Egészen döbbenetes képet mutat a magyar ingatlanpiac, Európában még csak hasonlóra sem volt példa. Ez azt is jelenti, hogy az idei első negyedévben az országos átlagos négyzetméterár megközelítette az 1,2 millió forintot.

Bár érkeznek jó hírek is a magyar ingatlanpiacról, hiszen az idei első negyedévben az ország legnagyobb részének lakáspiacán már megmutatkozott a korábbi visszaesés utáni kilábalás, és a tavalyi 23 százalékos csökkenést követően idén 36 százalékkal nőtt az eladott lakások száma. Azonban valami olyan brutális drágulás zajlott le a magyar piacon, ami tényleg példátlan Európában.

És ezt most tényleg nem túlzás leírni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint nemcsak sokéves, hanem negyedéves szinten is emelkedtek hazánkban a lakásárak, a használtaké 5,3, az újaké 4,6 százalékkal. Az ország jelentős részén érzékelhető volt a drágulás, kivételt ez alól csak a keleti országrészben lévő családi házak jelentettek, esetükben egyelőre nem történt érdemi változás.

Eddig is rossz volt, de idén még rosszabb

Tavaly lassabb ütemű volt az áremelkedés, a teljes lakáspiac árszintje 6,5 százalékkal haladta meg a 2022-est (a használt lakások éves szinten 5,1, az újak 16,3 százalékkal drágultak), azonban az összevont lakásárindex elérte a 2015. évi bázis 271 százalékát.

A használt lakások 165, az újak 213 százalékkal voltak drágábbak, mint 2015-ben. Még úgy is, hogy a 2023-as nominális lakásár-emelkedés elmaradt a fogyasztói árak emelkedésétől, így ebben az évben a teljes lakáspiac reálárszintje 9,4 százalékkal csökkent az előző évihez képest, hiszen valóban sikerült visszaszorítani az elmúlt időszakban tapasztalt inflációs sokkot.

Azonban 2024 első negyedévében e téren is fordulat következett be: a használt lakások reálára 4,0, az újak 3,4 százalékkal lett magasabb, mint egy negyedévvel korábban. Az előző év azonos időszakihoz viszonyítva a használt lakások reálára 4,4, az újaké 10 százalékkal nőtt.

2024 I. negyedévében a használt lakások reálára 74, az újaké 111 százalékkal haladta meg a 2015. évi bázist

– közölte a KSH.

Átléptük az egymilliós lélektani határt

Szintén jellemző, hogy az új lakások áremelkedése a 2015-öt követő fellendülés idején meghaladta a lakásépítés költségeinek növekedését, ez pedig odáig jutott, hogy

a 2015. évihez képest az új lakások ára háromszorosára (313 százalék), a lakásépítés költsége (építőanyag-árak és munkabérek) több mint kétszeresére (222 százalékra) emelkedett. Tavaly az árak 16, a lakásépítési költségek 14 százalékkal nőttek egy év alatt. 

Tavaly közel 5800 új lakást adtak el, az idei első három hónapban pedig mintegy nyolcszázat, azonban amíg az országos átlagár a 2023-ban 62 millió forint volt, idén 65,8 millió forintra emelkedett. A négyzetméterár 2023 átlagában még 1 millió forint alatt maradt,

2024 január–márciusában pedig már megközelítette az 1,2 millió forintot.

Hasonló a helyzet a használt lakásoknál;

• az átlagos ár 31,4 millió forint volt eddig idén, ami 2,2 millióval több mint a 2023-as szint;
• az 521 ezer forintos négyzetméterár pedig 84 ezer forinttal haladta meg az előző évi szintet.

Európa trónján Magyarország

A KSH az Eurostat adatait összefoglalva arra a következtetésre jutott, hogy 2024 I. negyedévében az EU 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 149 százalékát tette ki. Az előző negyedév minimális csökkenése után viszont 0,4 százalékkal nőtt a lakásárak szintje egy negyedév alatt. Az eurózónán belül 142 százalék volt a lakásárindex, 2023 utolsó negyedévéhez képest stagnálás volt tapasztalható (-0,1 százalékos csökkenéssel).

Nézzünk néhány érdekességet a nemzetközi piacokról:

• Az előző időszakhoz képest az idei első negyedévben kiugró áremelkedést jelentett Bulgária (7,1 százalék), Magyarország (5,2 százalék) és Lengyelország (4,3 százalék). Nagyobb arányú árcsökkenést mértek Dániában (–2,5 százalék) és Franciaországban (–2,1 százalék).
• Németországban lassuló ütemben, de folytatódott az árcsökkenés, és ezzel egy év alatt 5,7, két év alatt 12 százalékkal csökkentek a lakásárak.
• Az előző év azonos negyedévéhez képest Luxemburg lakáspiacán jelentkezett a legnagyobb mértékű árcsökkenés (–11 százalék), miközben Lengyelországban 18, Bulgáriában 16 százalékkal drágultak a lakások.
• A szomszédos országok közül éves szinten Ausztriában 2,2, Szlovákiában 3 százalékos árcsökkenés következett be, miközben Romániában 5,5, Szlovéniában 6,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak az előző év azonos időszakához képest.
• A magyarországi összevont lakásárindex az éves szinten mért 9,1 százalékos emelkedés után továbbra is a legmagasabb az adatot közlő országok sorában (2015-ös bázison közel 291 százalékkal).

Ez a 290,7százalékos hazai áremelkedés egészen példátlan. A legközelebbi eredményt Litvánia produkálta 227,7 százalékkal, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Csehország léphetett fel 214,3 százalékkal. 

Abban is egyeduralkodó hazánk, hogy 2022 óta folyamatosan 240 százalék felett teljesített:

• 2022. I.: 241,4 százalék
• 2022. II.: 255,2 százalék
• 2022. III.: 263 százalék
• 2022. IV.: 258,4 százalék    
• 2023. I.: 266,5 százalék
• 2023. II.: 268,9 százalék    
• 2023. III.: 272,5 százalék
• 2023. IV.: 276,3 százalék    
• 2024. I.: 290,7 százalék.

Csehország volt még egyedül olyan ország, amely az elmúlt két évben 200 százalék felett teljesített, ugyanakkor a csehek esetében egy viszonylagos stagnálás tapasztalható, a 2015-ös szinthez képest 210-219 százalék között mozogtak az árak, szemben a magyar áremelkedésekkel. 

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/ingatlan-budapest-lakasok-ksh-arak.793845.html

És ezt most tényleg nem túlzás leírni.