Ülnek ott a megvénült hírességek, műélvezettől - a szó minden értelmében - elolvadva, de vajon melyikük érzi át azt a lélekbe markoló elkeseredettséget, ami süt a versből? Aztán felzúdul a taps. De kinek szól?

@Ayuamarca: Hát igen! Micsoda vers! Micsoda feldolgozás! Nagyon szép!És milyen igazad van! Tényleg szégyellem, hogy ezt az Ady verset se ismertem. Pedig legnagyobb kedvencem Ady, azt hittem milyen jól ismerem, na jó ismertem. De inkább a szerelmes verseit ezek szerint. Akkor még anno izgalmasabb, titokzatosabb volt Léda....

@Horizont: Akkor mutatok mégegyet, amit ma is simán fel lehetne olvasni. Hiába tellett el cirka száz év, ma is ugyanott tartunk.

NAGY LOPÁSOK BŰNE

Dante ezt, ha jobban is,
valahogyan így írta volna meg.

Babits Mihálynak

»...Ezek itt honuk fórumát földúlták,
Hulla-csarnok ez, ahol se meghalni,
Se föltámadni nem tudnak a hullák.

Vezérük is csupán rosszul szavalni
Tudott a híres magyar becsületről
S hagyta hazáját förtelmeket falni.

Akkoriban a jó magyar szemekből
Riadottan némult ki az igazság,
Hisz lopták a csillagot az egekről.

Honnak atyái honuk veszni hagyták
S itt maradnak, míg felejtik emlékük,
Unokáik, a koldus istenadták.«

@Ayuamarca: Úristen! Nem is akarok szembesülni ilyennel! Hogy genetikailag így vagyunk kódolva!!??Nagyon megrázó!
Köszi!Ha rálelsz ilyen versekre,vagy szebbekre, tedd be ide, szívesen venném:)

@Horizont: Ady sok ilyet írt, és terveim között szerepel Villont is ide citálni, úgyhogy lesz itt még nemulass :)

@Ayuamarca: Jöhet!!!!

@Horizont: @bandika gazdája: Az a vicc az egészben, hogy ezt olvasva értettem meg az szdsz engesztelhetetlen és irracionális magyargyűlöletét. Ők így látják a magyarságot, ilyennek látnak mindenkit, aki magyarnak vallja magát, és minden bűnök ősbűne szemükben, ha valaki még büszke is magyarságára. Hisz ezek a magyarok MIND ilyenek szerintük:
"Uralkodást magán nem tűr
S szabadságra érdemetlen,
Ha bosszút áll, gyáva, lankadt
S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen."

És nem veszik észre magukon, hogy ők meg ilyenek:
"Akkoriban a jó magyar szemekből
Riadottan némult ki az igazság,
Hisz lopták a csillagot az egekről."

Sőt, teljesen jogosnak érzik, hogy lopják a csillagot az egekről, mivel a magyar bűnös nép, aki rászolgál a kifosztásra, a szolgasorra, hiszen
"Ha gőgös, dőzsölő hadak
Ültek nyakára romló népnek,
Így van az rendjén bizonyára
S csak aki méltó, az szabad."

No mindegy.
Hétvégén próbálok időt találni, és csinálok egy Ady összeállítást.

@Ayuamarca: Villon is jöhet! Ja és ha játszhatunk kívánságműsort,ne csak dráma, szomorúság legyen, hanem egy pici derű és egy pici szerelem:)Utóbbihoz nem írnék semmit, nem adom fel a labdát, mert lecsapjátok:DDDD
Remélem hétvégén hagy neked egy kis időt a fiatalember:)))
(jól van remélem?)

@Horizont: Villonhoz több idő kell, mert ahogy nézem a neten nincs fenn verse, csak ez a Faludy-féle izé, azt meg kamasz koromban szerettem, de az eredetihez mérve... hát nem az igazi, na.

Adytól lesz vegyesen minden, videók és versek, szépek és komorak. Amilyen az élet. :)

Attól tartok a kicsinek jön a foga...

@Ayuamarca: Ez nagyon jól hangzik! Én is nagyon szeretem mindkét költőt.
"Elnyűhetetlenek" és igazak.
Valahogy mindig korszerűek, mert mindkét költő valami lényegeset ragadott meg és nagyon sajátosan fejezte ki meglátását mindegyik.
Koroktól függetlenek ők.
Ady bennünket, magyarokat "látott" meg talán először tiszta látással. Erényeinkkel és bűneinkkel (minden más népnek van szintén erénye is és bűne is, nehogy már azt képzeljük, úgymond bűnűnk csak nekünk lenne!)
Villon megmutatta az "örök" elitnek, az úri közönségnek a valóság másik arcát is. Amitől finnyásan elfordulnánk - pedig mennyi romlottság van a cifra ruha alatt is...
Gyarló az ember akár lent van, akár fent.

@Horizont: Szerintem Adyt lehetetlen ismerni! Csak az ismerheti minden versét, akinek mondjuk Ady kutatás a szakmája, vagy efféle.

Volt életemnek egy korszaka, amikor három könyv volt mindig az asztalomon, telisteli fecnikkel. Ami éppen a kezem ügyében volt, azzal jelöltem be egy-egy verset, passzust. Hol tépett papírdarabbal, hol esküvői meghívő, egy darabka letépett újságpapír. Ma is ott van mind, van, amelyik fecni rég megsárgult már.
Egy Ady összes, egy József Attila összes és még egy könyv.
Amíg még itthon volt a Fiam, vagy sűrűbben járt haza, olvasgattuk ketten is és vitáztunk az adott vers kapcsán a végén már mindenről:-)
A Fiam azóta is érti és szereti a verseket, pedig szakmájától nagyon messze esik minden rendű-rangú művészet.

Más, ami talán nem is tartozik ide: a fiatalokkal folytatott vita mindig izgalmas, és az értelmes fiatalok imádnak is vitázni, olyan "már csak azért is-ből" bármiről. Ez is egy mód arra, hogy rávezessük az igazi értékek szeretetére. Érdemes kihasználni a fiatalok ezen lázadozó tulajdonságát arra is, hogy hagyjuk ellentmondani, érvelni, szenvedélyesen vitázni.

Ja, és a végére: nem ismertem én sem egyik verset se:-(

@Ayuamarca: Köszönjük, és kicsit telhetetlen lettem:)
Jön a foga??? Hát nem fenékig tejfel az élet:) Mindig hozzáteszem, hogy mennyire irigykedek!

@Donna-CatOnAHotTinRoof:
Donna szia! Annyira örülök ha "meglátlak" itt! Mindig azt kívánom, hogy a körülményekhez képest legyél jól!Ez a legtöbb amit kívánhatok!!!
(Magamnak is ezt szoktam. Bár egy influenzán vagyok túl, nagyon kiütött. Nem is érdekelt semmi)

@Donna-CatOnAHotTinRoof:
Na egyszerre írtunk:) Meglepődtem, hogy nem ismerted,kicsit megnyugodtam magam felől, látod azt hittem te minden verset ismersz, vagy majdnem mindet.Adyt nagyon szeretem. Fiatal lánykoromban a Léda "vonal" nagyon izgalmas titokzatos volt, miket képzeltem mögé:)))

@Horizont: Örülök, hogy kilábalóban vagy! Engem az influenza eddig elkerült.

Épp elővettem megint kicsit Adyt:-)

A Léda vonal kihagyhatatlan és sorsszerű volt Adynál, és valóban izgalmas, titokzatos vonzalom volt ez mindkét fél részéről.
És Ady elbocsátja Lédát, híres-hírhedt versével, olyan igazi hím-gőggel.
Amit Léda semmiképp nem érdemelt, és mégis, ez is hozzátartozik kettejük "héjja-kapcsolatához".
Igen, jól írja Ady: héjja-nász volt ez a szerelem, ami nem finomkodásról és hűségről szólt.
Igazul írt erről is Ady - előre vetítve a csúf elbocsátást is. Ország-világ előtt.

Most kicsit el kell mennem a gép elől, de azt hiszem, még visszajövök.