Irigykedve nézhetik az idősebbek, mennyi pénzt kap, aki most vonul nyugdíjba
Ha továbbra is gyorsan nőnek a reálbérek, de a nyugdíjakat csak az infláció szerint korrigálják, olyan aránytalanságok alakulhatnak ki, amelyek kikényszerítik a rendszer megváltoztatását.
Az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írtaaz e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.
A számítási módszer minden évben ugyanaz az újonnan nyugdíjba vonulók számára, de a feszültség csak most ütközött ki, amikor évente 7-10 százalékkal nőnek a reálbérek, miközben a nyugdíjak reálértéke 1,4-3 százalékkal emelkedik csak.
Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
http://hvg.hu/gazdasag/20180523_Irigykedve_nezhetik_az_idosebbek_mennyi_penzt_kap_aki_most_vonul_nyugdijba#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default
Nem lenne csoda, ha fellázadnának a nyugdíjasok
Mint írtuk, a KSH legfrissebb jelentése szerint január-márciusban 12,4 százalékkal emelkedtek a bérek. Miközben az idei nyugdíjemelés mindössze 3 százalékos volt tavalyhoz képest. A bérek tehát négyszer gyorsabban emelkedtek, mint az időskori és nyugdíjszerű ellátások.
- Amint az a KSH közléséből kiderül, egy dolgozó átlagosan nettó 210 300 forintot vitt haza családi kedvezmény nélkül idén január és március között.
- Eközben az átlagnyugdíj az idei emeléssel megközelítheti a 130 ezer forintot.
Más távlatból szemlélve a dolgot:
- Két évvel ezelőtt az átlagos nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 168 800 forint volt, innen jutottunk el 210 300 forintig.
- Eközben a nyugdíjaknál 120 ezer forint alatti összegről kerültünk közel a 130 ezer forinthoz.
Az Mfor mindezt úgy konferálta fel, hogy ebből még akár lázadás is lehet a nyugdíjasoknál.
De ez még mind semmi, ahhoz képest, hogy mire számíthatnak a kormány tervei szerint a nyugdíjasok. Íme, mit eredményez a pusztán inflációkövető nyugdíjemelés néhány éven belül:
Más felől közelítve a dolgot: az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írta az e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.
Kiemelt kép: MTI / Varga György
https://24.hu/fn/penzugy/2018/05/23/nem-lenne-csoda-ha-fellazadnanak-a-nyugdijasok/
Ebből még lázadás lehet a nyugdíjasoknál
Egyre nagyobb a szakadék a bérek és az időskori járandóságok között.
A Központi Statisztikai Hivatal mai jelentése szerint a nettó átlagkeresetek 12,4 százalékkal emelkedtek idén az első három hónapban az előző időszakhoz képest. Eközben a nyugdíjak az év elején megállapított 3 százalékos emelés szerint érkeznek az idősekhez. Orbán Viktor idősebb választópolgárok körében
Mint korábbi cikkünkben jeleztük, már évek óta tart ez a folyamat, aminek eredményeképpen egyre jobban elszakadnak egymástól a bérek és a nyugdíjak. A kormány által ösztönzött nemzetgazdasági béremelkedésekkel nem tudnak lépést tartani a járandóságok, amíg azokat csak a mindenkori inflációval megegyező mértékben emeli a kormány. Ez arra elég, hogy reálértékben ne veszítsenek a nyugdíjasok.
Némi kárpótlást jelent a számukra a prémium, illetve az Erzsébet-utalvány, amelyek éves szinten mintegy 20 ezer forint pluszt hoznak a konyhára átlagosan. Ezek azonban nem rendszeres juttatások, nem épülnek be a nyugdíjakba, a gazdaság növekedésének ütemétől, illetve a kormány kegyétől függ, hogy részesülnek-e ilyen juttatásokban az idősek.
Amint az a KSH közléséből kiderül, egy dolgozó átlagosan 210 300 forintot vitt haza idén január és március között. Eközben az átlagnyugdíj az idei emeléssel megközelítheti a 130 ezer forintot.
Természetesen nem képzelhető el, hogy a korábbi keresettel megegyező összeget utaljon az állam a nyugdíjba vonulás után, mindenesetre a fizetésekhez képest egyre nagyobb a lemaradás az időskori kifizetéseknél. Két évvel ezelőtt az átlagos nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 168 800 forint volt, innen jutottunk el 210 300 forintig. Eközben a nyugdíjaknál 120 ezer forint alatti összegről kerültünk közel a 130 ezer forinthoz.
https://mfor.hu/cikkek/makro/ebbol-meg-lazadas-lehet-a-nyugdijasoknal.html
Büntetni kezdett a magyar nyugdíjrendszer és jövőre fog igazán!
Ha továbbra is gyorsan nőnek a reálbérek, de a nyugdíjakat csak az infláció szerint korrigálják, olyan aránytalanságok alakulhatnak ki, amelyek kikényszerítik a rendszer megváltoztatását - figyelmeztetnek az e heti HVG-ben.
Élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően - írta a hetilapban Simonovits András közgazdász.
A számítási módszer minden évben ugyanaz az újonnan nyugdíjba vonulók számára, de a feszültség csak mostanra ütközött ki, amikor 2016-ban 7, majd 2017-ben 10 százalékkal nőttek a reálbérek és az idén is 8 százalékos emelkedés várható. Eközben a nyugdíjak reálértéke 2016-ban csak 1,4, majd 3 százalékkal emelkedik csak és az idén sem lesz érdemi emelkedés. (Az úgynevezett valorizációs szorzószámokról részletesen itt írtunk.)
Az átlagnyugdíj és az átlagos nettó kereset hányadosa - szakkifejezéssel: az átlagos helyettesítési arány 2015-ben még 67 százalék volt, ez 2018-ban várhatóan 55 százalékra zsugorodik. Mert bár a legújabb nyugdíjasok már élvezik az emelkedő bérek hatását, a régi nyugdíjasok nagy tömege lehúzza ezt az arányt. Ők azok, akiket szó szerint helyben - mostani jövedelmi pozíciójukban - hagynak.
Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza - írja a HVG-ben Simonovits András.
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/buntetni_kezdett_a_magyar_nyugdijrendszer_es_jovore_fog_igazan.663014.html