Mielőtt bárki levonná a következtetést, hogy semmit nem használt az országnak az EU-csatlakozás, érdemes azért más adatsorokat is megnézni. Magyarország nagyon komoly haszonélvezője volt a közös európai büdzsének, az elmúlt 10 évben több mint 15 milliárd eurót kapott támogatások formájában vagy különböző projektek finanszírozására. Ez nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyivel tíz év alatt Magyarország teljes GDP-je megugrott, vagyis óriási pénzről van szó, amely nélkül ma még kiábrándítóbb grafikonokat tudnánk csak felrajzolni.
Vannak olyan mutatók is, amelyekben mind a tíz új EU-tag fejlődni tudott 2004 óta. Mindenhol, így Magyarországon is emelkedett például a születéskor várható élettartam, vannak nagyjából egységesen javuló egészségügyi statisztikák vagy például a levegő szennyezettségének enyhülését mutató adatsorok. A szikár gazdasági tényezők mellett ezek is fontos, az életminőséget javító tényezők, amelyekben legalább Magyarország is előrelépett.
Nyelvtudásban hasonlóan együtt mozog a mezőny, az eredmények azonban itt elszomorítóak. Hiába nyíltak meg a határok, és utazhat elvileg mindenki szabadabban és többet, az idegen nyelvek ismerete a régióban messze elmarad a nyugati átlagtól, Magyarországon pedig a legalacsonyabb a régióban. Ráadásul tíz év alatt nemhogy javult volna, hanem még romlott is a helyzet. Egy ezt vizsgáló felmérés készítői szerint azért, mert Magyarországon és a szomszédos országokban az egykor oroszul és németül beszélők idősek közül sokan már meghaltak, a fiatalok angoltudása viszont nem ellensúlyozta a kiesést. Ez még akkor is kiábrándító, ha tudjuk, hogy Európa sok országával szemben mindig is hátrányban leszünk, hiszen vannak olyan országok, ahol a népesség jelentős része történelmi hagyományok vagy a nyelvtani közelség következtében alapból kétnyelvűnek számít. (Őket nem is ábrázoltuk.)
forrás és a többi magyarázó, összekötőszöveg itt található: http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20140429-tiz-eve-leptunk-be-az-europai-uioba-tiz-abra-hogy-hova-jutottunk.html
