ÓRIÁS a folyók között. (Így az Amazonas a leghosszabb folyó a világon, 80 kilométerrel hosszabb, mint a Nílus volt az asszuáni gát elkészülte előtt. Más mérések szerint az Amazonas teljes hossza 7100 kilométer. )A föld legnagyobb trópusi esőerdőjén hömpölyög keresztül. A kutatók szerint bolygónk nem nélkülözheti. A felfedezők és természetbúvárok paradicsoma. Ugyanakkor sok millió brazíliainak létfontosságú összekötő kapocs. Az Amazonasról beszélünk, az Amazonas-térséget éltető folyóról.
Peru - Amazon - IngyenTV.hu
Az Amazonas közel 5000 métert ereszkedik alá, míg a Csendes-óceántól kevesebb mint 160 kilométerre lévő, a perui Andok magas hegyei között megbújó forrásvidékétől szerény kis patakocskaként indulva, útközben más folyók vizével gazdagodva el nem jut az Atlanti-óceánig. Többször is nevet változtat, mire Brazíliába ér, ahol először Solimõesnak hívják. Miután Manaus közelében beletorkollik legbőségesebb vizű mellékfolyója, a Rio Negro, a hatalmas Amazonasként folyik tovább.
Nem könnyű megállapítani, hogy pontosan hol ered és hol ér véget az Amazonas, mivel a főbb mellékfolyók forrásvidékével kapcsolatban sem egyöntetűek a vélemények, az Amazonas deltája pedig olyan, mint egy labirintus. Ha a legtávolabbi torkolatát, a Pará-torkolatot vesszük alapul — innen közelítik meg a hajók a folyót —, akkor az Amazonas hossza mintegy 6750 kilométer.* A Guinness rekordok könyve brazil kiadása azonban rámutat, hogy a folyó hosszának a megállapítása „nem annyira mérés, mint definíció kérdése”.
Ami viszont a vízhozamot illeti, senki sem vitatja, hogy az Amazonas egy óriás; nagyobb, mint a Mississippi, a Nílus és a Jangce folyók együttvéve.* Közepes vízhozama 200 000 köbméter másodpercenként, ami azt jelenti, hogy a világ óceánjaiba ömlő édesvíznek a 15-20 százaléka ebből a gigantikus folyóból ömlik az Atlanti-óceánba. Csupán 30 másodperc alatt az emberiségnek egy egész napi vízszükségletét kielégítené, fejenként egy liter vízről gondoskodva a föld 6 milliárd lakosának!
Ez a hatalmas vízmennyiség „kitolja” a tengert, s 200 kilométernyi területen „megédesíti” az Atlanti-óceán vizét. Nem csoda, hogy amikor Vicente Yáñez Pinzón spanyol tengerész, aki 1500 júniusában érte el az Amazonast, meglátta a torkolatvidéket, Mar Dulcénak, azaz Édes-tengernek nevezte el a folyót.
Azoknak, akik a hatalmas Amazonas vizein közlekednek, a folyó pontosan úgy fest, mint egy tenger, mely elöntötte a tájat szőnyegként beborító erdőket. Helyenként olyan széles, hogy az ember nem látja a túlsó partot. Áradások idején néhány helyen a két part közti távolság 50 kilométer! Mélysége a szélesség függvényében változik, egy-két szakaszon 50-80 méter. A legkeskenyebb pontján, a Pará állambeli Óbidosnál 130 méter mély.
A folyó majdnem párhuzamosan folyik az Egyenlítővel.
Az Amazonas térségében több millióan használják ezt a természetes vízi országutat. A legkülönbözőbb méretű hajók járják a vizeket, köztük hatalmas óceánjárók, melyek 1500 kilométert is fel tudnak hajózni Manausig.
Az Amazonas-térség kincseinek túlnyomó többsége a folyón hagyja el az országot, és ugyancsak a folyón érkeznek a világ más részeiről importált termékek. A Madeira, az Amazonas legnagyobb — több mint 3000 kilométer hosszú — mellékfolyója szintén hatalmas kereskedelmi forgalmat bonyolít le. Ennek a nagyfokú kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően évente körülbelül kétmillió tonna rakomány fordul meg az Amazonas-medencében. A folyó legforgalmasabb része az a szakasz, mely Manaust és a torkolatnál fekvő Belémet köti össze.
Élet a folyó mentén:
Az, hogy az emberek hol alakították ki élőhelyeiket az Amazonas mentén, arról árulkodik, hogy a szállítás tekintetében a folyótól függnek, és hogy az alföld termékeny talaját kedvelik. Altomir, egy helyi lakos elmondja, hogy „a térségben a folyó mentén élők kis földeket művelnek, melyeken főként manióka nő. Ebből készítik a maniókadarát, mely a hallal együtt a fő táplálékuk. Emellett görögdinnyét, banánt és kukoricát is termesztenek, valamint marhát tenyésztenek.” Ám ha jön az áradás, a szarvasmarhákat gyorsan máshová kell szállítaniuk. Ehhez néha tutajt használnak.
A folyó kiszámíthatatlan, ezért a part menti házakat cölöpökre építik, az úszó házak alá pedig farönköket tesznek, és a településekhez közel lehorgonyozzák őket. Az emberek „rendkívül vendégszeretők, mosolyogva fogadják az idegeneket” — mondja Belarmino, aki sokat utazik az Amazonason.
Gyakori látvány, hogy a kis kenukkal közlekedők nagy hajók mellé eveznek, hogy eladják vagy más árura cseréljék portékáikat, vagy hogy felfelé vontattassák magukat a folyón. A hajóról egy kötelet dobnak a kenusnak, aki azt a csónakjához erősíti. Az itteniek pálmaféléket, maniókadarát, dió- és mogyoróféléket, valamint halat, folyami rákot és más helyi termékeket adnak el vagy cserélnek gabonára és ipari termékekre.
Az Amazonas több ezer brazíliai megélhetését biztosítja, akik áruk és emberek szállításával jutnak jövedelemhez. Az erdőben lévő fűrésztelepekről származó szálfákat szintén ezen a természetes útvonalon szállítják.
A térségben élők fehérjeszükségletének nagy részét a folyó elégíti ki. „ A becslések szerint az Amazonasban körülbelül 2000 halfaj él, sokkal több, mint a föld bármely más vízrendszerében” — állítja a Vida Selvagem nos Rios című könyv portugál kiadása. Sőt, a híres oceanográfus, Jacques-Yves Cousteau az Amazonasnál végzett kutatásai után azt mondta, hogy szerinte több halfaj él az Amazonasban, mint az Atlanti-óceánban.
A vízben élő állatok egyike a növényekkel táplálkozó amazonasi lamantin, mely a kipusztulás szélén van. Mindenki örül, ha ilyen állatot sikerül fognia, mivel egy közepes méretű lamantinból esetenként több mint 100 liter olajat lehet nyerni. Ennek az emlősnek az átlagos hossza 2 és fél méter, és körülbelül 350 kilogrammot nyom. De él itt pirarucu is, egy édesvízi óriáshal, mely dél-amerikai arapaima néven ismert. Ezeknek a halaknak a hossza általában meghaladja a 2 métert, a súlyuk pedig mintegy 70 kilogramm. A boto és a tucuxi nevű folyami delfinek elbűvölik az embereket, amikor egyszer-egyszer megmutatkoznak előttük.
már sok örömet szerzett a felfedezőknek, de még mindig sok titka van. Az Amazonas-térség nemcsak az esőerdő természetes szépségét tárja a látogatók elé, hanem mély tiszteletet ébreszt bennük a Teremtő iránt is, aki az összes létező dolgot — így ezt a hatalmas folyórendszert is — megalkotta
---------------------------
A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) Földünk legbővizűbb folyama, a világ leghosszabb folyója. Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb.
Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik.
Öt országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.
A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Amazonas
