Magyarország, az EU tagállama „hazafias” gazdaságpolitikát folytat, amely alig felel meg az unió szellemének, és rontja a külföldi cégek vállalkozási kedvét – hangzott el a második legnagyobb német közszolgálati csatorna fő híradóműsorában.

A műsorszóró honlapján is közzétett írás szerint „olyan az egész, mint egy maffia-film”: előbb különböző „körülményekkel” veszteségessé teszik a céget, aztán következik egy ajánlat, amelyet nem lehet visszautasítani.

A cikk példának a cementipart hozza fel. A pandémia óta újra és újra veszélyhelyzetet hirdetnek, most éppen az ukrajnai háború miatt. A vészhelyzeti rendeletekkel egyre nagyobb különadókat vetnek ki a cementgyárakra, amelyek mostanra mínuszba jutottak. Magyarországon három nagy üzem létezik, mindnek külföldi a tulajdonosa.

„És lám, a semmiből megérkezik egy magyar érdeklődő ajánlata.”

Philipp Haußmann, a német gazdaság keleti bizottságának tagja az egyetlen, aki erről nyíltan beszél. Elmondja, hogy ilyen veszély több ágazatot is fenyegetnek ilyen tapasztalatok. Mint kifejtette, ez ilyenkor mindig úgy megy, hogy a magyar kormány az adott iparágaknak megnehezíti az életét, aztán megjelennek a kormány környezetéből való konzorciumok, amelyeknek az élén ismert oligarchák állnak, és amelyet átvételi ajánlatot tesznek ezeknek a cégeknek.

Az ingatlan- és építőipari ágazat például olyan Orbán Viktorhoz igen közelálló tulajdonosok kezében koncentrálódik, Mészáros Lőrinc, a kormányfő gyerekkori barátja például Orbán hivatali ideje alatt különösen ebből az ágazatból származó jövedelmekkel lett az ország egyik leggazdagabb embere.

Most éppen mélyül az Orbánhoz közelálló vállalkozók befolyása. Orbán Győző, a miniszterelnök apja néhány éve részt vásárolt egy kavicsbányában. A „Dolomit Kft” Magyarország legnagyobb nyereséget termelő építőanyag-vállalatai között van, mindenekelőtt az állami megrendeléseknek köszönhetően, és a forgalma olyan mértékű, hogy nem sújtja különadó.

Orbánnak kinyilvánított politikai célja, hogy a „stratégiai ágazatok” magyar kézbe kerüljenek, és

Kormányra kerülése, 2010 óta e cél elérésén dolgozik, és ezt részletesen ki is fejtette egyebek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ülésén 2022 februárjában. Akkor ismertette, hogy az energia, a bankok és a média terén látványosan nőtt a magyar részesedés, míg a biztosítási, távközlési szektorról, valamint az építőanyag-iparról még nem mondható el, és most ezeken a területeken akarnak változtatni.

Az építőanyag-ipar megrémült.

„Olyan ez, mint egykor a kommunizmusban, csak most van rajta egy konzervatív kabátka” – mondta ez egyik érintett.

A kiskereskedelem egy ismerője szerint

„Sajnos Budapesten éppen most temetik az EU belső piacát”.

A nyilatkozók nem akarták a nevüket adni, nem akarnak tovább rontani a helyzeten.

Fogcsikorgatva el kell ismerni, hogy ügyes jogászok működnek Budapesten: úgy alakítják az adókat, hogy csak a külföldi cégeket sújtják, anélkül, hogy ez benne lenne a törvény szövegében.

A kiskereskedelem például 70 százalékban külföldi kézben van, az óriások a Lidl, a Spar, a Tesco, az Aldi, a Penny és az Auchan. Az egyik vészhelyzeti rendelet szerint a kiskereskedelmet több mint 4 százalékos különadó sújtja, ami gyakorlatilag felemészti a profit-árrést. Ám még az Európai Bíróság is úgy döntött, hogy az elvvel nincs probléma, mert az adók alakítása a tagállamok kompetenciája.

Jogilag nem releváns, hogy az adó csak a külföldieket sújtja.

Az EU ennek ellenére indítványozta, hogy a különadókat legalább csökkentség, vagy hagyják kifutni. Ez az egyik a sok feltétel közül, amelyet Magyarországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy hozzájusson a 27 milliárd eurónyi befagyasztott támogatáshoz.

A magyar kormány azonban nem reagál.

A magyar oligarchák azonban reagáltak: a kiskereskedelmi ágazatbon megjelent több átvételi ajánlat. Úgy tűnik, hogy például az Auchan jelentős tulajdonrészt ad át. Olyan cégeknek, amelyeknek a tulajdonosai között olyanok is vannak, akik igen közel állnak Orbánhoz.

A média, távközlés, építőipar, bankok, a budapesti repülőtér, kiskereskedelem és építőanyag-ipar: a „stratégiai ágazatok” listája Magyarországon egyre hosszabb. A befektetési klíma pedig egyre rosszabb: egyetlen kelet-európai országnak sem sikerült ilyen gyorsan tönkretenni saját jó hírnevét – mondják a Német Gazdaság Keleti Bizottságánál.

A Magyar Külkereskedelmi Kamara legutóbbi felmérései bizonyítják, hogy a Magyarországon tevékenykedő német befektetők elégedettsége jól láthatóan csökken. Philipp Haußmann szerint a legfontosabb befektetők, főleg az autóipar még nagyon elégedett. A szakértő ennek ellenére figyelmeztetett:

„Veszélyben van a befektetések biztonsága, és ezért az EU Bizottságának cselekednie kell”.

Úgy tűnik azonban, hogy Haußmann ízléséhez a brüsszeli malmok lassan őrölnek.

Illusztráció: Orbán Viktor/FB