Felcsúti csucsú

Micsoda láz, hogy pöfög a felcsúti csucsú!
Füttye messzire száll, visszhangzik már a határ.
Nincs semmi gáz, klassz vonat a felcsúti csucsú.
Előtte nincs akadály, úgy szárnyal, mint a madár.

Az sem baj, ha nem túlzottan sok az utas,
Unatkozva ásítozik a vasutas.
Nézd csak, micsoda felcsúti csoda!
Csu-csu-csupa derű és csupa báj.

Hegyek között, völgyek között fut a vonat,
A fatornyos kis stadionnál visszatolat.
Széles jó a kedvem, s bár nyomtávja keskeny,
A felcsúti csucsú előtt nincs akadály.

Micsoda vágy, száll velünk a felcsúti csucsú,
Rövid az út, végállomása Alcsút.
Nem bánom én, hogy Európa olyan messze van,
A felcsúti csucsún száguldok boldogan.

Az Uniótól kaptuk rá a pénzalapot,
Utólag már lengethetik a kalapot.
Nincs félmillió utas, s hogy ezért ki a ludas,
Nincs-nincs senki sincs ki megmondaná.

Hamarosan Bicskéig fut el a vasút,
Az etyeki dombok között messzire jut.
A fantáziának semmi nem szab gátat,
A csuda-csuda-csuda csucsú csuda csodás

Nincs vita már: mindent visz a felcsúti csucsú.
Kocsija klimatizált, ez ám az igazi ász.
Nem vihet már téged többé senki sem innen el,
Felcsúti csucsú, repíts a csúcsra fel!

Zeneszerző: Harry Warren
Szöveg, ének: Pál József