A jelenleg elérhető létminimum-számításokból kiindulva 2023-ban több mint 900 ezer magyar nyugdíjas kapott a szerény megélhetésre elegendő összegnél kevesebb állami nyugdíjat a Bankmonitor szerint.

2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai okokra hivatkozva abbahagyta a hazai körülményekre vonatkozó létminimum-értékek számítását és közzétételét - amit azóta a Policy Agenda végez el évről évre.

A létminimum egyébként nem szegénységi küszöböt takar, hanem egy olyan jövedelemszintet, amely biztosítja a háztartás lakóinak számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését.

A Policy Agenda legfrissebb, 2023-as tanulmánya a 2020-as adatokat tartalmazza, akkor így nézett ki a különböző összetételű háztartások létminimum fenntartásához szükséges jövedelemszintje:

• két aktív korú felnőttből háztartás: 218 400 Ft,
• két felnőttből és két gyermekből álló háztartás: 362 000 Ft,
• egyszemélyes nyugdíjas háztartás: 112 300 Ft,
• kétszemélyes nyugdíjas háztartás: 193 500 Ft.

A Bankmonitor azt is összegezte, hogyan változott 2006-tól 2020-ig az egyfős nyugdíjas háztartások létminimum-szintje:

És bár 2020 utáni számítások még nincsenek, a Bankmonitor igyekezett felbecsülni, hány nyugdíjas élhetett 2023-ban a létminimum alatt.

Az éves átlagos nyugdíjas infláció – azaz a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján mért fogyasztói áremelkedés – 2021-ben 4,6 százalék volt, 2022-ben már 15,2 százalék, majd 2023-ban 18,3 százalékkal drágult a nyugdíjasok megélhetése. Ezekkel a számokkal rendre növelve a 2020-as adatot a Bankmonitor úgy számolt, hogy 2023-ban már 160 100 forintra nőhetett az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimum-szintje.

A KSH adatai alapján a becsült létminimumnál (tehát havi 160 ezer forintnál) így a Bankmonitor számításai alapján több mint 914 ezer ember, vagyis a nyugellátásban részesülők 40,2 százaléka kapott kevesebb nyugdíjat.

Fontos hozzátenni, hogy a nők és a férfiak között számottevő különbség figyelhető meg a nyugdíj mértékének szempontjából (is). Mivel a nők jellemzően rövidebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba, és a keresetük is alacsonyabb az aktív éveikben, ez a kettős hátrány a nyugdíjukban is érvényesül:

a férfi nyugdíjasok 35,7%-a (307 ezer fő), míg a nők 42,9%-a (607 ezer fő) tartozott a létminimum alatti osztályokba.

A Bankmonitor azonban hozzáteszi: az egyszeri juttatások miatt valamelyest azért javul a kép, persze eseti jelleggel. Így például a 13. havi nyugdíj révén a jogosultak februárban dupla juttatást kapnak, míg az esetleges évközi nyugdíjkorrekciók és a nyugdíjprémium tovább növelhetik az állami forrásból származó bevételüket. 2023 novemberében a kormány 3,1%-os nyugdíjkorrekciót alkalmazott, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaptak kézhez a nyugdíjasok, nyugdíjprémium viszont a gazdasági mélyrepülés miatt nem érkezett.

Ha valaki 2023 januárjában 143 250 forint nyugdíjat kapott, viszont jogosult volt a fenti juttatásokra, akkor a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció és a 13. havi nyugdíj következtében végül évi 1 920 000 forint állami ellátásban részesült tavaly, ami 12 hónapra elosztva pont 160 ezer forintnak felel meg. Emiatt tehát 914 ezer főnél valójában kevesebben lehettek azok, akik elméletileg minden állami juttatást figyelembe véve is a becsült létminimum alatt helyezkedtek el, de még így is borzasztóan széles rétegről,

feltehetően legalább 700 ezer emberről beszélhetünk.

https://444.hu/2024/03/07/900-ezer-magyar-nyugdijas-elhetett-a-letminimum-alatt-tavaly

Nyugdíj: kegyetlen dolog vár a magyar nyugdíjasokra

Március van, a 13. havi nyugdíj úgy tűnt, mintha plusz pénz lenne, a valóság ennél azonban sokkal szomorúbb. A 6%-os emelés nem fedezi (főleg a kis nyugdíjjal rendelkezők esetén) a brutális áremeléseket.

A legtöbb szolgáltató 15-20%-kal is emeli az árakat. A 13. havi 12 hónapra leosztva még mindig nem tömi be a tömeges drágulások által okozott lyukakat.

Mi vár most a nyugdíjasokra? Mi történik, ha nem elég a nyugdíj?

Az elmúlt évek során a magyar háztartások komoly kihívásokkal néztek szembe az élelmiszerárak száguldása miatt. A nettó bérek emelkedése jelentősen lemaradt az árak növekedésétől, különösen az élelmiszerek árának emelkedése tekintetében. Ez az egyensúlytalanság számos háztartást kényszerített a fogyasztás visszafogására.

Az inflációs nyomás továbbra is jelen van, különösen az energiaárak és az élelmiszerek terén, és a belső kereslet élénkülése is késlekedik. Érdemes megnézni például a telefontársaság árait. Mindegyik szolgáltató akkorát emelt, amekkorát aligha tud fedezni a 6%-os nyugdíjalamizsna. (Akkor sem, ha a 13. havi nyugdíjat is havi elosztásban hozzácsapjuk. Az erős nyugdíjjal rendelkezők sokkal jobban jártak, mint az alacsony ellátást kapók.)

Kegyetlen dolog vár a nyugdíjasokra: mi lesz ha nem elég a pénz? Van úgy, hogy Magyarországon a nyugdíjas segíti a gyermekeket/unokákat a rossz gazdasági helyzet miatt. Olyan is van, hogy egy nyugdíjasnak már a gyógyszerei között kell szelektálnia. Ha nincs érdemi segítség, hol tudnak segítséget kérni?

Az Ellenszél összeszedett néhány olyan lehetőséget, amelyeket megragadva az idősek túlélhetik a mindennapokat.

Önkormányzati segítség

A szociálisan rászoruló személyek részére – a szociális törvényben szabályozott ellátások kiegészítéseként– pénzbeli és természetbeni települési támogatást nyújtanak.

A képviselő-testület önkormányzati rendeletben határozza meg, milyen célokra, milyen összegben és milyen feltételekkel nyújt támogatást. Továbbá azt is, hogy hová kell a kérelmeket benyújtani, mely szerv milyen szabályos szerint fogja azokat elbírálni, hogyan történik a folyósítás, ellenőrzés. Baján például havi 5 ezer forintos gyógyszertámogatásra számíthatnak az idősek. Helyben érdemes érdeklődni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

Szociális étkeztetés

A szociális étkeztetés megszervezése Magyarországon törvényben, rendeletekben rögzített kötelező feladat, amelyet az önkormányzatok, illetve azok intézményei látnak el. Nagyon fontos rögzíteni, hogy nem jár minden idős embernek automatikusan, és még inkább nem jár mindenkinek ingyenesen. Bővebben erről Dr. Jászberényi József cikkében olvashat.

Ha a nyugdíj nem elég, civil szervezetek is segíthetnek

A szociális gondoskodásra szorulók ellátására évtizedeken keresztül kizárólagos jogot formált az állam, néhány kivételtõl eltekintve csak állami intézményekben volt lehetõség szociális ellátás igénybevételére. Napjainkban azonban más társadalmi szereplõk, így civil szervezetek is bekapcsolódnak, bekapcsolódhatnak a szolgáltatási rendszerbe. Tájékozódjunk a családsegítőnél, az önkormányzatnál vagy az interneten, hogy a településünkön milyen civil szervezetektől számíthatunk segítségre!

https://ellenszel.hu/2024/03/07/nyugdij-3/