Szép lassan leépülünk, könnyek nélkül mi az nekünk
A kezünk remeg, az arcunk fehér
Ne sírj értünk! Az Istenért!
Nem hitted, nagyon jól tudom, hogy
Vezényszóra megváltozom
Én nem akartam, de hiába volt
Az első pofon mindent megold.
Jól fizetett bohóc vagyok
A kezem tiszta, a cipőm ragyog
A legszebb álmaim kigúnyolom
Ebből élek, csak ezt tudom
A kötelesség az első nekem,
Hogy mit miért tegyek, nem kérdezem
Ha rám parancsolnak fegyvert fogok
Én tisztességes polgár vagyok!
Nekem még tisztességbe elhülyülni nagy dolog
Amire vágynom kell én arról álmodom
Amiben éppen hinnem kell én abban épp hiszek
Amiről tudnom kell a tv-ből tudok
Legszebb álmaim eladtam
Ami még meg volt letagadtam
S, hogy mindezt régen, hogy hívtam én...
jaj itt van a szó a nyelvem hegyén!
Szép álmokat kedvesem! Sokkal szebbeket, mint nekem
S ha álmodban majd boldog leszel, kívánom, hogy ne ébredj fel!
