Nem számít távollétnek, hogy börtönben ül, ezért nem rúgják ki a végrehajtók elnökét

Egy évben 275 napot hiányozhat egy végrehajtó, de a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl György esete más, ezért nem mentik fel hivatalából. A súlyos korrupcióval gyanúsított Schadl így maradhat végrehajtó, és továbbra is ő a köztestület elnöke.

Amíg jogerősen el nem ítélik, nem szűnik meg a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl György végrehajtói jogviszonya, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) élén betöltött elnöki posztja sincs veszélyben – tudta meg a 24.hu.

A végrehajtói kar elnökét tavaly novemberben tartóztatták le abban a büntetőügyben, amiben Völner Pál is gyanúsított. Az ügyészség szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított volt igazságügyi államtitkár három éven át kapott rendszeresen kenőpénzt – összesen 83 millió forintot – az MBVK elnökétől. Schadl az ügyészség gyanúja alapján ennél is jóval több pénzre, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén, nagyobb részt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékából.

A végrehajtók elnöke egy hónap híján egy éve van letartóztatásban, az idén pedig már több mint 280 napot töltött munkájától távol. Ennek azért van jelentősége, mert a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a végrehajtói szolgálat megszűnik, ha

a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot.

Ez esetben a bírósági végrehajtást felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke állapítja meg a végrehajtói szolgálat megszűnését – mutatott rá cikkében a kecsup.hu kecskeméti portál. Megkerestük kérdéseinkkel a felügyeleti hatóságot. Azt írták:

A büntetőügyben érintett végrehajtók szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás megindulásakor azonnali hatállyal felfüggesztésre került. Abban az esetben, ha a végrehajtó ellen a törvényben meghatározottak szerint büntetőeljárás indul, úgy vele szemben a felfüggesztés és nem a távolléttel vagy szüneteléssel összefüggő jogkövetkezmények alkalmazandók.

Hozzátették, a felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. Ha a bíróság az érintett végrehajtók büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítja, úgy a hatóság elnöke az érintett végrehajtók szolgálati jogviszonyát a törvény rendelkezéseinek értelmében haladéktalanul megszünteti. Magyarán addig marad végrehajtó és a kar elnöke – igaz, felfüggesztve – Schadl, amíg jogerősen el nem ítélik őt.

Az MBVK weboldaláról – ahol továbbra is Schadl Györgyöt tüntetik fel elnökként, míg a helyettese Lukács Tamás – az is kiderül, hogy a köztestület vezetői és vezető tisztviselői illetményre, munkabérre és rendszeres juttatásra, valamint költségtérítésre jogosultak. Ugyanakkor, bár kérdeztük, azt sem a köztestület, sem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nem árulta el, hogy Schadl a rács mögött is kap-e a fizetést, vagy a felfüggesztés miatt az nem jár neki.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság egyébként azt is közölte, hogy három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtók munkájával kapcsolatban: az legyen jogszerű, szakszerű és empatikus. Hozzátették, ezeket az elvárásokat a jövőben is ki fogják kényszeríteni, a helyes útról való letérés esetén pedig zéró toleranciát alkalmaznak. Ugyanakkor a közelmúltban két törvénytelennek látszó kilakoltatás ügyében is megkerestük a hatóságot, ám mindkét esetben közölték, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában konkrét intézkedések megtételére nem jogosultak, így nincs lehetőségük arra sem, hogy egyedi végrehajtási ügyekben vizsgálatot folytassanak. Ez azért különös, mert a törvényben az áll, hogy a hatóság elnöke (aki jelenleg Biró Marcell, Orbán Viktor korábbi jobbkeze) „tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről” – a jelek szerint azonban csak afféle szóvivőként, anélkül, hogy konkrét ügyekre hatása lenne.

https://24.hu/belfold/2022/10/11/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-tavollet-borton-mbvk/

Hiába ül börtönben, a jogerős ítélet megszületéséig a végrehajtók elnöke marad Schadl György

A rendszerváltás utáni magyar történelem egyik legsúlyosabb korrupciós botrányának főszereplője akár még évekig is vezetheti névlegesen a köztestületet.

Amíg jogerősen el nem ítélik, nem szűnik meg a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl György végrehajtói jogviszonya, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) élén betöltött elnöki posztja sincs veszélyben – tudta meg a 24.hu. Ez azért érdekes, mert a végrehajtók működését szabályozó törvény kimondja, hogy megszűnik a végrehajtói szolgálat abban az esetben, ha ellátója egy naptári éven belül 275 napnál többet van távol. Schadl pedig egy hónap híján egy éve ül előzetes letartóztatásban, amit nagyon nehéz nem „távollétként” értelmezni.

Így gondolkodhatott Schadl György és a felesége is, ugyanis egy június végi igazságügyi miniszteri rendelet kimondta, hogy a végrehajtók állandó helyettesei kizárólag annak az irodának a berkeiben végezhetik e feladatukat, amelyet maguk alapítottak, vagy amelybe beléptek. Ezt követően pedig Schadl György állandó helyettese, Andresin Konstantin július végén belépett a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Irodába, Bihari Zsófia Nóra pedig augusztus elején a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Irodába, holott mind a kettejüknek saját irodája is van. Ám ezzel biztosíthatják, hogy a Schadl házaspár irodái fennmaradhassanak és bevételhez juthassanak, abban az esetben is, ha Schadl György előzetesben marad.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a 275 napos szabály nem vonatkozik az előzetes letartóztatásra. A 24 megkérdezte a bírósági végrehajtást felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát a helyzetről, és ezt a választ kapta: A büntetőügyben érintett végrehajtók szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás megindulásakor azonnali hatállyal felfüggesztésre került. Abban az esetben, ha a végrehajtó ellen a törvényben meghatározottak szerint büntetőeljárás indul, úgy vele szemben a felfüggesztés és nem a távolléttel vagy szüneteléssel összefüggő jogkövetkezmények alkalmazandók.

Mindehhez még hozzátették, hogy a felfüggesztés a büntetőeljárás jogverős befejezéséig tart, amennyiben elmarasztaló ítélet születik a végrehajtóval szemben, a hatóság haladéktalanul megszünteti a jogviszonyát, addig azonban nem. Tehát, Schadl addig maradhat a végrehajtói kar elnöke, amíg jogerősen el nem ítélik, ami akár évekbe is telhet. A portál arra is kíváncsi lett volna, hogy a felfüggesztés érinti-e a munkabér- és az illetménykifizetéseket, azaz, hogy Schadl a börtönben is kapja-e a végrehajtói kar elnökeként elvileg neki járó fizetését, ám erre a kérdésre sem a hatóság, sem a testület nem adott választ.

A rendszerváltás utáni magyar történelem egyik legnagyobb, az Igazságügyi Minisztérium államtitkáráig, Völner Pálig vezető korrupciós botrányáról az alábbi dossziénkból tájékozódhat:

https://hvg.hu/itthon/20221011_Schadl_vegrahajto_borton_elnok