He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Várszegi Asztrik beszéde Esterházy Péter gyászmiséjén

2016.08.03. 06:59 guma

A Veszprém megyei Gannán a család hagyományos temetkezési helyén helyezték örök nyugalomra Esterházy Péter Kossuth-díjas írót augusztus 2-án. A gyászszertartást Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vezette, búcsúztató beszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

„Családunk nevét az Esthajnalcsillagról nyerte” – mondja Esterházy Péter lapidáris egyszerűséggel a Harmonia coelestis családregény elején. Erről a családról mondotta az Úr a Mercedes Benz történeti revü első részében: „Van egy magyar család. Laktak itt is, Bécsben, de magyarok.  Te ismered a magyarokat?” – kérdezi az Úr Lucifert. – Mindegy. Szóval szeretem ezt a családot, már évszázadok óta. Jó emberek. – Lucifer ellene veti: „Nincsenek jó emberek, csak szerencsések.” – Az Úr válasza: „ezek elég szerencsések, mondom, szeretem őket. Hát vedd el a szerencséjüket, fogadjunk, akkor sem fordulnak ellenem, akkor sem árulják el a jót.”

Kedves Gitta, gyászoló Esterházy Család, Testvéreim, Barátaim!

Személyes szeretettel és tisztelettel kötődtünk és kötődünk Esterházy Péterhez. Búcsúzunk a férjtől, a családapától, nagyapától, a testvértől, a baráttól, a szellemi társtól. Búcsúzik egy nemzet, egy nép, sorsával azonosuló írójától és gondolkodójától.

Péter elment. Előre ment azon az úton, amelyen mi is járunk. Próbáltuk elhitetni magunkkal, hogy neki sikerül a hosszabbítás, de aztán mindannyian beláttuk. Péter is tudta, hogy mennie kell, bármilyen nehéz és fájdalmas is a halál.

Testvéreim! A gannai templomban vagyunk az Esterházyak temetkezési helyén. Nem akarok visszaélni Esterházy Péter szavaival, de nyugodt szívvel ismétlem és mondom, mert tiszteletből és szeretetből teszem:

„Az Esterházy család nevét az Esthajnalcsillagról nyerte.” Ezt a családot – mert Isten megpróbálja azokat, akiket szeret – sokszoros szenvedéssel látogatta meg, de veszteségeiben is megtartotta szeretetreméltónak és ennek a szeretett családnak fénylő csillagot is ajándékozott.

E család fénylő csillaga Esterházy Péter. Egy csillagot, egy fénylő és saját pályáján ívelő csillagot, emelkedő üstököst nem lehet, nem szabad befogni. A Teremtő adta fénnyel sziporkázik, keres és mutat utat magának és sokaknak. Nem közelíthetjük meg szokásos kifejezésekkel, szavainkkal, mert akkor tévedünk, és távol járunk a valóságtól, de még inkább az igazságtól. Péter újjáteremtett szavakban tudta elmondani a teremtés kimeríthetetlen gazdagságát és tragédiáját, gyönyörűségét és ellentmondásosságát. Esterházy Péter játékos szelleme, gazdag lelke szétfeszítette megszokott szavainkat, többsíkúvá, esztétikai, érzékfeletti szépséggé formálta újra azok legegyszerűbbjét is. Nincs ezért alkalmas szó, hogy művészetéről beszéljek, nem is feladatom, hogy értékeljem. Magam is személye és alkotása csodálói közé tartozom és így elfogult is vagyok. A szakma mondja róla: „Esterházy többet tud a magyar nyelvről, mint bárki más. Teremti a nyelvet, akár a legnagyobbak.” vagy „Esterházy művei győztek meg arról, hogy nyelvünk szüntelen megújulásra képes. Elképzelhető-e ennél nagyobb érték a magyarság számára? Ha tanulni akarok magyarul, az ő könyveit veszem elő. Hálám és örömem nem kifejezhető.” (A néhány napja elhunyt Szegedi-Maszák Mihálytól.)

Azt is el kell mondanom, hogy szavai egyszerre voltak teológia, azaz Istenről szóló tiszta és szép beszéd, szóltak a teremtő Isten gazdagságáról, az ember életéről, sorsáról, élvezetről és fájdalomról. Írása egyszerre volt briliáns irodalom és egy nemzet nyelvének megdicsőülése. Teológiája nem hiteltelenítette irodalmiságát és fordítva. Péter nemcsak a vér, hanem a lélek és szellem arisztokratája is volt.

Ez a csillag több évtizeden át sugározott és fénylett, lelke és szelleme betöltött egy családot, egy nemzetet, sokakat, akikhez művészete fordításban eljutott. Tény, hogy elment közülünk, de tény az is, hogy mostantól jobban van velünk, mint korábban.

Örökségét meg kell ismernünk, fel kell fedeznünk és élnünk kell belőle. A magyar fiatalság úgy gyászolja Esterházy Pétert, hogy felolvas műveiből, és műveiben forrást talál jelenéhez és jövőjéhez. Esterházy Péter az „ifjú lelkekben” is tovább él.

Barátaim, döbbenten állunk itt, mert átéljük veszteségünket. Mindannyian gyászolunk, mert szerettük őt, de gyászunk nem reménytelen. Arra gondolok, hogy nem magunkat kell gyászolnunk, hanem őt kell megköszönnünk a Teremtőnek. A történetnek nincs vége, most kezdődik.

Kedves Testvéreim! A lélek ismerői azt mondják, hogy akinek gyermekkorában hosszabb vagy rövidebb ideig kapcsolata volt nagymamájával, annak pontos fogalma van Istenről és Isten gondviseléséről. Péterrel mi ebben a kérdésben is, a nagymamák rendkívüli fontossága kérdésében, egyetértettünk. Ez az összhang hasonló gyerekkori tapasztalaton nyugodott.

Ezért szóljon most –  Esterházy Péter szavaival – „a majki nagymama”. Ez a néhány sor, a szavak: szeretet, hitvallás, vígasz és magas irodalom.

„A nagymama. […] Egyszer csak ott ül ágyamnál, és Istenről beszél. Úgy, mintha a szomszédról mesélne. […] Úgy tud mesélni az Istenről, hogy fölfoghatatlan lesz, hogy az Isten ne volna. […] A nagymama történetei az Istenről – szóval volt bennük az a biztonság, hogy ha már senki sincs, az Isten akkor is van.

[…] Nem számoltam, de legtöbbször az Istenre gondolok, többször, mint a szüleimre, többször, mint a játszásra […] Ki sem mondom, hogy van Isten, olyan izgalmas. Ezeket a nagymamától tanultam […].”

Nagymama Istenről beszél, a történetei meg Krisztusról szólnak.

„Az Isten hozzánk lett hasonlatos, ez az egyik. Nem mi őhozzá, hanem ő mihozzánk. Ez nagy dolog az Isten részéről, mert azt jelenti, hogy szeret minket. Ha nem érdemeljük meg, akkor is. Nem szab föltételeket, csak úgy szeret és kész. Így van remény, hogy mi is képesek vagyunk erre a szeretetre. Én is? Az Isten úgy szeret, ahogy a nap süt.”

„Én nem félek. Isten nem azért van, mondta a nagymama, hogy könnyítsen a halálon. Hanem hogy legyen értelme. És akkor van értelme, ha az ő halálának van értelme.

Tudod, mi a legszebb […]? Ahogy rövidül a ceruza, ahogy a vége közeledik az elejéhez.” „Nincs vége. Ez a befejezés.”  „Ez a kezdés” – A vég a kezdés. – Ez a kezdés.

Kedves Testvéreim, kedves Péter!

Személyes és közös élmény felidézésével búcsúzom. Egy képet őrzök 2015. évi pannonhalmi húsvét éjszakájáról. Péter unokáját, Zsófi kislányát, Lilit kereszteltem a vigílián. A csöpp gyermek olyan ünnepélyesen és szinte felnőtt tudatossággal és kedvesen viselkedett, hogy mindannyian, aki a keresztelőkutat és a gyermeket körülvettük, gyönyörködtünk benne, nagyapja a leginkább. (Akaratlanul, de egy fénykép is megörökítette ezt a pillanatot.)

Péter teljesen átszellemülve, nagy szeretettel tekintett a misztériumot befogadó és örvendező unokájára. Arcán és sugárzó tekintetében ott volt teljes élete, érzékenysége, szenvedése, hite és sugárzó szeretete és öröme.

Kedves Péter! Amikor most egy időre búcsúzunk, azért imádkozunk, hogy húsvét fénye és öröme feltáruljon számodra. Így énekeltünk a vigílián a húsvéti gyertya fényében: „Ó valóban áldott éj, mert ekkor lép frigyre isteni és emberi, földi és mennyei! […] Most kérünk, Urunk, Téged, hogy ne aludjék ki ez a gyertyaláng […] és el nem fogyó tiszta fénnyel űzze távol lelkünkből az éj minden árnyát. Világossága az égi fényekkel olvadjon egybe, fénylő lángját találja égve a szép hajnalcsillag: az örök Hajnalcsillag, ki soha nem lát alkonyt: a Te Fiad, Jézus Krisztus, ki visszatérve a sírból az emberi nemre szelíden árasztja a megváltás fényét. […]”

Péter, a keresztségedben kapott isteni fény öleljen magához és őrizzen meg Téged mindörökké. Ámen.

A Kossuth-díjas író 66 éves korában, július 14-én hunyt el hasnyálmirigyrák következtében. Földi maradványait a szertartás részeként szűk családi körben helyezték el az altemplomban található családi kriptában.

A latin nyelvű gyászszertartáson részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint több politikus is. Jelen volt Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke és a szervezet igazgatója, Keresztury Tibor; Szőcs Géza, a magyar Pen Club elnöke, valamint több kiadó vezetője is

Részt vettek a gyászmisén Esterházy Péter pályatársai, Dragomán György, Németh Gábor, Végel László, Konrád György, Spiró György, Mécs Imre és Szabó T. Anna, valamint Jelenits István teológus, irodalomtörténész, Törőcsik Mari és Mácsai Pál színművész, Muhi András filmrendező, Dés László és Földes László (Hobo) zenészek.

(MTI)

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: MTI

Magyar Kurír

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr508931874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gazoló 2016.08.03. 07:24:55

Jó reggelt Margó!

Kösz,ehhez nincs mit hozzátenni,de nagyon hiányozni fog!

(Jelenits atya a temetésen...De jó,hogy még köztünk van!:)

www.youtube.com/watch?v=z5RNrbVT2fw

gazoló 2016.08.03. 08:06:32

Jó reggelt és kösz Margó!

Nyugodjék békében,vigaszt a családnak!

....

(Jelenits atya a temetésen! De jó,hogy még köztünk él!)

www.youtube.com/watch?v=z5RNrbVT2fw

gazoló 2016.08.03. 08:08:38

Bocs a 'mindentkétszermondokért,nem láttam az előző hozzászólást!
Volt már máskor is,hogy eltűnt:(

pimpalini 2016.08.15. 22:21:47

Egy olyan embert fényeznek, s fényeztek itt Ti is, aki utált benneteket, gyűlölte a magyarságot. Erre kiváló példa az "így neveld a magyarodat" írás. Már a cím is förtelmes. A szöveg pedig bicskanyitogató...

guma 2016.08.16. 05:40:09

@pimpalini:

miért is?

szerintem nem ő tehet arról, ha lassan magyar-magyar szótárt kell kiadni.
ráadásul az apró nüanszok még azzal elvesznének.
legjobb példa erre a tegnapi, amikor egy zenész bolondot csinált a politikai fanokból egy ov beszéd részlettel.

szerintem nem csak hit, de értelem is van a szavainkban - csak szellem és fül kell hozzá...

azért förtelmes a cím, mert a mai helyzetet is leképezi? magyar-magyar meccset játszunk már megint egy ideje. ez nem förtelem?

guma 2016.08.16. 06:00:07

@pimpalini:

persze, sok igazság van soraidban. mert mennyivel szebb a "kinyílott a pitypang" örömködve "nevelése"...

guma 2016.08.16. 07:50:28

@pimpalini:

Esterházy: Egy érdekes eljárásról
Forrás: Élet és Irodalom

Eredendően A posztmodern L. I. enfarkába harap címmel gondoltam szóvá tenni az alantiakat, a műveletlen tahó, az aljas és az Eörsi által fényessé tett, bár Schmidt Mária közelében bíróságilag korlátozott módon használható züllött szavak, az adott esetben természetesnek mondható segítségével, azután mégis úgy döntöttem, mint mostanában sokszor, hagyom a csudában, élvezkedjenek maguk közt és így tovább, ám azonban lett egy kis fordulat, úgyhogy mégiscsak beszámolok róla, egy kis érdekesség, melankolikus hangsúlyokkal, mint mikor az ember tehénlepénybe lép.

L. I. a Magyar Nemzet október 26-i számában az egyik írásomból vett mondattal kívánta megmutatni a manapság mértéktelenre nőtt magyar obszcenitást (amely egyébként olyan szabályok érvényesülését mutatja, "lassan a társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági élet minden területén", "amelyek az SZDSZ érdekeinek és ideológiájának fekszenek"; tényleg ez van odaírva, nem hülyéskedem), és azt írja, hogy az én Így gondozd a magyarodat című esszémben szerepel a következő főobszcén mondat: "Magyarni például annyit tesz majd: magamat jól leszopni." Mármost a hír igaz, de nem Moszkvában, hanem Leningrádban stb.: Mondott írás nem esszé, hanem rádiójáték, a magamat jól leszopni a magyarban inkább az alkohol vidám, bár túlzott mértékű fogyasztását jelenti; a malacosabb értelmezés igen hajlékony gerincet föltételez, amit nem kívánnék kétségbe vonni az írás szerzőjét illetően, amiképpen az is távol álljon tőlem, hogy tőle vagy a hasonlóan gondolkodóktól elvitatnám ezen oráliák örömeit s bánatait. Ezt nem is részletezem, pedig lehetne szépen. Amúgy a mondat, puff neki, aki kicsit is ismeri művészetét, tudhatja, Örkény Istvántól való.

Itt tartottam, amikor beöncenzúráztam az egészet, de még reflexből föllapoztam az Egy kékharisnya följegyzéseiből c. kötetemet, hogy megnézzem, hogyan is van ez a mondat pontosan nálam. Hát és mit látok? Hát és azt látom - elfelejtettem -, hogy ez ott mottó, oda van írva, hogy mottó, és oda van írva, hogy Örkény Istvántól való. Vajon milyen nemzeti megújulás, erkölcsi tisztulás, írástudói felelősség szolgálatában áll egy ilyen érdekes eljárás? Nem tudtam rájönni. A kötetet egyébként életem egyik legjobb szerkesztőnője, Körmendy Zsuzsanna szerkesztette, aki egy idő óta a mondott lap munkatársa. Talán segíthetne a kollégáinak, jól ismer engem, jól ismeri az írásaimat, mondjuk az Így gondozd... patrióta gyökereinek megmutatásával; ezt az írásomat annyiszor a szememre lobbantják, és ennek kapcsán annyi szamárságot beszélnek. Minden szamárság fáj a hazának.

Sok haszna ennek a történetnek nincsen, legföljebb annyi, hogy már értem, Vasy Géza (akit amúgy szelíd, kiegyensúlyozott embernek ismertem) mit is értett friss írószövetségi elnökként adott interjújában az én különleges médiatámogatottságomon. Hát a Magyar Nemzetet! Valóban, szinte bármilyen témáról (az új Nobel-díjastól valami Zsanettig, hogy az se Wass Albertet olvas, hanem, jellemző, hogy hova züllött, engem, egy győri irodalmi díjtól Granasztói Györgyig) legföljebb két lépésben meg tudnak hozzám érkezni, és ha ugyan az üres, posztmodern, Honthy Hanná-s hiúság örvend is minden említésnek (bár, ugyan nem vagyok féltékeny, de talán nem kéne mindig, párhuzamosan, a Nádast is nyomatni), mindezt néha - mit kerteljek, valahol én is csak ember vagyok - magam is csöppet túlzásnak érzem.

szóval, valószínű, hogy te sem tudtad csak egy hülye pr-t voltál képes idenyomni. csalódtam...

guma 2016.08.16. 07:59:49

@pimpalini:

Így gondozd az Esterházy Péteredet - frissítve!

Kés, villa, Esterházy Péter gyerek kezébe nem való!

Vannak mindenféle vicces dolgok. Pl. az egyik legviccesebb, amikor tetszőleges Esterházy Péterről szóló hír alá elhivatott kommentelők szinte kényszeresen odakommentelik az Így gondozd a magyarodat c. szöveget, ami elsőre tán versnek tűnik, de mindenképpen rövid, velős, frappáns, zászlóra tűzhető nemzetgyalázásnak.

Nincs kedvem idézni, a szöveg megtalálható pl. ennek a cikknek a kommentfolyamában: 444.hu/2014/06/28/esterhazy-peter-nyitotta-meg-a-budapest-pride-fesztivalt/

Ó, basszus, ma arról szólnak az Esterházyról szóló cikkek, hogy tegnap ő nyitotta meg a Budapest Pride-ot. Minden gyönyörűen körbeér és minden gyönyörűen beigazolódik. (Ez az első alkalom amúgy, hogy nem a szerveződő ellentüntetésről szóló hírekből szerzek tudomást arról, hogy egyáltalán lesz ilyen.)

Na, de vissza a lényeghez: az van, hogy az Így gondozd a magyarodat egy rádiójáték, 10 oldal hosszú, szemben azzal, amit az elhivatott kommentelők idézgetnek. A kettő láthatóan nem ugyanaz.

A rövid, velős, frappáns, zászlóra tűzhető nemzetgyalázás ugyanis a 10 oldalas rádiójáték szövegéből koncepciózusan kiragadott mondatok gyűjteménye.

A gyereket a gólya hozza, az ajándékot a mikulás, Esterházy Péter meg magyargyűlölő zsidó író. Nincs kétely, ez is egy alapigazság, nincs miért utánajárni, hogy ezt a szöveget tényleg így írta-e.

Száz éve ezen a napon lőtték le Ferenc Ferdinándot Szarajevóban, és kitört az I. világháború. Vannak dolgok, amik összefüggenek.

Update: "És biztos ön abban, hogy csupán azokat fogja sérteni, akiket akar? Nem kéne körültekintőbbnek lennie?"*

A hirtelen felindulás másnapossággal ötvözve félreérthető dolgokat szül, legalábbis úgy tűnik a tanult közönség reakcióiból, pedig a rettenetes fejfájásommal együtt is nagyon körültekintő voltam. Úgy látszik, nem eléggé.

Szóval: Nem, a föntiek nem arról szólnak, hogy Esterházy Pétert azzal vádolnám, magyargyűlölő író, amit az Így gondozd a magyarodat c. művével is alátámasztanék, meg most még a Pride-ot is ő nyitotta meg, tessék; nem erről szól.

Hanem arról, hogy az Így gondozd a magyarodat címmel folyton idézgetett rövid szöveg 10 oldalnyi rádiójáték szövegéből koncepciózusan kiragadott mondatok gyűjteménye. Erre hívtam fel a figyelmet.

Mondjuk nem tudom, mit nem lehet ezen érteni.

De ha már itt tartunk, csinálok én is egy koncepciózus gyűjtést, ellenkező előjellel, ugyanabból a szövegből, mármint nem azoknak, akik az én bejegyzésemet nem értik, hanem azoknak, akik Esterházyt értik félre, bizonyára szívdobogtató örömmel, hisz bizonyítékot találni mindig öröm, meg szent felháborodással. (Azt látni, hogy valaki megdönthetetlen bizonyítékként kezel valamit, amit nagyon egyszerű megdönteni, az meg nekem öröm.) Íme:

Esterházy Péter: Így gondozd a magyarodat

A magyar az Új Európa önismerete.

A magyar nem a rossz, a piti, a kisstílű, az ügyeskedő – hanem az örök.

Semmi nem idegen tőlem, ami emberi. Ez az emberi a magyar.

Ha azt mondom, keresztény, azt mondják, antiszemita…

Bizony. Az utolsó is, az is ugyanonnan van. Mondjuk a nemzetgyalázást alátámasztó mondatokat könnyebb gyűjteni a szövegből, hisz Esterházy többek között azzal szórakozik, hogy mindenféle használi utasítás meg termékleírás (?) tárgyát helyettesíti magyarral, úgy, hogy a legváratlanabb pillanatokban hoz ez a játék megdöbbentően/szívszorítóan/kacagtatóan igaz eredményt.

Csak hát az a baj, hogy aki példának okáért elhiszi a Chemtrailt, vagy azt, hogy amit a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei ír, az tényleg megtörtént, az nem nagyon tud ilyet játszani.

Vicces. De tulajdonképpen szomorú. Gyerek kezébe nem való.

*Esterházy Péter: Így gondozd a magyarodat. In: Egy kékharisnya följegyzéseiből, Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2011, 283. o. dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000653&secId=0000061167&mainContent=true&mode=html#Esterhazy_Peter-Egy_kekharisnya_foljegyzeseibol-01880

parameter.sk/blog/egyszeru-plack/2014/06/28/igy-gondozd-az-esterhazy-peteredet-frissitve

ez meg a ráadás, ahol a + jelű szőveg is megjelenik

jaegtoer 2016.08.16. 21:20:06

Ugyan, kedves Guma!

A herceg holtában is herceg, kétszeresen. És még akkor is az lesz, ha a méltatlan szóló porát már régen szerte széjjel szórta a szél és nemhogy nevére, még emlékére sem emlékszik senki, minthogy csak anyakönyvezve volt, de neve nem.
süti beállítások módosítása