A gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta (Lemur catta) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj. A Duke Egyetem Főemlős Központjában Elizabeth Brannon tanulmányozta a fajt, és az állatok meglepően jól oldották meg a számítógépes feladványokat. Megállapította, hogy a majmok és a félmajmok különbözősége nem annyira értelmi, mint inkább motivációs. A makik egy érintőképernyős monitoron egymás után különböző képeket láttak, és a megjelenés szerinti sorrendbe kellett őket rendezniük. A feladatot ügyesen végrehajtották, de csak akkor, ha valamilyen édességet remélhettek a jó megoldásért. A majmok szórakozásból is megoldanak ilyen feladványokat, és nem várnak jutalmat. A makik viszont igen, sőt, odáig mentek, hogy egymás orra elől happolták el a nyereményt: az a maki, amelyik hamarabb elkészült, odament a társa számítógépéhez, és befejezte annak megkezdett megoldását, hogy ő kaphassa meg a nyereményt. Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein él. Változatos élőhelyeken fordul elő, előnyben részesíti a galériaerdőket, a száraz, lombhullató erdőket és bozótosokat.

Testhossza 38,5–45,5 cm, farka ennél hosszabb, 56–62,5 cm. Testtömege 2-3,5 kg. Dús szőrzetének alapszíne szürke, a háton barnás, a hasoldalon pedig fehér. Arca szintén fehér, de orra és szemkörnyéke fekete. Legfeltűnőbb rajta a hosszú, fekete-fehéren gyűrűzött farok — a nevét is erről kapta. A két nem nem különbözik feltűnően. Alsó fogsorának metsző- és szemfogai úgynevezett fogfésűt alkotnak, és ezt szőrzetük ápolására használják.

Makik is főemlősök már csak az afrikai Madagaszkár szigetén és néhány apró környező szigeteken élnek, a földrajzi elszigeteltség miatt, Madagaszkár ad otthont számos csodálatos állatnak melyek sehol máshol a Földön nem található. 

Gyűrűs farkuk miatt maki félreismerhetetlenül azonosíthatóak a hosszú, élénk csíkos, fekete-fehér farkukkal. 

Makik használják a kezüket és lábukat, fürgén mozognak a fák között, de nem tud fogni a farkával, mint ahogy egyes unokatestvér főemlős. Gyűrűs farkú maki csomó időt a földön tölt. Kutatnak gyümölcs után és esznek leveleket, virágokat, fakérget.

Gyűrűs farkú makinak erőteljes illatát a mirigyek adják és a különleges szag, a mint kommunikációs eszköz is, amellett, hogy még egyfajta fegyver. Megjelölik területüket az illattal.. A férfi makik csatában is a dominancia fegyverének használják a párosodási idő alatt, azzal, hogy megpróbálja a hosszú farok mellett a büdös váladékkal is az állat erejét fitottgatni..

Gyűrűs farkú makik csoportokban élnek. Ezek a csoportok lehetnek 6-30 állatok, de átlagosan mintegy 17 Mindkét nem együtt él a csapatokban, de a domináns nőstény az uralkodik a csoporton.

Gyűrűs farkú maki veszélyeztetett, főleg azért, mert a gyér, száraz erdőket szereti.

 A katták csoportokban élnek, egy csoportot átlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. Más lemurfajokhoz képest kevésbé territoriálisak, többnyire csak a szaporodási időben őrzik területüket. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak. A hímek azonban 3-5 éves korukban elhagyják a csoportot, melyben a világra jöttek. A hímek a szaporodási időn kívül gyakran fiúcsapatokat alkotnak.