Fotó: Latzer Anna
Az Azénpénzem.hu számításai szerint, ha valaki jelenleg az átlagbért egyszerűen ATM-ből kiveszi, ennek banki költsége évente a 100 ezer forintot is meghaladja. Átlagosan. Körülbelül ennek felét annak is állnia kell, aki igazán körültekintő, és még a „pénzügyi rezsicsökkentést” is maradéktalanul kihasználja.
A parlamentben 2013 novemberében fogadták el a „pénzügyi rezsicsökkentés” szabályait. A következő év februárja óta vehetnek fel a banki ügyfelek díjmentesen havi 150 ezer forintot, legfeljebb két részletben. A bankok kontójára végrehajtott kormányzati „nagylelkűséget” – hangsúlyoztuk többször is – érdemes egy korábbi kúriai döntéssel összefüggésben is látni. Korábban ugyanis a legfelső bírói fórum kimondta: a közalkalmazotti illetmények kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltatónak kell viselnie. A munkabérhez jutás költségének kérdését forróvá a kormány által bevezetett kemény adóteher (a tranzakciós illeték) tette. Korábban ugyanis valóban lehetett azt mondani (amit amúgy a Kúria nem fogadott el), hogy mindenki találhatott kedvező díjú folyószámlát.
Érdemes felidézni, hogy a bérek kifizetésére szolgáló munkáltatói pénztárak felszámolásakor arról volt szó: senkinek sem kerülhet plusz költségbe, hogy hozzájusson a béréhez. A közszférában a készpénzes kifizetést 1998-ban szüntették meg. A kötelező bankszámlanyitást akkoriban többnyire valamilyen módon ellentételezték. A közszférában dolgozók általában 2500 forintos költségátalányt kaptak. Sok bank ráadásul kedvezményekkel is csábítgatta az érintetteket. Mindez azonban időközben teljesen eltűnt.
Még tovább kúsznak fel a banki kiadások
Az ingyenkápé összege bevezetésekor nagyjából éppen az átlagkeresetnek felelt meg. A nettó átlagkereset ugyanis a KSH adatai szerint 2013-ban 151118 forintra rúgott. Ugyanez az összeg azonban az idei első negyedévben kedvezmények nélkül 414,3 ezer, a kedvezményeket figyelembe véve 428,8 ezer forintra emelkedett. Még a medián (amennyinél ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet) bruttó értéke is csak hajszálnyival maradt 500 ezer forint alatt.
Az Azénpénzem.hu számításai szerint, ha valaki jelenleg az átlagbért egyszerűen ATM-ből kiveszi, annak havonta átlagosan 8,6 ezer forintot kell kifizetnie. A költsége tehát évente a 100 ezer forintot is meghaladja. Az átlagbérhez jelenleg nyilatkozat mellett is átlagosan majdnem 4000 forintért lehet bankjegykiadóból hozzájutni. Még ha kínosan ügyel is a hitelintézeti ügyfél arra, hogy a legkedvezőbb (a banki saját ATM használata) megoldást válassza. A teljes költség évente így is közelít az 50 ezer forinthoz.
A költségek között még nem is kalkuláltunk a számla havi díjával, valamint a kártyáért fizetendő összeggel. Pedig esetenként már ezek sem csekélyek, és egyre nőnek. (A most nyitható számlák díját egyszerűsített módon itt kalkulálhatja.) Kifejezetten rossz módszer, ha valaki mindig az éppen csak szükséges kápét veszi fel az ATM-ből. Annak ellenére, hogy amúgy ez lenne a legnormálisabb, és nemzetgazdasági szempontból is kedvezőbb megoldás.
Több bank alkalmazza azonban a minimum-, illetve fix díjat. Ez az az összeg, amit mindenképpen terhelnek, tekintet nélkül az ügylet nagyságára. Például az OTP az idegen ATM-et igénybe vevőknek 1581 forintot számláz. Ha valaki mindössze 10 ezer forintot venne így fel, a költsége közelítene a 16 százalékhoz. Ez az aránya Raiffeisen Mindennapok számláját használóknak még saját bankjegykiadó esetében is 8,8 százalék. A CIB-nél ugyanez 12,2 százalék. Ahogy persze nő az összeg, úgy zsugorodik a költséghányad nagysága.
Itt kalkulálhatja könnyedén, a használati szokások alapján tipizálva, a folyószámlák, kártyák mostani költségeit
A pénzmozgatás költségét a nagyobb bankoknál most nyitható számlákra itt kalkulálhatja
Szerző: B.Varga Judit
https://azenpenzem.hu/cikkek/evi-szazezret-is-rafizethet-aki-az-atlagbert-kapeban-akarja-felvenni/10176/
