A legjobb barátja azt kérdezte tőle telefonon, hogy „naaa, meddig vagy még táppénzcsaló?”, ami nagyon jólesett neki, de a sajnálkozásokkal nem tudott mit kezdeni. Dr. Lohinszky szerint fontos, hogy változzon a rákhoz való hozzáállás: a sajnálkozás azért sem segít, mert az elmúlt évtizedekben annyi minden változott a gyógyításban, és ma már sokkal több lehetősége van egy betegnek. Fontosabb, hogy

a családtagok, barátok partnerek legyenek, és ne annyit mondjanak, hogy „jaj, te szegény”.

2023-ban a Telexen podcastként debütált, idén viszont már videós formában tért vissza a második évaddal a Rákeltérítő.

A videósorozat már a Rákkutatók Alapítvány támogatásával készült, amihez a helyszínt a Semmelweis Egyetem adja. A műsorvezető továbbra is Markovits Ferenc, aki korábban maga is rákbeteg volt, de felgyógyult belőle. A kezelése alatt, ahogy a videó elején is elmondja, gyakran szembesült más rákbetegek tájékozatlanságával, rettegésével, és ezen próbál enyhíteni a sorozattal, amiben hírességek történeteit, rákkal való sikeres küzdelmeit mutatják be.

Az új, videós évad első részében a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas színész, Cserhalmi György a vendég, és az ő szokatlan daganatáról van szó: a Vater papilla tumorról. Ez a daganat a patkóbél, az epevezeték és a hasnyálmirigy-vezeték találkozási pontjában megtelepedett ritka tumor, melyet sokan összekevernek a hasnyálmirigy-daganattal, de ahhoz valójában nincs köze.

Cserhalmi szerint a legelső az, hogy be kell vallani, hogy „ez van”, nem kell eldugni, eltitkolni – ennek ellenére soha nem jutott az eszébe, hogy beteg, hanem barátkozott ezzel a dologgal, hogy ezt úgy hívják, hogy rák, hogy ő „a rák vőlegénye” lett. Ezután azt érezte, hogy az ember megismeri, megtanulja magát, szembe kellett néznie már a tükörképével is, amiről nevetve mondja, hogy neki hiúsági kérdés volt. De fel kell vállalni, amikor végig kell menni a kórházi folyosón, minden csővel, aztán ha sikerült a 30 méter, következő nap majd jön a 60. És Cserhalmi szerint az is „egy baromi nagy ajándék”, ha elmondják például azt, hogy hány kemoterápiát fog kapni, és milyen jó érzés kijönni az utolsóról.

Cserhalmi arról beszélt, hogy ugyan nincs betegségtudata, de ő jó beteg, és amit mondott neki az orvosa, azt maradéktalanul betartotta. Pszichológushoz nem akart menni, mert az egész családja pszichológus, és sokszor azt érzi, hogy a családi találkozáson is analizálják, de végül elment, miután mutattak neki egy gyönyörű pszichológust, mondta nevetve. De az orvosa mondta neki, hogy ezt ki kell beszélnie magából. És öt év alatt kilenc műtét, az sok volt – tette hozzá Cserhalmi.

A nők pedig szerinte jobb betegek, mint a férfiak. Sőt, amikor a feleségéről megtudta, hogy rákos, „engem kellett felmosni, ő meg ott ült, és mondta, hogy Gyuri, ne csináld már.” A felesége 2016-ban halt meg.

A beszélgetésen szintén részt vett dr. Lohinszky Júlia klinikai onkológus, Cserhalmi kezelőorvosa. Amikor felmerült kérdésként, hogy ebből a betegségből hány százalékban lehet felépülni, arra az orvos azt mondta, hogy ő nem szeret százalékokról beszélni, „mert aki benne van ebben a betegségben, ő saját maga számára száz százalék: vagy meggyógyul, vagy nem.”

A műsorban egy külön blokkban sokkal pontosabb képet is kapunk arról, hogyan működik az emberi test, és mit okoz a rák. Ebben a szegmensben dr. Kiss Richárd patológus az, aki Cserhalmi György leleteit elemzi: egy képernyőre vetítve értelmezi például azt, hogy mi látszik magán a gyomortükrözésen, és hogy milyen elváltozások látszanak a bélmirigyekben.

De a videó gerincét maga a beszélgetés adja, ahol Cserhalmi elmondja, hogy szerinte nagy marhaság rákenni az életre a rákot,

ő például pontosan tudja, hogy mi mindent köszönhet magának, mi mindent követett el: ivott, dohányzott, éjszakába járt, marháskodott, „fatalista módon” élt.

De az orvos szerint ennek nem hibáztatásként kell megjelennie, hanem szembenézésként: mit nem vett észre, mivel nem foglalkozott, mire nem figyelt, hogy hiányzik az életéből.

Volt olyan orvos, akinél Cserhalmi azt látta, hogy fásultan csinálja a dolgot, mert harminc éve ugyanazt csinálja, akkor ugyanazt érezte, mint egy-egy kollégájánál, aki egy-egy fáradtabb napon rutinból hozza le az előadást. Ilyenkor pedig elment a kedve az orvostól, de ő attól még ugyanúgy élni akart, és a kezelőorvosával pedig kifejezetten jó volt a kapcsolata. Amikor a cikk elején is idézett küzdelem szó előkerült, arra Cserhalmi azt mondta, hogy ő nem küzdött a betegséggel, azok az orvosok voltak. Ő csak ragaszkodott az életéhez.

A Rákeltérítő második évada rendszeresen jelentkezik a Rákkutatók YouTube-csatornán. A korábbi interjúkat itt tudja visszahallgatni.

https://telex.hu/belfold/2024/09/17/cserhalmi-gyorgy-rakbetegseg-rakelterito-masodik-evad