Az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta a hazai pedagógus szakszervezetek közös panaszát. Az eljárásban a kormánynak magyarázatot kell adnia arra, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviseli a perben.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi bírósághoz civil jogvédők segítségével. Panaszuk lényege: a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának. Ezzel a kormány maga hajszolta bele polgári engedetlenségi akciókba a pedagógusokat. Az iskolai tiltakozásokat aztán fenyegetéssel és aránytalan megtorlásokkal, így azonnali felmentésekkel sikerült letörnie.

Emlékezetes, hogy a pedagógus szakszervezetek 2021 óta szerettek volna sztrájkolni jobb munkakörülményekért, magasabb bérekért és az oktatási rendszer sokasodó problémáinak hatékonyabb kezeléséért. A kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta. A felek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról (tehát arról, hogy mik azok a feladatok, amiket a tanároknak mindenképpen el kell látniuk a sztrájk alatt is), a kormány a járványhelyzetre hivatkozva 2022. február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, és hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni.

Az új (azóta törvénybe is iktatott) szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról. Merthogy ezt már az egyik peres fél, a kormány megtette. Mégpedig egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és a gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljeskörű oktatás idején. Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál, és nyomásgyakorlásra nem alkalmas.

A PSZ és a PDSZ kimerítette az összes hazai jogorvoslatot. Így 2022 szeptemberében a strasbourgi bírósághoz fordultak a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével.

A sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd az egyesülési jog egyik részjogosítványaként. Az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat. A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé.

Ezen túl gond van a rendeleti jogkorlátozás arányosságával is. A tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna.

Az az alapjog, amit nem lehet gyakorolni, csak írott malaszt. Mint az illiberális állam annyi más területén, a jogszabály betűje itt is ellentétben áll alapjogaink lényegével.

Új, biztató fejlemény, hogy a strasbourgi bíróság most „kommunikálta a panaszt” a magyar államnak: azaz megküldte a szakszervezetek beadványát a kormánynak észrevételezésre, így az állam képviselőinek egy független nemzetközi fórum előtt kell megindokolniuk, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosok erre reagálhatnak, és ezek után dönt majd a strasbourgi bíróság a magyar pedagógusok kiüresített sztrájkjogáról.

https://helsinki.hu/pedagogusok-sztrajkjoganak-kiuresiteset-vizsgalja-a-strasbourgi-birosag/