A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Karmelita kolostorban, 2024. szeptember 8-án Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA

Az elmúlt néhány napot Budapesten töltötte Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök, aki Kínából hazafelé tartva ejtette útba a magyar fővárost és az állami vezetőket. Az afrikai delegáció tagjai Nagy István agrár-, Szijjártó Péter külgazdasági és külügy-, Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszterrel, valamint Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkoztak. Több kétoldalú megállapodást is aláírtak, egyet például arról, hogy 150-200 millió euró értékű kötött segélyhitelprogramot indít Magyarország Csád számára. Az átszámítva 60-80 milliárd forintból magyar cégek dolgozhatnak a csádi mezőgazdaság és élelmiszeripar erősítésén, illetve a vízellátás vagy az oktatási digitalizáció fejlesztésén. De a Hungary Helps is indít egy egymillió dollárnyi értékű egészségügyi segélyprogramot.

Viszont nem lett tisztább a kép az elmúlt időszak egyik legvitatottabb kormányzati tervét, a 200 fős csádi katonai missziót illetően.

Ezzel kapcsolatban készült egy újabb kormányhatározat is, ami a hétfő esti Magyar Közlönyben villámgyorsan meg is jelent. Ez nem annyira konkrét módon a magyar–csádi kétoldalú védelmi megállapodásról, illetve a magyar katonai kontingens csádi állomásoztatásáról szól ugyan, ám a megállapodások szövegének véglegesítését későbbi időpontra teszi. Vagyis: most született egy megállapodás, aminek majd megállapítják a végső formáját, azt pedig később az Országgyűlés elé terjesztik.

Aláírások tehát vannak már a két fél részéről, ám nemhogy a misszió részleteiről, de a fő céljáról és a „küldetéséről” sem tudható több, mint eddig.

Hogy hogyan jutottunk el idáig a különleges magyar–csádi viszonyban egy év alatt, arról ebben az írásunkban lehet részletesebben olvasni, de érdemes kiemelni, hogy már azelőtt jelentős összeget utalt ki a kormány a csádi jelenlétre, mint hogy bármilyen hivatalos döntés megszülethetett volna.

Közös vonások, közös célok?

Találgatások persze vannak a magyar motivációt érintően: felmerül a hazai gazdasági érdekek mellett a misszióban minden jel szerint kulcsszereppel bíró Orbán Gáspár – a miniszterelnök fia – karrierjének felfuttatása, a franciákkal való jobb viszony kialakítása, de még az Afrikában erősen jelen lévő oroszok támogatása is. Akkor sem lehet több információhoz jutni, ha helyi források után kutatunk. Ez annyiban kevésbé meglepő, hogy a csádi elnök elnyomó rezsimet működtet.

A csádi titkolózás persze mellékes, de hazai szinten más a helyzet, hiszen tényleg rendkívüli missziót tervez a kormány. Ami nemcsak a társadalmat osztja meg, úgy tudjuk, a honvédségen belül sincs egységes álláspont a szerepvállalásról.

A magyar kormány Szijjártó Péterrel az élen a két ország közötti közös vonásokkal próbálta alátámasztani a terveket.

https://444.hu/2024/09/10/orban-viktor-talan-tudja-miert-kell-csadba-mennie-200-magyar-katonanak-de-az-biztos-hogy-rajta-kivul-nem-sokan