Sokan nevelik úgy a gyermekeiket, hogy a lehető legnagyobb szabadságot adják nekik. Négyévesek dönthetnek arról, mit vesznek fel (ha nyáron bundát, az az ő választásuk, amit tiszteletben kell tartani). Három évesekre bízzák, hogy mikor fekszenek le (mert az milyen jó, hogy a gyerekkel így könnyebb esti programot szervezni, mert bírja, hozzá van edződve).
Én mindig kicsit rosszul éreztem magam ezeket az önigazoló mondatokat hallgatva. Mert akkor hol a határ?
Odaadjuk a gyereknek a slusszkulcsot, ha kéri? És igen, van, aki odaadja.
Hagyjuk, hogy nekiálljon forró vizes lábast cipelni, ha feléri a tűzhelyet, hogy levegye róla? És igen, van, aki hagyja.
Aztán amikor a gyerek elesett a lábassal, akkor már késő volt végiggondolni azt, hogy talán mindennek megvan a maga ideje. Talán mindenre meg kell érni. Mert idő, tapasztalat, belátóképesség és tudás kell sok mindenhez.
Így van Magyarország a demokráciával. Amely demokrácia csodálatos dolog, de csak akkor működik, ha egy arra érett társadalom működteti.
Sokat gondolkodtam azon, hogyan érik meg egy társadalom a demokráciára. Azt hiszem, elnyomásban, verejtékben, néha vérben, sokáig vágyakozva a jobbra, a szabadságra. És sokat harcolva érte. Megértve, hogy mekkora érték a szólás szabadsága, és mindaz a sok jog, amely a demokráciában valóban megilleti az embereket. De a demokrácia nem való gyerekeknek! Az a „felnőttek játéka” . Nem kell hozzá egyetemet végezni, még középiskolát sem. Megkockáztatom, még nyolc általánost sem. Inkább kell hozzá szolidaritás, az emberi jogok és a másik tisztelete, egyenes jellem!
Magyarország tragédiája, hogy a rendszerváltással ölébe hullott a demokrácia, amire – mint az előbb említett gyerekek – még nem volt érett. Könnyen kapta, s ezért könnyen is herdálta el.
Nem tudta, hogyan kell jól használni, és mikor kezd el a demokrácia leépülni és csupán látszat-demokráciává válni.
És azt sem tudta, hogy a demokráciát csak olyan állampolgárok tudják működtetni, akik tisztában vannak annak mibenlétével, értékeivel, saját feladataikkal és felelősségükkel.
Ez az ország 14 évnyi kemény leckét kapott abból, miért jó demokrácia. Ahogy elvették tőlünk a jogainkat, szerintem úgy tudatosult bennünk, sokunkban, hogy amit eddig alapnak vettünk, az egyáltalán nem az, és ahogy hiányozni kezdett, úgy értettük meg, milyen értékes.
Hamarosan kiderül, megtanultuk-e a leckét. Kiderül, hogy méltóvá váltunk-e arra, hogy újra miénk legyen ez a drága kincs.
Én optimista vagyok. Lehet, hogy a pezsgőt is beteszem lassan a hűtőbe.
Rubicon
https://kolozsvaros.com/rovidek/demokracia-felnotteknek/