(A szakszervezetek mellett a munkáltatók is azért megjegyezték, hogy szerintük a minimálbér alatti közmunkabér lenyomja majd a béreket, aminek egyenes következménye lesz, hogy mindenkinek közmunkásként célszerű alkalmazni a munkavállalót! Gyönyörű új világ, mert mint kiderül ez történik napjaink munkaerejével nem csak a verseny szférában de az állami foglalkoztatás során is! A legszebb, hogy ezt a bért lehet még csökkenti amikor nem biztosítják a munkába járás költségét sem - lehet számolni mi marad a létfenntartásra, családra...)
A munkaadók üdvözölték, hogy az új munkatörvénykönyv-tervezet szerkezeti felépítése egyszerűbb, és hogy alapvetően a vállalkozások érdekeit szolgálja: csökkenti az esetenként túlzott munkavállalói kedvezményeket, és kellő rugalmasságot tesz lehetővé a foglalkoztatóknak. Bár a szakszervezetek követeléseinek hatására némileg puhult a júliusban megjelent munkaanyag, de még így is ad mozgásteret a munkáltatóknak, ami különösen a kisebb cégek munkaerő-gazdálkodása szempontjából lehet jó hír.
Ha az adminisztrációs terhek is csökkennek az új jogszabály révén, javulhat a kkv-k versenyképessége. Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria ügyvezetője szerint például a próbaidő hosszának meghosszabbítása is ebbe az irányba hat, miközben megkönnyíti a munkáltatók számára a megfelelő munkavállaló kiválasztását. (A tervezetről szerdán tárgyalnak a parlamentben.) A tervezet körül éles viták dúltak, egy konferencián az is elhangzott, hogy az "légkalapáccsal esik neki a munkavállalói jogoknak". Amiben biztosan egyetértés van a munkavállalók és a kormány között, hogy a keresetek nem csökkenhetnek.
- Akiknél kevésnek bizonyult a korábbi maximum három hónap, eddig is áthidalták a problémát a határozott idejű szerződésekkel. Az új szabályozással az adminisztráció egyszerűsödhet, és a munkavállaló számára sincs érdemi különbség a két megoldás között - hangsúlyozza a szakértő.
Az új javaslat alapján az alap- és pótszabadságok rendszere a hatályos szabályozás szerint él tovább. A munkavállaló a munkaanyag szerinti öt munkanap helyett hét munkanapról rendelkezhet, és tíz munkanapot - eltérő megállapodás hiányában - egybefüggően kell kiadnia a munkáltatónak. A munkaadó számára mégis könnyebbség lehet, ha a szabadságok kiadását jobban tudja irányítani a cég kötelezettségeinek teljesítése függvényében. Különösen a válsággal sújtott időszakban fontos, hogy a nehezen megszerzett munkát határidőre tudják teljesíteni. Arra pedig általában nincs szabad kapacitás, hogy a szabadságon lévőket helyettesítsék.
A kismamáknak kiadandó „visszamenőleges" szabadság csökkenése is találkozik számos munkáltató igényével, mint ahogyan az a változás is, hogy bár a szülési és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, de ha az anya a gyermek hároméves kora előtt tér vissza a munkába, a munkaviszonya rendkívüli vagy rendes felmondással, illetve a cég működésével összefüggő ok miatt is megszüntethető. Utóbbi esetben ugyan a munkavállaló végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakört kell ajánlani, de kérdés, hogy a gyakorlatban ez a kitétel érvényesíthető-e, különösen a kisebb cégeknél.
A védett kor is visszakerült a tervezetbe, de a szülési szabadságát megszakító kismamákhoz hasonló könnyítésekkel. Zempléni Kinga, a budapesti PRK Partners munkajogi partnere szerint viszont a munkáltatók a kérdéses munkavállalók munkáját vagy a védett kor betöltése előtti évben fogják megszüntetni, vagy bevállalják a jogellenes felmondást. A javaslat szerint ugyanis ez utóbbi esetén a munkáltatót terhelő kártérítés kevesebb lenne, mint jelenleg, és lehet, hogy jobban megéri kifizetni akár a tizennyolc havi kártérítést, mint ötévi, azaz hatvan havi bért.
A szakember kiemeli: mind a jelenleg érvényben lévő munkatörvénykönyv, mind az új tervezet lényegesen részletesebb szabályokat tartalmaz, mint a legtöbb európai ország hasonló jogszabálya. Nyugat-Európában általában nem törvényi, hanem ágazati és helyi kollektív szerződések szintjén szabályozzák a pihenőidőt, a munkaidőt és a felmondási feltételeket - áll a közleményben.
forrás : http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kinek_jo_az_uj_munkatorvenykonyv.html
Konferencia.
Munkajog: nem magyar probléma
Hasonló problémákkal küzd Magyarország, Románia és Csehország a munkajogi reformok tekintetében - állapították meg a témában szerdán Brüsszelben, az Európai Parlamentben rendezett konferencián.
A tanácskozáson, amelynek egyik szervezője Őry Csaba (Fidesz) volt, részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára is, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a munka törvénykönyvére vonatkozó új magyar jogszabályban olyan elemek is találhatók, amelyeket néhány év múlva más európai uniós tagállamok is szívesen használnak. A munka világát érintő legfontosabb alaptörvényről van szó - szögezte le, és meggyőződését fejezte ki, hogy a következő évek bebizonyítják: a Parlamentnek jó jogszabályt sikerült elfogadnia. Hozzátette: a magyar szabályozás olyan változásokat is tartalmaz, amelyek egyetlen EU-tagállamban sincsenek jelen. Előadásában a magyar államtitkár hangoztatta: a kormány számára a foglalkoztatás bővítése kardinális kérdés, mert enélkül számos más aktuális probléma sem oldható meg.
Czomba Sándor kifejtette: az új jogszabály gyakorlatilag keretszabályozás, amely a munkaadók és munkavállalók mozgásterét, véleményét figyelembe véve elsősorban a felekre bízza az adott területen azokat a szabályozási rendszereket, amelyek a foglalkoztatás bővítését segíthetik. A reformok részletes brüsszeli ismertetésében részt vett Berke Gyula munkajogi szakértő, a Pécsi Tudományegyetem professzora is.
Őry Csaba a konferencián elhangzottakat összefoglalva egyetértett azzal, hogy a szóban forgó három országban hasonló problémákból indultak ki. Úgy értékelte, hogy mindháromban "viszonylag nagyléptékű és határozott munkaügyi szabályozási reformokat hajtottak végre". Úgy vélte, a reformokat gyakorlati problémák indokolták, mint a demográfiai helyzet miatti nehézségek, gazdasági kihívások, a munkaerőpiac feszültségei, új foglalkoztatási formák megjelenése. A három országban egyformán jelentős problémának nevezte Őry Csaba a feketemunka magas arányát. Az új szabályozások arra törekszenek, hogy a legális munka irányában ösztönözzék a munkavállalókat - tette hozzá. (Továbbra is a bejelentés nélküli munka visszaszorítása szerepel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvei középpontjában.)
A reform erőfeszítések méltatása mellett azt is jelezte: a megszületett megoldások egyes elemeit mindhárom országban viták övezik, de a kormányok késznek mutatkoztak arra is, hogy az indokolt kifogások esetében módosítsák az elképzeléseket.
Ellenzéki kritika
A konferencia résztvevői között volt Göncz Kinga (MSZP) is. Az új magyar szabályozással kapcsolatban elmondta, hogy az régóta fennálló problémákra is próbál válaszokat találni, mint az alacsony foglalkoztatás, a rugalmasság javítása. Mint mondta, nehezíti a helyzetet a nemzetközi gazdasági válság, amely további problémákkal tetézi a meglévőket. A képviselő szerint ugyanakkor az utóbbi idők szabályozásai több terülten inkább rontottak a helyzeten, mint javítottak: Európán belül jelenleg Magyarországon a legrövidebb a munkanélküli-ellátás, ami miatt a regisztrált munkanélkülieknek gyakorlatilag a fele ellátás nélkül marad. A közmunkaprogram szerinte fontos, de probléma, hogy nem tudja nyújtani a minimálbért sem, továbbá emiatt másfajta aktív munkaerő-piaci megoldásokra "nem marad erő és forrás". A szakszervezetek jogosítványai is gyengültek - hangsúlyozta -, az érdekegyeztető tanácsot pedig egy konzultatív felhatalmazással rendelkező testület váltotta fel.
Gurmai Zita (MSZP) megemlítette, hogy az egymillió munkahely teremtésére vonatkozó kormányígéret ellenére az elmúlt évben csökkent a munkaerőpiacon lévők száma. Méltatta azt a kormánycélt, hogy a nők munkaerő-paci visszajutását segítsék, ugyanakkor kifogásolta, hogy az alkotmányból kimaradt az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A nők és a férfiak bére közti különbség továbbra is jelentős - emelte ki. Arról érdeklődött, hogy a fiatal nők számára milyen kitörési lehetőséget lát a kormány.
Czomba Sándor egyetértett azzal, hogy a női foglalkoztatás javítása kiemelt kérdés. Mint mondta, a kormány családi napközik létrehozását támogatja, ez jelentős számú kisgyermekes édesanya munkavállalását teszi lehetővé.
Álláskeresési járulék vs. államadósság
Az államtitkár a munkahelyteremtéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az idei év egész Európában "nem a dinamikus fejlődés időszaka". Hozzátette: Magyarországon ezzel együtt 18 hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatotti létszám. Megerősítette azt is, hogy éppen a napokban zárult le egy pályázat, amely összesen 10 milliárd forintot biztosít munkahelyteremtő beruházásokra.
Az államtitkár elismerte, hogy az álláskeresési járulék időtartamának 90 napra csökkenése "radikális változás", de jelezte, hogy a kormány figyelembe vette az államadósság csökkentésének szükségességét is. Ha lehetőség adódik rá, lehetséges az időtartam bővítése - szögezte le. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy az ott érvényesüljön, ahol ténylegesen szükséges. Az OÉT megszűnésével kapcsolatban pedig egyebek között azt emelte ki, hogy két másik fórum is létrejött, köztük az, amely kifejezetten a versenyszférára vonatkozik.
Göncz Kinga kérdésére válaszolva Czomba Sándor azt is elmondta, hogy tárcája folyamatos kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal, azon belül Andor László foglalkoztatási és szociális ügyi biztos szakértőivel. Mint mondta, komoly vizsgálatot igénylő kardinális probléma a munka törvénykönyvével nincs, inkább apróbb nézeteltérések vannak, de ezek is tisztázhatók.
forrás : http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/munkajog_nem_magyar_problema.html
Itt pedig a legfrissebb KSH statisztika kormányunk eredményes gazdaságpolitikájáról, ami tükrözi a gazdaság "fellendülését" és persze a növekvő munkaerő "alkalmazást". Érdekes adatokat ollóztam:
Húsz hónap, 1900 állás
Hanem azzal, hogy húsz hónap, azaz csaknem két év alatt lényegében egy tapodtat sem jutottunk előrébb az egymilliós úton.
A KSH adatai szerint a 2010. május-júliusi időszakban 3 789 400 magyarnak volt munkája a 15-74 éves korosztályban (a statisztikai hivatal nem havi, hanem három hónapos, de havonta publikált foglalkoztatási adatokat közöl). Azért ezt az időszakot vettük kiindulási alapnak, mert ekkor már túl voltunk az országgyűlési választásokon, ebben az időszakban megalakult az új parlament és az új kormány is.
A KSH adatai szerint a 2012. január-márciusi időszakban, tehát az idei első negyedévben 3 791 300 magyarnak volt munkája a 15-74 éves korosztályban (az adatot most pénteken közölték). Ez 1900-cal több, mint húsz hónappal ezelőtt volt. Az egymilliós terv teljesítéséhez havonta átlagosan 8333-mal több új állás kellene – ezzel szemben átlagosan havi 95-tel nőtt az új munkahelyek száma.
- Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
- Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
- Aktuális foglalkoztatotti szám:3 791 300
- Eltelt hónapok száma:20
-164 767
Vagy ez a rész : Mondhatjuk tehát azt, hogy egy ciklikus mozgás magyarázza a mostani rossz adatokat, és négy hónap múlva, amikor két teljes évet tudunk vizsgálni, jobbak lesznek az eredmények. Ez részben igaz is, valószínűleg a következő hónapokban gyorsuló ütemben nő majd a magyar foglalkoztatás, mint ahogy ez megfigyelhető volt 2011 első felében is.
Túl lassan javul
Csakhogy van két szempont, ami gyengíti ezt az érvelést. Egyfelől az, hogy a mostani javuló helyzetben már komoly szerepük van az újjászervezett közmunkaprogramoknak. A közfoglalkoztatás új rendszerében több tízezer közmunkás növeli a foglalkoztatottságot, a legutóbbi, most pénteken közölt statisztikában 32 ezer közfoglalkoztatott szerepel. Nélkülük a most regisztrált évi majdnem 59 ezres növekedés fele sem jött volna össze, és a munkában állók száma alacsonyabb lenne, mint húsz hónapja, amikor a számlálót indítottuk.
Másfelől pedig az, hogy nemcsak az éven belül hullámzással van baj. Az látható a grafikonon, hogy a bordó görbe trendszerűen emelkedik, ami azt jelenti, hogy a munkahelyek száma fokozatosan nő – a bő másfél évben egyetlen hónapot sem találunk, amikor kevesebb embernek lenne állása, mint egy évvel korábban volt –, azonban ez a növekedés egyszer sem érte el az Egymilliós Terv teljesítéséhez szükséges szintet.
Egyre elérhetetlenebb a cél
Nagyon egyszerű kiszámolni: éves szinten minden alkalommal százezres növekedésről kellene beszámolni már a kezdetek óta. Ezzel szemben az éves növekedés mindössze 32 000 és 58 800 között váltakozott – tehát az éves szintű adatok is azt mutatják, hogy hónapról hónapról egyre távolabb kerülünk az egymillió új munkahelytől. Így aztán később a most nem tarthatónál is gyorsabb foglalkoztatásbővülés kellene: mostantól a 8333 helyett már átlag havi 9981 új munkahelyet kellene teremteni, hogy a tízéves időszak végén a 2010-ben ígért plusz egymillió meglegyen.
Persze az eddigi tempóval is bővülhet a foglalkoztatás, csak sokkal lassabb ütemben. Ha évi átlagban nagyjából negyvenezerrel több embernek lesz új munkája – és attól most tekintsünk is el, hogy háromnegyedüknek közfoglalkoztatásból –, akkor tíz év alatt négyszázezer új munkahely jön létre az egymillió helyett.
Annyi, amennyit tavaly februárban még 2014-re terveztek létrehozni.
forrás : http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/04/28/egymillios_alom_havi_95_emberrel_javult_a_helyzet/
ezt szintén érdemes elolvasni a "munka ünnepéről"! : http://okos-tojas.blog.hu/2012/05/01/majus_1_urugyen#comments
