Mielőtt megszületnének a népszámlálás lehangoló adatai, amelyek minden valószínűség szerint azt mutatják majd – mint voltaképp eddig is -, hogy szerencsétlen hazánk egyáltalán nem keresztény ország, még gyorsan tenni kellett valamit. Semjénről elég régen hallottunk, mintha hetek óta nem is lenne. Most azonban azért a törvényjavaslatért, amit benyújtott és a bátrak meg is szavaztak, tessenek a nevét mindörökre megjegyezni. Bár a nagy többséget ez sem nagyon fogja érdekelni, az ellenzék és a lehetséges kárvallottak pedig kussolnak majd mélyen, mert a valláshoz, egyházhoz van köze, és ettől a területtől úgy tartanak, mint stílszerűen az ördög a tömjénfüsttől.
Orbán jól számolt, amikor úgy döntött, Magyarországot visszavezeti a középkorba, mert ugyan nem sejthette, de úgy lett, hogy az ateisták vagy nem templomjárók a nagy, műkeresztény hangzavarban szolidan hallgatnak. Sőt, polgármesterek és más potentátok is fölveszik a Fidesz-módit, misékről szelfizgetnek, holott előtte ott őket soha nem lehetett látni. A nagyon téves gondolatuk az, hogy az általuk irányított város – miegyéb – lakosai közt többségben vannak a hívők, és a hazugságokkal az ő gusztusuknak akarnak megfelelni. Egy évtized alatt, amióta Orbán nekiállt keresztényezni és kereszténykultúrázni, amiről amúgy fingja sincs, így torzult el kies hazánk. Csattogtatjuk a bokát és vetjük a keresztet.
Nevetséges és alávaló.
Mint ahogyan Semjén is, aki a törvényjavaslatában – amit megszavaztak – azzal állt elő, hogy 2023. február 28-áig
az egyházak olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelentsék igényüket, amelyeket el sem vettek tőlük, mivel soha nem is voltak a birtokukban.
Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső egyházi jogi személy, például szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el. Lefordítom: ahol egy nyüves hittanórát megtartottak, vihetik, kis túlzással, ha az átadáskor felszentelték, mint az divat, az övék a cucc.
Mindennél szebb azonban, hogy ez a csudálatos törvény mérlegelésre, tiltakozásra módot és lehetőséget nem ad, amire a nagyságos egyház rámutat, már az övé is. Semjén végkiárusítja az országot az egyházaknak, illetve tán nem is ez a jó szó, abban az aktusban a vevő valamit azért fizet, itt azonban elég csak azt mondania, ez mostantól az enyém. Még csak nem is a Pál utcai fiúk klasszikus einstandja ez, mert ott benne volt a levegőben, ha így is történik, de azért mégis törvénytelen, amit szegény Nemecsek elszenved, itt azonban megszavazott, paragrafussal megtámogatott szerzés folyik, mint annak idején a zsidó vagyonoknál, amelyeket a jó keresztény honfitársak megkaptak. És volt pofájuk beleülni.
Mindebben pedig az a legérdekesebb, hogy sem Semjénnek, sem a megszavazóknak, sem az egész bagázsnak nem mondja senki, hogy most már menjenek a büdös francba vagy más melegebb helyre. Főleg azért, mert a törvényben arról sincs szó, hogyha valamit ilyképp az egyházra átruháznak, azért a régi tulajdonos kap-e valami kártérítést, vagy csak annyit mondanak neki: a pofád befogod. Nem tudjuk, mi járt Semjén fejében, amikor ezt a javaslatot beterjesztette, illetve a bátrakéban, akik megszavazták, de nem is ez az érdekes már, hanem az, hogy mindez megtörténhet.
És senki nem áll fel, akinek módjában állna, hogy a képükbe mondja, a keresztény országról szőtt álmaik maga a hazugság.
Hazug a nemlétező keresztény kultúrájuk, a százszámra épített templomaik konganak az ürességtől, az állítólagosan hívő – vagy vallásos vagy templomjáró (nem) – lakosság kilencven százaléka az sem tudja, hol lakik az Isten, és minden bizonnyal egy nyüves Miatyánkot sem tud végigmondani. Úgyhogy ez megint csak a szerzés, mert amit alapítványba kiszervezni nem lehet, azt el lehet zabrálni. Magyarországnak mára már csak a megszenesedett csontváza maradt meg, és azt hiszik, a szent szánkók mintájára, mi több, Orbán szaros pökhendiségére „Ember, most jövök a templomból” építve a hamis szakralitással lehet elkussoltatni és a jelek szerint ellopni mindent, ami mozdítható, és azt is, ami le van betonozva. És még most sem mondja senki, hogy elég, beszari alakok.
Szerző: RezedaForrás: Rezeda világa
