem véletlen. Szilasi László saját betegségének és gyógyulásának történetét írta meg tavaly megjelent regényében. A szerző 2015 telén egyetemi előadása közben rosszul lett, rohamot kapott, máig nem emlékszik arra a napra, ahogy a következőre sem. Hamar kiderült: agydaganata van. Megoperálták, szerencsésen túlélte. Most elolvashatjuk hogyan, ugyanis ezt írta meg napló formában. A Luther kutyái egy fájdalmasan személyes vallomás egy szenzációszámba menő felépülésről. A Könyvesblogon hosszasan mesél a regényről, és még bele is olvashatsz!
