He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Zavar az erőben Take 2

2010.11.22. 02:38 Lone Wolf

A cél szentesíti a eszközt, vagy az eszköz a célt?

A következő idézet egyik kedven filmemből, a kardhalból van azt hiszem, hogy jól leírja a problémát;

"-Az egész világ minden betegségét meggyógyíthatod, de ehhez meg kell ölnöd egy kisgyereket, megtennéd?
-És tízet, százat, ezret?
-Pontosan!"


Azt hiszem, végső soron így születnek a szörnyetegek. Gyakran, nagyon gyakran a jó, vagy legalábbis jónak vélt cél érdekében nyúlnak rossz eszközökhöz. És nem fogják fel, nem értik hogy közben kivé-mivé lesznek. A lista hosszú. Hitler, inkvizíció, ilyen-olyan vallási fanatikusokat tömörítő szervezetek, Lenin, meg úgy általában a nacionalizmus, és a kommunizmus. És még hosszasan sorolhatnám, de nem teszem. Ti is értitek hogy miről beszélek.

Szóval, nem! A cél nem szentesíti az eszközt, ami azt illeti, az eszköz az ami szentesíti a célt. Ennél a példánál maradva ugyan feláldozhatsz egyetlen embert az egész világért, vagy akár az egész világot egyetlen emberért. tulajdonképpen nincs a kettő között különbség. Egy ugyanannyit ér mint hatmilliárd!
Mert nem lehetnek millióid, milliárdjaid, ha nem becsülsz meg minden egyes forintot, minden egyes embert. És hogy érdemes e az egész világot odadobni egyetlen emberért? Egyetlen forintért milliárdokat feláldozni? Abszolúte! Ha azt az egyet biztosan meg tudod menteni/szerezni/tudsz rá hatni.

De ugyanakkor, az áldozatnak önkéntesnek kell lennie, kényszer, és restrikciók, következmények nélkül. Nem dönthetsz mások sorsáról, akaratuk ellenére. nem áldozhatsz fel minden egyes embert, egyetlen egyért, ha maga a világ nem akarja ezt az áldozatot. Nem áldozhatsz fel egyetlen embert mindenkiért, ha azt az áldozatot önmagától nem vállalja.

És legfőbbképpen nem kérhetsz olyan áldozatot másoktól, amit te magad nem vagy hajlandó vállalni. Szóval, ha áldozatot akarsz hozni, akkor elsőként önmagadat kell tudnod feláldozni, és minden MINDEN!!! más csak ezután jöhet.

Ha ez nem teljesül, akkor nem áldozatot hozol, nem ráveszel másokat hogy áldozatot hozzanak, hanem rájuk kényszeríted azt. És ez bizony még ha jó is a végeredmény, morálisan akkor is erőteljesen megkérdőjelezhető... És a cél, ebből a szempontból édesmindegy, mint ahogyan a végeredmény is.

Arról meg nem is beszélve, hogy a használt eszközök bizony befolyásolják a végeredményt is. Ha rossz eszközöket használsz, ha rosszul használod őket akkor bizony a végeredmény is eltorzul, csorbát szenved. Ezzel nincs mit kezdeni. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan járod végig az utad, mivé leszel közben te magad, és a célod.

Na... erről a témáról most részemről ennyi. Több gondolat nem jut eszembe, ennél alaposabban nem tudom körbejárni. Nehéz is lenne! :) Egy ilyen bonyolult téma kivesézésével heteket hónapokat eltölthetnénk, és istenigazából bele sem kezdenénk a dologba. :)

várom a hozzászólásokat és véleményeket!

35 komment

Címkék: az zavar erőben

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr662464488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ásó[Mosó]Maci (Dr. nélkül) 2010.11.22. 10:14:33

Fontos azt is eldönteni, hogy milyen mértékű áldozatot hoz az ember a cél érdekében. Mivel lehet, hogy az áldozat nagysága nem arányos az adott céllal.
Itt egy kis tanulmány-videó
www.youtube.com/watch?v=e0zbwyZDmcI

Donna (Cara)mba 2010.11.22. 11:37:02

Először is: Isten hozott megint:)

Vártalak!
Mostanában sokat nem vagyok/leszek, de a kocsma fullra üzemel:)

Mindjárt elolvasom a posztodat is:)

Üdvözlet a TÖBBIEKNEK IS!

Donna (Cara)mba 2010.11.22. 12:26:20

Az áldozatnak csakis önként hozottnak szabad lennie.
Csak a saját életünkről van jogunk dönteni - de még abban sem vagyunk teljesen szabadok és kötelezettségmentesek...

Nem mi rendelkezünk mások felett, ha igazán emberszerűen viselkedünk, hanem sokkal inkább mások - azok, akik valamilyen módon függnek tőlünk, vagy ki vannak nekünk szolgáltatva - rendelkeznek velünk.

Nem egy kellemes állapot. Kerüljük is legtöbben, mint macska a kényszeregerészést.
Ki akar csakis terheket a nyakába? Mert muszáj ezt vagy azt valakinek elvinnie, elcipelnie a hátán?

Ezért ajánlunk fel másokat áldozatul, hogy megszabaduljunk saját kötelezettségeink alól. Például a gondolkodás terhétől, a gyereknevelés terhétől, a szülőápolás gondjától-nyűgétől és oly sok másmindentől:(

Ásó[Mosó]Maci (Dr. nélkül) 2010.11.22. 12:40:39

@Donna (Cara)mba: Abortusz?
Mennyire van döntési joga az anyának a gyerek életével kapcsolatban? Vagy a látens abortusz? Hogy megszüli, és utána leszarja, mi lesz a gyerekkel. Mondjuk csak szociális ellátás miatt kell.
Vagy miért tanítják a vízimentőknél, hogy erős hullámzásnál a menteni való testet rakják a szikla és a vízimentő közé. Persze, egy fuldoklónál lehet, hogy csak ez az egy esély a megmenekülésre. De nem arra esküdött fel a vízimentő, hogy az embereket megmenti?

Donna (Cara)mba 2010.11.22. 13:10:40

@Ásó[Mosó]maci: A vizimentő önként jelentkezett a feladatra. Ő meghoz egy áldozatot, nem is akármilyet már azzal, hogy ilyen veszélyes foglalkozást vállal.
Hiszen éppen erről beszélek!
Felvállal valamit helyettünk - gyengébbek helyett.

Szerencsére mindig voltak és lesznek is ilyen emberek, mert a Természet/Teremtő így rendezkedett/rendezte be a földi élővilágot.

Az abortuszról ugyanaz a véleményem: az anyának nincs joga dönteni a megfogant élet felett. Az az élet ugyanis nem az anyáé, nem egy ember tulajdona egy új élet. Szerintem.

Vannak nagyon határesetek, ahol már nehéz a döntés. De én most elviekről beszéltem.

Vagyis nézetem szerint az anyának és senkinek sincs joga dönteni bárki élete felől. Nagyon komoly ellenérvek kellenek ahhoz, hogy szerintem megbocsátható legyen egy élet elvételének bűne. Ha egyáltalán meg lehet ez emészteni, bocsátani.
Tartok tőle, hogy nem.

Ásó[Mosó]Maci (Dr. nélkül) 2010.11.22. 13:15:49

@Donna (Cara)mba: Egyet értek veled. Csak az a gond, hogy az abortusz ellen szót emelnek különböző emberjogi szervezetek.
De ugyanezek a szervezetek ítélik el azt az embert, aki felhívja a figyelmet a megélhetési gyerekgyártásra, ami egyenlő a látens abortusszal.

Kettős mérce-e?

Lone Wolf 2010.11.22. 13:56:30

@Donna (Cara)mba:
Na akkor először is olvasgani olvasgattam, de postolni nem volt igazán kedvem. :)

Abortusz meg... GÁZOS téma. Nem lehet annyival elintézni hogy nincs joga...

Egyszer erről már beszélgettünk a vastagbőrön. Az a hozzászólás amita témához írtam így totál offba, KB 2-3X hosszabb volt ennél a postnál... NEm fogom mégaegyzer beírni. Ahhoz meg qrta régen volt hogy előkeressem. Úgyhogy csak röviden.

MILYEN az embrió kora?
MILYEN az embrió egészségi állapota?
MILYEN az anya egészségi állapota?
MILYEN körülmények között fogant? Gondolok itt (PL; erőszakra)
MILYEN körülmények közé születik?

És csak ezekből a kérdésekből fel lehetne tenni vagy kismilliót. Úgyhogy bocs, de most nem értek veled egyet. Ez a kérdés túlságosan is árnyalt, és nagy ahhoz hogy rá lehessen vágni egy egyszerű nemet.

Főbb vonalakban ugyan egyetértek, AZ emberi élet nem gyerekjáték! DE! A megoldás nem az abortusz agyontiltása, v szabályozása.

Hanem a megelőzés, és olyan társadalmi /gazdasági helyzet teremtése, amiben a leendő anyák, és apák tudják/merik vállalni a gyereket.

Lone Wolf 2010.11.22. 13:59:05

@Ásó[Mosó]maci: "Kettős mérce-e?"

Nem is kicsit. NAGYON!

Lone Wolf 2010.11.22. 14:02:03

@Lone Wolf: Még egy gondolat. Mégis milyen élete lesz egy gyereknek akit nem kívántak, és akit el akartak vetetni, de a törvény nem engedte ezt meg?

Donna (Cara)mba 2010.11.22. 14:05:04

@Lone Wolf: Igen, erre mondtam, hogy "vannak határesetek".

Nehéz a döntés.

Én csak elvieket írtam.

Azért szomorú lennék, ha szigorúan kötném magma elvekhez.
Az élet rugalmasság (is).

Nagy dolog az élet. És nagy dolog a halál.

Lone Wolf 2010.11.22. 14:21:33

Akkor hadd bővítsem a kérdések sorát még egy ponttal, ami ha van egy kis esze az embereknek, és a politikusoknak, ALAPOS átgondolásra készteti őket az abortusz kapcsán.

Túlnépesedés.

ÍGY folytatjuk, az emberiség TELJES egészén követünk el látens abortuszt. És ehhez képest minden más probléma, morális, és emberi megfontolás, érzelem eltörpül.

guma 2010.11.22. 14:48:34

@Lone Wolf: Rég jártál erre! (Ha csak olvasol és beköszönsz, akkor is öröm nekünk!) Most az újabb gondolataid, kiegészítve megjegyzéseddel nekem egész lett.
Óhatatlanul a nő aki anya (esetleg nagyanya) már mindent meggondol, feláldoz ösztönei miatt, mert az utód a fontos. Szembeszáll mindennel ha kell nem fontolva, hogy elveszhet...
Persze ez felborulhat és ma minden eladható, megvehető - így látszatra önkéntesé válik a a választás!

Csalás lesz minden. Kényszer és "verseny" okán feladják az alapokat. Érzéketlen világ alakul és nem fontos a szabad választás. A hit apostolai is csalásra vezetnek sok téren ma...
Ez a legnehezebb : mit adsz tovább amire építeni lehet a szabad döntést, a részvételt bármiben!
Nem tudnék feláldozni senkit. Kinevetnél mennyire így van, mert még kicsit bizonyítani is tudnám napjaimban.
Fogalmam sincs csináltattam volna-e abortuszt, ha a helyzet úgy hozza. Éltem úgy szerveztem: ilyen kérdés fel se merüljön. Ez is egy döntés - életről, halálról!

Ránk kényszerít ma a világ sok mindent, és egyre nehezebb az "értékarányt" meglelni bármiben : meddig miért lehet elmenni, hogy megőriz valamit magadból!

Lone Wolf 2010.11.22. 15:19:42

@guma: "Ránk kényszerít ma a világ sok mindent."

Azért, és csak azért teheti meg. PONTOSABBAN Tehetjük meg magunkkal, és egymással mert hagyjuk! Nem kellene...

guma 2010.11.22. 15:35:03

@Lone Wolf: Ez összetettebb (bár sokat el lehetne érni egy kis közös gondolkodással, összefogással, és nem is kell hozzá sok ember. 500-600 már elindíthatna valamit.. Na erre mondják, hogy túl naiv vagyok. Ezt mondták az előző eu-s szavazásnál is, pedig egyszerű lett volna mind két nagy pártnak egy óriási fülest adni akkor, és nem itt tartanánk.)
Azt mondja a nagy fiam én már nem élem a változást...
Szóval teszem amit lehet (nem radikálisan) de talán mindig emberhez méltón.

Lone Wolf 2010.11.22. 15:40:00

"Szóval teszem amit lehet (nem radikálisan) de talán mindig emberhez méltón."

És ez a kezdet! Megőrizni, és megkövetelni az emberi méltóságot, és az emberhez méltó bánásmódot. MINDIG MINDENBEN! És ebben nincsenek nem lehetnek, alkuk, ezt bármi áron meg kell hogy őrizd. Minden mást elveszíthetsz, de az önbecsülésed soha nem szabad hogy feladd, nem szabad hagynod hogy mások megalázzanak.

guma 2010.11.22. 15:59:44

@Lone Wolf: Ezt milyen "vicces" így olvasni! Mert nem kezdet - ez alap nálam! Bőrömön tanultam meg réges-rég, csak így vesznek ember számba.

Mert megaláznak, minden hivatalos helyen (ez így van mindenkivel hivatal, v kórház pl) - és megdöbbenek amikor mosolyogva "értetlenkedek".

Olyan élményeim voltak és olyan változást okoztam néha stílusommal, hogy napokig nevettem rajta, a család meg hüledezett...

guma 2010.11.22. 16:07:21

@Marcellusca: Istenem, de JÓ!

Visszahoztad berobbanásoddal egy kicsit a kedvem... DDD Sehogy sem vagyok formába ez most többet ért mindennél...

Lone Wolf 2010.11.22. 16:08:44

@guma: Na ez az ami nekem nem megy! Egy darabig tűrök, ami gyakran addig megy, amikor más már ÖLNE! Aztán amikor meguntam, egyszer és csak egyszer! Szólok. Ha nem fogja föl, és folytatja, utána az illető megtanul háttal a levegőben úszni...

Az a fene nagy helyzet, hogy túl tüzes a természetem ahhoz, hogy mosolyogni tudjak amikor kiakasztanak. Inkább csak némán ránézek az illetőre. Vagy csak eleresztem a fülem mellett, és uralom magam, hogy ne menjek neki. Ilyenkor csak a tekintetemen látszik hogy gond van. De ez legtöbbször elég, hogy visszavegyenek az arcból.

guma 2010.11.22. 16:20:26

@Lone Wolf: ellentmondásba keveredtél :
"Egy darabig tűrök, ami gyakran addig megy, amikor más már ÖLNE! Aztán amikor meguntam, egyszer és csak egyszer! Szólok. Ha nem fogja föl, és folytatja, utána az illető megtanul háttal a levegőben úszni..."

Lehet ránézni mosoly nélkül is, de nem némán! Én még főorvossal is megtettem slep előtt. (ne tud meg milyen röhögés volt mögötte, aztán a röhögök úgy jártak hozzám, hogy máshoz a fizetett orvos sem. Együtt vacsiztunk a végén és a mai napig köszönnek előre utcán is)

Picit tudtam átadni gyerekeimnek ebből és ők fejlesztették a maguk stílusára. E nélkül nem megy semmi.

Ennek a tüzes természethez semmi köze, mert akkor már az elsőket sem tűrnéd... DDDDD

guma 2010.11.22. 16:31:01

@Lone Wolf: Láttad, hogy "veled" reklámoznak egy kanadai várost :

travelline.hu/hirek-szines/20101111_star_trek_varos_vulcan.aspx#utm_source=travel_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2010_11_18&utm_content=normalimage

Az előző ellentmondás ha nem volt egyértelmű :

Egy darabig tűrök - túl tüzes a természetem.

Lone Wolf 2010.11.22. 16:46:02

@guma: Nincs benne semmi ellentmondás. ;) Egyszerűen ismerem magam, és ezért erőt veszek magamon. Mert tudom, hogy ha az érzelmeimre hallgatnák, akkor az illető az első rossz szó után jajgatva fetrengene a földön, és tapogatná a bevert orrát... (ez persze enyhe túlzás)

Úgyhogy, inkább tűrök, kihátrálok a szituból, és magamba füstölgök. vagy épen keresek valamit, amin levezethetem a feszültséget. Csak ott van gond, hogy ezen a téren, meg túl nagy az önuralmam... KB mint az avatáromnak, úgyhogy Gyakran heteken át nyelem a sértéseket, tűröm a képtelennél képtelenebb helyzeteket, mire besokallok. Olyankor meg nagyon csúnya világ következik.

guma 2010.11.22. 16:59:41

@Lone Wolf: Ez önrombolás! (Ezért írtam a bőrőmön tanultam meg, mert valóban egészségügyi gondokat okoz.)

És utólag visszagondolva nem nehéz a váltás, csak az ember a kiszolgáltatottsága miatt nem hiszi ezt el alapból...

Lone Wolf 2010.11.22. 17:15:19

"Ez önrombolás!"

Egy bizonyos pontig valóban az. A másik oldalról viszont nem vehetsz elégtételt minden sérelemért, nem alacsonyodhatsz le, egy ökölagyú idióta szintjére.

És azzal amit mondasz, én is tisztában vagyok régóta. És próbálom megtalálni a kényes egyensúlyt, de ez nem mindig lehetséges. Ezért inkább rezzenéstelen arccal tűröm, mert az hogy jó képet vágjak hozzá nekem nem megy. Inkább megpróbálom feldolgozni, megpróbálok túllépni rajta, és legfőbbképpen kilépek a gázos helyzetekből, kikerülöm azokat az embereket, akikről bebizonyosodott hogy tényleg faszkalapok, és nem csak ízléstelen rosszul sikerült tréfáról van szó, vagy egyszerűen csak rossz napjuk van. Ha meg nem ez nem megy... Akkor tényleg rossz napjuk lesz. :)

"egészségügyi gondokat okoz." Így igaz.

guma 2010.11.22. 17:23:45

@Lone Wolf: nem kell jó képet vágni semmihez. De van legtöbbször a szitunak másik oldala amin nevethetsz - még saját magadon is...

Még most is dolgozom egy picit szociális vonalon (csak besegítek már!) és azt tapasztaltam, hogy bármekkora faszfej valaki a 3 lépés távolság bevezetésével, de figyelemmel, tisztelettel, többet érsz el mint gondolod!!!

Most pedig ha vársz kicsit "elviszlek" csavarogni. DDD

Lone Wolf 2010.11.22. 17:26:54

@guma: A tiszteletet, és figyelmet tőlem mindenki megkapja. AMÍG MEGÉRDEMLI! Ha hülye, akkor jön a 3 lépés távolság. ÉS a blődi oldalán is nagyon jól el tudok szórakozni, de ettől még a tüske megmarad. Nehezen felejtek.

guma 2010.11.22. 17:45:06

@Lone Wolf: sajnos én is!

Hoztam neked egy kis világűrt nézd meg...

guma 2010.11.22. 17:54:52

@Lone Wolf: postba! Te nem látod????????? DDDD

guma 2010.11.22. 18:01:26

@Lone Wolf: kimaradt egy nagyon jó, beteszem még...

guma 2010.11.22. 18:15:52

@Lone Wolf: Köszi! Most menj vissza! Meg va az egyik legszebb elsőnek raktam be!!!!
süti beállítások módosítása